További öt évre biztosított az ecseri templomrom védettsége

Egy ideig még biztosan állnak majd a romtemplom falai Szentes határában. A cserebö­kényi területen lévő ecseri romtemplomot a 13. század második felében építették, a téglalap alakú, egyhajós templomhoz egy délkelet felé tájolt szentély is készült. A kis templomnak egy tornya volt, ami valószínűleg valamikor 1733 és 1755 között dőlt össze. Az épület falai 80-85 centi vastagok, anyaga pedig lápi, más néven darázsmészkő és tégla. Utóbbiból előszeretettel hordtak el az évek során, amit Móra József ma­­gánfelajánlásából 19. századi, kézi készítésű téglákkal sikerült pótolni.

A templomrom megmentésén a Koszta József Múzeum is dolgozik, az intézmény megbízásából állagmegóvó, konzerváló munkákat végeztek a falakon.

– A falak épsége érdekében le kell zárnunk a repedéseket, a mozgó téglákat. Ezt követően egy simító réteget viszünk fel, majd egy műemlékek védelménél használt speciális anyag kerül rá, ami UV-álló, kiszorítja a párát és meggátolja a víz bejutását a fal szerkezetébe, így nem szivároghat be nedvesség, ami fagy esetén nagy károkat okozna – mondta el a munkákról Munkácsi Norbert, a kivitelezést végző cég vezetője.

A most elvégzett konzerválás legalább öt éven keresztül védettséget biztosít a falaknak, de a lokálpatrióták szeretnék, ha hosszabb távon is biztosított lenne a környéken egyedülál­­ló templomrom állapotának megőrzése. A korabeli források sze­­rint Szentes környékén több 13. századi templom is állt, de ma már az ecserin kívül csak Fábiánsebestyénnél található hasonló maradvány látható.

– Azt szeretnénk, ha a templomrom bekerülne a magyarországi tudományos vérkeringésbe, ahhoz viszont komoly kutatások kellenek. Nem ma­­radtak fenn a templommal kap­­csolatos dokumentumok, a vé­­dőszentjét sem tudjuk. Annyit azonban igen, hogy miként ma­­radtak meg a romok: egy kis dombon áll, és a környékbeli emberek lidérceket láttak erre, ezért a pásztorok nem mertek er­­re legeltetni vagy a köveket in­­nen elhordani – beszélt a templomrom múltjáról és jövőjéről Móra József. Hozzátette, van igény az őseink kultúrájának megismerésére. – Erre lehetne építeni, hiszen sok olyan hely van az országban, ahol csak pár tégla maradt meg egy templomból, mégis tudnak köré szervezni eseményeket – magyarázta.