Délmagyar logó

2018. 12. 18. kedd - Auguszta -7°C | 2°C Még több cikk.

30 éve halt meg a Halálos tavasz rendezője

Harminc éve, 1980. május 30-án halt meg Kalmár László, minden idők egyik legsikeresebb magyar filmje, a Halálos tavasz rendezője.
1900. december 16-án született Budapesten. Az ipariskola után a Műszaki Főiskolán végzett, de közben ismerkedett a filmszakmával is. Statisztaszerepek után Korda Sándor, Kertész Mihály stábjában leste el a szakma fortélyait, 1919-ben már segédrendezőként debütált a Tommy, a megfagyott gyermek című filmben.

1938-tól forgatott önállóan, s hamar kialakította saját stílusát, biztos szakmai tudással teremtett tragikus, drámai sorsokat a filmvásznon. 1944-ig 18 filmet rendezett, a magyarországi filmgyártás első aranykorának kiemelkedő egyénisége volt. Pályakezdése és legtermékenyebb évei egybeestek a melodráma népszerűvé válásának időszakával, amikor a 30-as évek elejére jellemző fergeteges vígjátékokat az érzelmekre ható, komor árnyalatú filmek váltották fel.

A filmvásznon megjelenő új nőeszmény, a "femme fatale" legnépszerűbb hazai képviselője Karády Katalin lett, aki hírnevét főként Kalmár László Halálos tavasz című filmjének köszönhette. Az 1939-ben bemutatott alkotás forgatókönyvét Zilahy Lajos írta saját regényéből, a férfi főszerepet a kor legnépszerűbb színésze, Jávor Pál játszotta. A történet hőse két nő között gyötrődik: szerelme inkább az önfeláldozó, hűséges feleségnek való régimódi Rózsához, vágyai és ösztönei azonban a vadító, érzéki csábító, modern nőhöz, a Karády által megformált Edithez húzzák. A tomboló vágyak és a szédítő érzelmek kuszasága elkerülhetetlen módon vezet a tragikus végkifejlethez. A szerelmi melodráma fojtott erotikával telített levegőjét a kortársak meglehetősen erkölcstelennek találták, ugyanakkor Karády Katalin ünnepelt díva, szexszimbólum lett.

Karády, Jávor. Részlet a filmből.

Kalmár pályáján sorra születtek a műfaj klasszikusai: a híres cigányprímás életét feldolgozó Dankó Pistában ismét Jávor Pállal dolgozott együtt, filmre vitte Huszka Jenő Bob hercegét, Karádyval három, Jávorral még négy filmet forgatott. Az 1951-ben született Dérynéért, amelyben Tolnay Klári alakította a címszerepet, Kossuth-díjjal tüntették ki.

A Huszka Jenő Gül baba című operettje nyomán forgatott Gábor diák című zenés kosztümös kalandfilmje, Krencsey Mariannéval és Zenthe Ferenccel, a szocialista Magyarország egyik legtöbb nézőt a moziba csalogató filmje lett. Kalmár nevéhez fűződik a Szűts Mara házassága, a Fráter Loránd, az Egy szív megáll, a Fiú vagy lány? is. Az 1957-ben forgatott A nagyrozsdási esetet akkor betiltották és csak 1984-ben mutatták be - pedig a nézők ebben a filmben találkozhattak volna újra a 12 éves külföldi tartózkodás után hazatért Páger Antallal. Kalmár László 1980. május 30-án, Budapesten halt meg.

Olvasóink írták

  • 3. deszkás 2010. június 13. 17:58
    „Hmmm! Majd el felejtettem., a Duna tv Észak és Dél Amerikában, Kanadában, Ausztráliában,Európában bárhol fogható műholdas adása van.”
  • 2. deszkás 2010. június 13. 17:50
    „Hmmm! Nézd a Duna tv-t! Mindennap(!) van valamilyen hasonló film.”
  • 1. Hmmm... 2010. május 28. 11:55
    „Igaz, evek ota csak latogatoba jarok haza, de korabban lehetosegem szerint mindig megneztem a regebbi magyar folmeket. A felsorolt cimek kozul viszont csupan nehanyat sikerult latnom. A kovetsegi video anyag kozott sem lattam ilyen cimeket. Vajon mi modon lehetne alkalmam potolni e hianyossagot?”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

100 éve hunyt el Mikszáth Kálmán

Száz éve, 1910. május 28-án hunyt el Mikszáth Kálmán író, a jó palócok mesélő kedvű krónikása. Tovább olvasom