Délmagyar logó

2019. 01. 21. hétfő - Ágnes -2°C | 2°C Még több cikk.

A legrégebbi közel-keleti fémtárgyat tárták fel Izraelben

Az eddigi legfontosabb lelet mégis egy mindössze 4,1 centiméteres réz ár.
A legrégebbi ismert közel-keleti fémtárgy, egy 7000 éves réz ár került napvilágra Izraelben, a leletről a PLoS ONE nyílt hozzáférésű tudományos folyóiratban számoltak be izraeli és német régészek.

A Tel Tszaf lelőhelyet, a középső kőrézkori, Kr.e. 5200 és 4600 között lakott települést az 1950-es években fedezték fel. A Haifai Egyetem, a jeruzsálemi Héber Egyetem, valamint a berlini Német Régészeti Intézet együttműködésében az 1970-es évek végétől folynak a feltárások, s Tel Tszaf a térség egyik legértékesebb kőrézkori lelőhelyének bizonyult - olvasható a sci-news.com hírportálon.

A leletek tanúsága szerint a Jordán folyó közelében fekvő Tel Tszaf virágzó, kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkező település volt.

Eddig négy nagyméretű vályogtégla épületkomplexumot tártak fel, a lakóhelyiségek mellett kemencék, valamint gabonatárolók kerültek napvilágra. A hombárok akár 15-30 tonna gabona egyidejű raktározását is lehetővé tették, ami példa nélküli mérvű készletezést jelent a korabeli viszonyok között.

A régészek festett kerámiaedények sokaságát tárták fel, valamint 2500 kagylóból készített gyöngyöt. Feltártak 100 kőgyöngyöt is, valamint találtak obszidián tárgyakat, amelyek Anatóliából vagy a mai Örményország területéről kerültek Tel Tszaf lakosainak birtokába. Napvilágra kerültek mezopotámiai eredetű, az úgynevezett ubaidi kultúrához tartozó kerámiák, ahogy a Nílusból származó kagylók is.

Az eddigi legfontosabb lelet mégis egy mindössze 4,1 centiméteres réz ár, amelynek hegyének 1 milliméter, a legszélesebb részének pedig 5 milliméter az átmérője. Az eszköz korát 7000 évesre becsülik a tudósok.

A teljesen korródálódott fémeszköz összetételét energia-diszperziós röntgen-fluoreszcens színképelemzés segítségével végezték el, s mint a vizsgálatok kimutatták, a réz 6 százalék ónt, 0,8 százalék arzént, valamint nyomokban ólmot és vasat is tartalmazott.

"Hasonló összetételű fémtárgyakat a levantei térségben eddig kizárólag a középső bronzkorból, a Kr.e. 2. évezredből ismertünk" - hangsúlyozta Joszif Garfinkel, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora. Mint rámutatott, a lelet másik érdekessége, hogy a fémet távolról, 1000 kilométerről, a Kaukázusból importálhatták, ami újabb bizonyítékot szolgáltat arra nézve, hogy Tel Tszaf milyen fontos szerepet játszott az ókori világban.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Földközi-tenger legrégebbi hajóroncsára bukkanhattak Máltán

A búvárok már számos értékes amforát és egyéb tárgyat hoztak felszínre a roncsok közül. Tovább olvasom