Elismerést kapott Iványi Béla patológus

Iványi Béla szegedi professzor 1978-ban diplomázott a Szegedi Tudományegyetemen, és azóta is a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Patológiai Intézetében dolgozik, amelynek 10 éven keresztül tanszékvezető egyetemi tanára is volt.

Magáénak tudhatja már a Batthyány-Strattmann László-díjat és a Szent-Györgyi Al­bert-díjat is, a közelmúltban pedig Baló József-emlékéremmel ismerték el szakmai munkáját a Magyar Patológus Társaság 74. konferenciáján.

Huszonhárom éve a legjobb

– Egyáltalán nem számítottam rá, de nagy örömmel töltött el, illetve az is, hogy ezen a kongresszuson sikerült olyan előadást tartanom a patológustársadalomnak, ami az el­hízásban, illetve cukorbetegségben létrejövő vesekárosodás témakörében nyújtott újat szá­­mukra. Jólesnek az elismerések, de a legnagyobb díj számomra az, hogy 23 egymást követő évben a harmadéves magyar és a külföldi hallgatók is a legjobb előadónak választottak, az idei a huszonharmadik alkalom – nyilatkozta lapunknak a patológus.

Édesapja hatására lett patológus

Iványi Béla azt mondta, eredetileg édesapja nyomdokaiba szeretett volna lépni, vagyis belgyógyász akart lenni, azonban az ő hatására a patológus­szakmát választotta.

– Az egyetemi pályakezdésem során a professzoromtól olyan kutatási témát kaptam, amelynek feldolgozásába annyi energiát belefektettem, hogy érdekesnek találtam a pá­­lyát. A másik ok, amiért ezen a területen maradtam, az az oktatás. A boncolásoknak to­vábbra is nagy jelentősége van az orvosképzésben, ezt próbálom a mai fiataloknak átadni – tette hozzá.

Iványi Béla professzor az ok­­tatást mindig is kiemelt feladatának tartotta: összesen tizennyolc tudományos diákkörös hallgatóval foglalkozott, öt hallgatója jutott országos tudományos diákköri konfe­renciára, továbbá tizenöt pá­­lya­munka készítését irányította.

Gyors és hatékony leletezés

A professzor szerint attól lehet valaki igazán jó patológus, hogyha képes gyorsan és haté­ko­nyan leletezni nemzetközi színvonalon, miközben folyamatosan tanul.

– A diagnosztikát elősegítő szakmákban a diagnózisok felállításánál mérlegelni kell azt, hogy beleillenek-e a klinikai képbe. A metszeteket gondosan meg kell nézni. Ha ez megvan, a klinikai adatokkal tisztában vagyunk, és tudjuk, miért végezték a műtétet vagy biopsziát, akkor nem lehet baj, akkor helytálló diagnózishoz jutunk. Ehhez viszont 10 év komoly mikroszkopizálásra van szükség, csak így lehet ütőképes patológiai ismeretekre szert tenni – mutatott rá. A szakember elmondta, a patológiai diagnosztika szépsége, hogy nem látják a beteget, nem látják a szenvedését és a kínjait, így hidegvérrel tudnak a diagnosztikai feladatra koncentrálni.

Kutatások a vese­transzplantációban

Iványi Béla tudományos tevékenysége egybeforrt a vesepatológiával. A natív és a transz­plantált vese betegségei, a vese daganatai, autoimmun betegségek, diagnosztikus elektronmikroszkópia – mindezeken a területeken megkerülhetetlen szakember. Nemzetközi szinten is felfigyeltek kutatására, különösen a vesetranszplantáltak biopsziájában végzett megfigyeléseire, ami a kilökődés idő­­beni felismerését segíti elő.