2019.09.16. 07:45
Kakas Béla: Történelmet írtunk
Még soha nem volt ennyire közel a megyei önkormányzat a településekhez, mint az elmúlt öt évben – nyilatkozta lapunknak Kakas Béla. A Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke arra büszke, hogy a térségbe érkező uniós források 60 százaléka a gazdaságfejlesztést szolgálta.
A közgyűlési elnök szerint a megye az ország éléstára lehetne.
Fotó: TÖRÖK JÁNOS
– Merre tart a megye? Melyek azok az adottságok, amelyekre a jövőt alapozni lehet?
– A megye az ország éléstára lehetne. A prémium minőségű zöldséggel és gyümölccsel a nemzetközi piacokra is ki tud lépni, tehát a jövőben is az agrárium és az élelmiszer-feldolgozás lesz az egyik legfontosabb gazdasági ágazat. Közben keressük az új lehetőségeket és az új piacokat. Ilyen lehetőség például a Kárpát-medencei ipari kendertermesztés. A határ menti együttműködésben, a turizmusban, a helyi piacok és az ipari parkok fejlesztésében is nagy potenciál van. A megye befektetésösztönző stratégiáját is elkészítettük, és vezető szerepet vállaltunk a határon átnyúló pályázati rendszerben. A külkapcsolatainkat a gazdaságfejlesztésnek rendeltük alá. Egyik fontos partnerünk a kínai Shaanxi tartomány, amely az Egy övezet, egy út programhoz keres partnereket. Ez lesz a 21. század Selyemútja, a nemzetközi kereskedelem ütőere. A lengyel Łódz vajdasággal is szoros a kapcsolatunk, és az orosz Voronyezzsel is együttműködünk.
– Mindez szemléletváltással járt együtt?
– Mi nem vállalkozunk, csak koordinálunk, segítjük a kapcsolatépítést, hiszen ma már a gazdaság állapota, a megélhetés biztosítása lett az önkormányzatok legfontosabb feladata. Egy polgármesternek együtt kell működnie a versenyszférával. Már a falvakban is egy olyan szemléletmódot kell meghonosítani, ami az innovációra, a menedzserszemléletre épül. A megyei önkormányzat nemzetközi kapcsolatai pedig hitelesítik a hazai vállalkozásokat. Megteremtettük azt a bizalmi légkört, amire a sikeres üzlet épülhet. Eddig a kultúrában és a sportban működtünk együtt a külföldi partnereinkkel, most már a gazdaságfejlesztés a cél.
– Ezért volt fontos, hogy az uniós források a gazdaságba áramoljanak?
– Az európai uniós források elosztásánál a lehetőségek és az igények harmóniáját kellett megteremtenünk. Büszkén mondhatom, hogy ez sikerült: a megyei önkormányzat koordinálásával a települések járási szinten egyeztettek egymással a fejlesztésekről. Ez az alap biztosította a zökkenőmentes és hatékony együttműködést. A települések kiváló terveket, pályázatokat készítettek. Óvodák, orvosi rendelők, szociális intézmények épültek és újultak meg, de napelemek telepítésére, középületek hőszigetelésére, kerékpárutakra is jutott forrás. Az elmúlt ciklusban összesen 260 pályázatot nyújtottak be a helyi önkormányzatok. Ha a folyamatban lévők is megvalósulnak, akkor elmondhatjuk, hogy csaknem 40 milliárd forint jut a megyei fejlesztésekre, beruházásokra. Büszkén mondhatom, hogy Csongrád megye országosan az elsők között szerepel akár a fejlesztések időarányos teljesítését, akár a pályázatok minőségét tekintve. A fejlesztések folytatódnak: bölcsődékre és csapadékvíz-elvezetésre további milliárdok jutnak majd. A jövőképünknek is pontosan ez lehet az alapja: a polgári értékrendre, az összetartozásra, a közös gondolkodásra, a regionális szemléletmódra és a 21. század kihívásaira épülő, a fenntartható működtetést szem előtt tartó fejlesztések adhatnak lendületet és esélyt Csongrád megyének.