Délmagyar logó

2019. 02. 20. szerda - Aladár, Álmos 1°C | 12°C Még több cikk.

Basilicata: egy csipetnyi történelem, egy falatnyi természet és rengeteg szépség

Többségünknek Basilicata ismeretlen. Pedig a sorrentói öblön túl, de még a "csizma talpán" innen is találhatunk lenyűgöző szépséget, magas gasztrokulturát és megannyi érdekességet. Segesvári Csaba útinaplója.
Aki egyszer már járt Olaszországban, és nem csak a „hideg" északon – Velencében, Milánóban, Veronában, esetleg az Alpokban – tudja, ide mindig érdemes visszajönni. A szerencse úgy hozta, hogy megismerkedhettem Basilicatával: két tengerpartjával, IX–X. századi városaival és az UNESCO világörökség részét képező sziklalakások európai hazájával, Materával. Budapestről mindössze 75 perc a repülés Bariba, amely ideális kiindulópont Basilicata felfedezésére – de kedvünk szerint Nápolyba is mehetünk, bár az messzebb van. A régiót alig 600 ezren lakják – többek közt a hegyvidéki tájak miatt – amelyet nyugatról a Tirrén-, délről a Jón-tenger határol.

Olaszország ismeretlen kincse, Basilicata. Fotó: Segesvári Csaba (galéria)

Basilicata egyik gyöngyszeme a Tirrén-tenger partján fekvő 5200 lakosú Maratea. Az olasz kisváros nemcsak történelmi belvárosával, hanem a közeli hegycsúcsra épített Jézus szoborral is az érdeklődés középpontjába kerülhet. A település története egészen a Krisztus előtti XIV–XV. századig nyúlik vissza. Azok közé az „ellenálló" városkák közé tartozott, amelyek nem fogadták el Bonaparte Napoleon nápolyi királyságát, bár 1806 decemberében megadásra kényszerítették a marateaiakat. A festői szépségű település híres is lehetne, ha Csontváry anno megáll, Szicíliába tartó útján, Basilicata eme parányi kikötőjében. A 44 templommal rendelkező várost maga Krisztus védi – 1965-ben épült meg a Bruno Innocenti firenzei szobrász által tervezett 21,23 méter magas, acélból és carrarai márványból elkészült alkotás. Ha a tenger felől a város felé nézünk, egyből a Krisztus-szobrot látjuk, amely a hegy fokáról óvja a települést. A természeti és kulturális érdekességeken túl a gasztronómiára is nagy hangsúlyt fektet a régió. Egyik különlegességük a caccio cavallo, a mucca podolica nevű ridegtartásos tehén tejéből készült sajt. A caccio cavallo sajtot minimum 6 hónapig érlelik, de idén akadt az egyik boltban egy 3 éve érlelt „példány" is. Készítenek még sült paprikát is, de ne higgyük, hogy a TV Paprikából készítenek ételkülönlegességet: a fűszerpaprikát sütik meg tűzforró olajban, aminek az íze utánozhatatlan.

Olaszország ismeretlen kincse, Basilicata. Fotó: Segesvári Csaba (galéria)

A Marateai kirándulás után a tartomány keleti végébe – az UNESCO Világörökség részeként számon tartott Materaba utaztam. Az olasz autóutak, autópályák jól járhatók, bár a tömegközlekedés nem túl kiforrott. A déli vehemenciát jól jellemzi, hogy a dupla záróvonal a sztrádán a külföldieknek szól – a basilicataiak némi villogás után rendre átlépik.

A februárban is kellemes idővel kényeztető dél-olasz vidék rengeteg kincset rejt. A hegyi túráktól kezdve a kulturális kikapcsolódáson át a tengerparti pihenésig mindenki megtalálja a kedvének és habitusának megfelelő programot. Az ételeikre és italaikra is oly büszke olaszoktól megtudtuk, hogy a materai sziklavárosban lévő Baccus étteremben csak helyi kenyeret és környékbeli borokat tartanak. Úgy vannak vele, hogy minek mást árulni, ha minden megterem helyben is.

Olaszország ismeretlen kincse, Basilicata. Fotó: Segesvári Csaba (galéria)

Az 1993 óta a világörökség részét képező Sassi di Matera lenyűgöző látvánnyal várja az utazót. A barlanglakásokból álló várost 1950-ig Olaszország nyomornegyedeként tartották számon, ugyanis a materaiak víz és villany nélkül éltek ezekben a homokkőbe vágott lakásokban. A ma 60 ezer fős kisváros központja és minden látványossága a sziklalakások köré épült. A település olyan jól megőrizte eredeti formáját, hogy a sokat vitatott 2004-es Mel Gibson filmet, a Passiót is itt forgatták. Aki látta a filmet, el tudja képzelni, milyen lehetett amikor a keresztre feszített Krisztust a kisvárosban végighurcolták. Matera jellegzetes készítménye a capocollo (enyhén füstölt disznóhús-szeletek), valamint a melanzane sott’olio (olívaolajban elkészített padlizsán). Ugyancsak előételként szolgálják fel a Calabriából származó pomodori sott’oliót, ami tulajdonképpen fűszerezett, szárított paradicsom. A főételek közül helyi specialitás az agnello in casseruola, bárányhús burgonya- és hagymakörítéssel. A lumache all’origano főtt csigatészta paradicsomszószban, erősen fűszerezve. A zucca ripena marha- vagy disznóhús paradicsomban kifőzve, sajttal, erősen fűszerezve. A ciamotta Basilicata első számú vegetáriánus étele: burgonya, pepperoni, padlizsán és paradicsom összefőzve. A helyi édességek közül említésre méltó a panzerotti, valamint a torta di formaggi (sajttorta) és a töltött füge, azaz a crucette.

Olaszország ismeretlen kincse, Basilicata. Fotó: Segesvári Csaba (galéria)

Basilicata különlegessége, hogy minden egyes olasz város egy újabb Olaszország. Legalábbis a helyiek így tálalták és én mindenhol boldogan elhittem: amit eszek, amit iszok, az csak náluk, csak azon a helyen terem meg. És kicsit büszke is voltam, hogy ezt velük átélhettem.

Olvasóink írták

  • 5. ketrin72 2011. március 24. 13:42
    „:)”
  • 4. V42515 2011. március 14. 08:30
    „Évtizedes emlékképeket hozott elő bennem a cikk.. 1987-et írtunk, a Ságváriban olaszt tanultunk, és köszönhetően Kakuszi Lászlóné, Magdi néni olasz tanárunk áldozatos munkájának, egy hetet tölthettünk csereüdülés keretein belül a cikkben is szereplő Marateához közel, Lagonegroban. Az egy hét alatt bejárhattuk a környék jelentős részét, valóban fantasztikus volt. Ezt követően az olaszok jöttek hozzánk egy hétre, és mi megmutattuk nekik az akkor még vasfüggönnyel védett Magyarországunkat....
    (Egyetlen észrevétel a cikkhez: valamikor a 70-es évek végén, 80-as évek elején volt egy nagyobb földrengés a vidéken, ekkor zártak be vasútvonalakat, (pl. korábban Lagonegro is elérhető volt vasúton), azaz ez is oka annak, hogy a "tömegközlekedés nem túl kiforrott".)”
  • 3. TomTaylor 2011. március 12. 15:22
    „"...milyen lehetett amikor a keresztre feszített Krisztust a kisvárosban végighurcolták."
    ?????
    Ezt csak a forgatást megnéző érdeklődők kedvéért csinálták???
    Krisztus ilyen szenvedéséről még nem hallottam.”
  • 2. TELSTAR 2011. március 12. 09:05
    „"Úgy vannak vele, hogy minek mást árulni, ha minden megterem helyben is."

    És milyen igazuk van... Mi meg fosunk, hogy mit szól majd az EU, meg a kvóta, meg a sarkifűszeres...”
  • 1. Csanádka 2011. március 12. 08:17
    „Köszönjük Csaba az élménybeszámolót. Kedvet kaptam a barangoláshoz. :) Csodálatos kultúrájuk van.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szakcsi Lakatos Béla: A zenében a legfontosabb az improvizáció

Több mint harminc éve muzsikál együtt Szakcsi Lakatos Béla és Vukán György. Mindketten tanítottak, de vallják: a rögtönzés tehetségét tanítani nem lehet. Tovább olvasom