Délmagyar logó

2019. 02. 22. péntek - Gerzson 0°C | 10°C Még több cikk.

A gémeskút volt a "pusztai messenger" - üzentek, ha pandúr jött vagy rideg asszony, szeretőt várt a kikapós menyecske

Elsősorban az Alföldön használták üzenetek továbbítására a messziről látható gémeskutakat - a betyárvilágban is fontos szerepe volt a kút állásának. Üzentek, ha elkészült az ebéd, asszony jött vagy pandúr lepte meg a házat. A jelzőrendszer a források alapján Csongrád megyében is működhetett.
"Gémeskút újszerű állapotban, pandúrjelző funkcióval eladó" - ma talán így jelenne meg a hirdetés az interneten, ha árulnának gémeskutakat. Az utóbbi hetekben kering a facebookon egy poszt, amelyben azt mutatják be, hogyan használta jelzésre, információk továbbítására az alföldi puszták népe ezeket a jellegzetes kutakat. A leleményes szokásról, amely a betyároknak is sokat segíthetett annak idején, írt évekkel ezelőtt a Librarius a Karpatmedence.net tanulmánya nyomán, és a Magyar Néprajzi Lexikonban is találtunk erre vonatkozó szócikket - most már egyáltalán nem csodáljuk, hogy ilyen nehéz volt felszámolni az alföldi betyárvilágot. A források ellenőrzésében Bárkányi Ildikótól, a Móra Ferenc Múzeum főmuzeológusától kaptunk segítséget.
Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon
Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon

Először lássuk, miről is beszélünk - ha valaki nem ismerné a puszták messziről látható ékét. A Magyar Néprajzi Lexikonban olvastuk, hogy a gémeskút a legelterjedtebb kútszerkezet volt a magyar nyelvterületen, de uralkodó kúttípus volt egész Kelet- és Közép-Európában. Működéséről írják:
 

A földbe ásott kútgödörből a kétkarú emelő elvén működő szerkezet emeli ki a vizet. Részei: a földbe mélyített ágas (gyakran élő fából kialakítva), melynek villásra vagy csapoltra kiképzett végébe vastengelyt erősítettek, e tengelyen forog az emelő szerepét betöltő gém. A kútgödör fölé nyúló végére erősítik a vödörtartó rudat (ostor, kútostor; a Dunántúl nagy részén: sudár), amelyen az abronccsal erősített favödör függ. A vízzel telt vödör súlyának egyensúlyozására a gém másik végére kő vagy fatuskó nehezéket (koloncot) erősítenek.


A legtöbb vidéken a gémeskutat az udvarban készítették, de több faluban vagy annak határában, valamint nagyobb vízfogyasztású helyeken - például a legelőkön -  voltak közös használatú gémeskutak is.

Ugyanitt külön szócikket szenteltek a kútgémmel való jeladásnak: a lexikon szerint különösen az Alföldön volt szokásos, hogy a gémeskút feleresztésével jelezték a látótávolságra legeltető pásztoroknak a delelés, itatás, az étkezés idejét. Az alföldi tanyavilágban hasonló módon tudatták a napszámosokkal, mezei munkásokkal, hogy elérkezett a déli étkezés ideje, menjenek a tanyára - de ennél sokkal sötétebb és pikánsabb ügyekben is segítségül hívták a gémeskutat.

A kútgém állásáról messziről tudta a betyár, hogy pandúrok tartózkodnak a csárda környékén. Kikapós menyecskék pedig szintén a kútgémmel adták tudtul, hogy otthon vagy távol van a gazda.

A kútgémmel jelezték például azt is, ha a pásztorokhoz "rideg asszony" érkezett, aki a ruhájuk rendben tartása mellett szexuális szolgáltatásokat is vállalt. Ez esetben női kendőt vagy kötényt kötöttek a kútgém tetejére - de lássuk a tanulmányban bemutatott kódokat!
 

1. A kútgém fel van eresztve úgy, hogy a vízmerő dézsa a kút állójára van téve. Jelentése: vigyázz, hivatalos ember érkezett (pusztagazda, mezőőr, olvasó bizottság, csendőr).

2. A kútgém fel van eresztve, a vízmerő dézsa a kifolyó csatornán áll. Jelentése: hajtsák a jószágokat az itatóhoz.

3. A kútgém fel van eresztve, a vízmerő dézsa a káva mellett kívül a földre van letéve. Jelentése: Elkészült az ebéd, jöjjetek ebédelni. (Ezt a jelzést csak ősszel és tavasszal alkalmazták, amikor egész nap legelt a nyáj.

4. A kútgém fel van eresztve úgy, hogy a dézsa a magasban szabadon lóg. Jelentése: Nagy baj, szerencsétlenség történt (jószágkár, emberhalál). Amikor ezt meglátták azonnal siettek a szomszédos legelőkről segítséget nyújtani.

5. A kútostor a dézsával a kútágasba vert szögre van akasztva. Jelentése: a gulyába, vagy a ménesbe befogadott idegen jószágot sürgősen el kell tüntetni, mert keresik, vagy megérkezett az olvasó bizottság.

6. A vízmerő dézsa teljesen bele van nyomva a kútba. Jelentése: vigyázz, látogató gazdák érkeztek, ha nem a saját lovadon ülsz, cseréld át a magadéra. Ezt csak a csikósok ismerik.

7. A dézsa nincs a kútostoron, ez pedig fel van téve az ágasra. Jelentése: a kút vize nem iható, mert valaki beleölte magát, vagy jószág fulladt bele.

8. A kútgém felengedetten áll dézsa és kútostor sincs rajta. Jelentése: a kút rossz, beomlott, vagy vize nem jó. Ne gyere a közelébe sem.

9. A kút koloncára szűr van terítve, a gém vízszintes helyzetben áll. Jelentése: a számadó nem tartózkodik a legelőn, haza, vagy a csárdába ment.

10. A vízmerő dézsa a kút állóján van, a kútgém hegyére női kendőt, vagy kötényt kötöttek. Jelentése: rideg nő tartózkodik a pásztorszálláson. Elvégezte a pásztorok ruhájának mosását, foltozását és hajlandó szerelmi szolgáltatásokra is.

11. A vizesdézsa a kútkáva tetején áll, a kútgém hegyére rossz szűr van akasztva. Jelentése: megérkezett az ócskás. Vette a bőrt, hullott szőrt, gyapjút és pipaszárat, rámás tükröt, bicskát, bajuszpedrőt árult.
Tornyai János Gémeskút című festménye
Tornyai János Gémeskút című festménye
„A kútágassal való telegrafálást régtől ismeri" - a megyében is működött a jelzőrendszer

Tömörkény István is megemlékezik a kútgémjelzésekről Jelek a pusztán című írásában, amely a Bálint Sándor által szerkesztett, Történetek a szegedi betyárvilágból című kötetben jelent meg - a már említett, Hortobágyi kutak című, bőséges szakirodalom-jegyzékkel ellátott tanulmány is idézi. Joggal feltételezhetjük tehát, hogy Szegeden és környékén, Csongrád megyében ugyanúgy működött ez a jeladás, mint másutt az Alföldön. Tömörkény „A kútágassal való telegrafálást régtől ismeri." A pusztában álló ágasok hangtalanul mondták el üzeneteiket, amelyet a bandák tagjai teljességgel megértettek, nem így a cseh zsandár, aki a kalimpáló ágasok láttán azt hitte, vizet merítenek. Így érthető az az éveken át tartó meddő küzdelem, amit a hatóság emberei folytattak a szegénylegények ellenében. Nagy Czirok László azt írja Pásztorélet a Kiskúnságon című 1959-es könyvében, hogy a Kiskunságban is hasonló jelzéseket alkalmaztak, „ha közbiztonsági személyek időztek a csárdában". Békés megyében is az üres vödörrel felengedett kútgém jelezte a pandúrokat. A szomszédok is hasonlóan cselekedtek, felengedve a kútgémet továbbították az értesülést, így tíz-tizenöt percen belül több kilométerre szállt a hír.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bosszantja a kutyaugatás? Kiderült, miért!

Bosszantja a kutyaugatás? Kiderült, miért!
A kutyaugatás bosszantó hatását vizsgálták az ELTE etológiai tanszékének kutatói. Tovább olvasom