Nem tornádó, hanem gustnado pusztított Szegeden

Ítéletidő csapott le hétfő délután Szegedre: már a vihar előszele jókora pusztítást végzett a vá­­rosban. A Szegedi Nemzeti Szín­­ház tetejét visszahajtotta, tö­­vestül csavart ki több évtize­des fákat. A Széchenyi téren ket­­ten megsérültek a leszakadó faágaktól, mentő vitte el a szerencsétlenül járt járókelőket. Ilyen vihar még nem volt Szegeden – beszélik városszerte. Az interneten egy videó is felbukkant, amelyen furcsa tölcsért láthatunk a Tisza felett: elterjedt, hogy tornádó is pusztított Szegeden. Találgatják: vajon mi az oka, hogy ekkora erővel esett nekünk a természet?

Tóth Tamás meteorológus, az Országos Meteorológiai Szol­gá­lat Szegedi Magaslégköri Ob­­szervatóriumának munkatársa elmondta: több légköri tényező együttes hatása adódott össze, amikor egy szupercellákat tartalmazó zivatarrendszer érte el a térséget. – Amikor heves zivatarok alakulnak ki– ami gyakori időjárási frontok átvonulásánál –, a magasban nagyon erős szél fúj. Több száz, ezer méteren nem ritka a 100 km/óra feletti érték. Előfordul, hogy az erős szél a zivatarok által lekeveredik a földfelszín közelébe – tudtuk meg a meteorológustól. Szakszóval azt mondják, nagyon erős volt a szélnyírás: ilyenkor egy szűk keresztmetszetben drasztikusan változik meg a szél iránya és ereje a légkörön belül. A vihar középpontja ráadásul ép­­pen Szegedre esett.

A megyére kiadták zivatarok és felhőszakadás veszélye miatt a másodfokú figyelmeztetést, de azt, hogy ezek mekkora pusztítást visznek véghez, nem lehet napokra előrejelezni – világított rá a szakember. Csak akkor lehet tudni, mekkora a vihar ereje, amikor már bemérték. A peremfelhők megjelenéséből lehetne következtetni, hogy hirtelen feltámad a szél, de a beépítettség miatt a belvárosban nem látni jól az intő jeleket az égen. Szegeden most 110 km/órás szél tépázta a várost, de nem ez volt a legnagyobb szélerősség, amit a városban az elmúlt 30 évben mértek. 2017. október 29-én megközelítette az értéket a szél erőssége 108 kilométerrel. 1993. június 12-én 160 km/órával csapott le a városra, a félórás szélvihart he­­ves jégeső is kísérte. Lapunk azt írta a vihar után: a meteorológusok szerint az országban még sohasem mértek ilyen szélerősséget. 20 ember megsérült – bár nem súlyosan.

Ami az állítólagos tornádót il­­leti, megtudtuk: egy úgynevezett gustnadót láthattak a szemtanúk. A szó az angol „széllökés” kifejezésből származik. A nagy erejű szél képes nagyobb szabad vízfelszín felett örvényt kelteni – a tölcsérszerű örvényt ilyenkor a víz festi meg, teszi láthatóvá. Onnan is tudhatjuk, hogy nem tornádóról van szó, hogy a tölcsérnek nem volt kapcsolata felhővel.