Délmagyar logó

2019. 01. 17. csütörtök - Antal, Antónia 0°C | 11°C Még több cikk.

Gobbi Hilda mert nagyot álmodni

Június 6-án lett volna 100 éves Gobbi Hilda, akinek színészi érdemeinél csak társadalmi szerepvállalása volt fontosabb, mondja a szakértő. A gazdag családba született lány élete csak az első években volt könnyű, apja bohém természete miatt hamar koldusbotra jutott a család. A színművészeti főiskolára is csak egy szerencsejáték-nyereménynek köszönhetően tudott beiratkozni.
Elképesztően gazdag családba született: csipke főkötő, kis kokárda, szalag jelezte első fotóján társadalmi rangját. Mire azonban színésznövendékké érett, már otthona sem volt. Magasságok és mélységek között nevelkedett, csörgedezett benne olasz és német vér is. Zenész felmenői ellenére saját állítása szerint nem volt tehetsége a dallamokhoz, annál inkább a szavakhoz. Gobbi Hilda június 6-án lett volna 100 éves.

Film ihlette otthonok

– Amellett, hogy kiváló színész volt, ki kell emelni társadalmi szerepvállalását. Nem is tudom, hogy van-e még olyan színész, aki ennyit tett a színésztársadalomért, mint ő – mondja Sipőcz Mariann muzeológus, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gyűjteményvezetője.

Gobbi Hilda mert nagyot álmodni (galéria)

Nehéz körülmények közül érkezett a színművészeti előkészítő osztályába, akkoriban már nem volt hol laknia édesanyjával. A gazdag kárpitgyáros család pénzét édesapja hamar eljátszotta, így juttatva koldusbotra fiatal feleségét és lányát. Szülei válása után volt időszak, amikor poloskairtásra hivatkozva anyjával mindig más-más barátnőnél húzták meg magukat. Iskoláit is kölcsönből végezte, a színművészeti előkészítő szakára is csak azért tudott jelentkezni, mert szerencsejátékon nyert egy kis pénzt. Megtapasztalta a nyomort és a kiszolgáltatottságot, ez hajthatta, amikor elsőként alapított színészkollégiumot.

A Nemzeti Színház és Gobbi Hilda

A Nemzeti újjáépítésének ügye fontos szerepet töltött be az életében. A háború után segített is a munkában, saját kezével pakolta a téglát. 1983-ban a 70. születésnapjára kapott 100 ezer forint értékű takarékbetétkönyvének teljes összegét ajánlotta fel az új Nemzeti Színház első alapkövére. Ezután országos gyűjtési akciót kezdeményezett: 3,3 milliárd forint gyűlt össze. Nagy álma volt, hogy láthassa még az új Nemzeti Színházat, de ez nem valósulhatott meg. A régi Nemzeti, ma Magyar Színház zártkörű klubja évtizedek óta az ő nevét viseli. Az új Nemzeti Színház építői a teátrum parkjában lévő szoborral adóztak Gobbi Hilda emlékének, 2007-ben pedig a Nemzeti Színház Stúdiószínpadát is róla nevezték el.

– A vidékről érkező vagy éppen nehéz helyzetbe került fővárosi színinövendékeknek nem volt hol laknia a háború után, ezért hozta létre a Horváth Árpád színészkollégiumot 1947-ben. De figyelt az idősebb korosztályra is, rájuk gondolva álmodta és valósította meg egy évvel később a Jászai Mari Színészotthont és az Ódry Árpád Színészotthont. Állítólag látott egy francia filmet, a Hulló csillagokat, amelyben ilyen otthonban éltek az idős színészek, ő pedig gondolt egyet, és létrehozta. A történet különlegessége, hogy Franciaországban nem működött ilyen intézmény akkoriban, csak a fantázia szüleménye volt a filmbeli helyszín – meséli a szakértő.

Bajor Gizi cipőit hordta

Ebből is látszik, hogy nagyon öntudatos volt: amit elhatározott, azt véghezvitte. De vajon örült-e a család annak, hogy színésznek áll? – Nem tudunk róla, hogy ellenezték volna, a szegénység miatt nem is voltak olyan helyzetben, hogy ezt megtehessék – mondja Sipőcz Mariann.

A nyomor a színművészetis évek alatt sem változott. Közben... című önéletrajzában vall a tanulóévekről, tapintatos tanárairól, akik gyakran meghívták ebédelni, és Bajor Giziről, aki mellett élete első igazi szerepét játszotta, és aki nemcsak tanította és segítette a színpadon, de cipőket is ajándékozott neki, hogy legyen mit felvennie. Ám mint kiderül, a lába jóval kisebb volt Gobbi Hildáénál, így nemcsak cipőket, de hólyagokat is köszönhetett neki a fiatal lány. A tiszteleten és szereteten azonban ez mit sem változtatott, Bajor Gizi tragikus halála után elhatározta, hogy megszerzi Bajor villájának egy részét, hogy ott emlékszobát hozzon létre a szeretett pályatársnak. Bajor Gizin kívül a Nemzeti Színház másik két nagy művésznőjének, Jászai Marinak és Márkus Emíliának is kialakított benne egy-egy emlékszobát, így hozva létre a Bajor Gizi Színészmúzeumot 1952-ben, amelyet később folyamatosan bővített.

A főiskola elvégzése után azonnal a Nemzeti Színházhoz került, és ez volt – emlékei szerint – fejlődésének legszebb időszaka. Itt barátkozott össze Major Tamással, Ungvári Lászlóval és Várkonyi Zoltánnal is, írja életrajzában.

Gobbi Hilda mert nagyot álmodni (galéria)

Hitvallása volt a kommunizmus

Major Tamással a kommunista mozgalomban is együtt vett részt, de jól ismerte Kádárt és Aczél Györgyöt is.

– Én úgy látom, hogy nem a pártért rajongott, hanem magukban az eszmékben hitt. A kommunizmusból ő mindig az összefogást, a közösség fontosságát és az egyenlőséget emelte ki. Ráadásul valami ellen is szólt a lelkesedése: többször kifejtette, hogy csak kommunista lehet, amikor a másik oldalon a fasizmus áll. Nem tudott azonosulni a megkülönböztetéssel – fejti ki a szakértő.

Aese-díj

A díjat Gobbi Hilda alapította végrendeletében. A budai házának halála utáni értékesítéséből befolyt összeg kétharmadát (1989-ben 5,3 millió forintot) szánta a díj alapítására. A végrendelet szerint 50-50 ezer forintot kell adni az évad legjobb epizodistájának, a díjjal járó összeg azonban mára 220-220 ezer forintra nőtt. A díj Henrik Ibsen Peer Gynt című drámájának Aase anyójáról kapta a nevét.

– Aktív szerepet vállalt veszélyes feladatokban, hamis papírokat, pecséteket csempészett. Tényleg hitt az eszmékben, és mindent meg is tett értük. Amikor 1956-ban kilépett a pártból, azt is azért tette, mert az emberekben csalódott, nem a gondolatvilágban – teszi hozzá a muzeológus. De vajon tartottak-e tőle a kortársai?

– Kicsit mindenkinek az „anyja" volt, bárki fordulhatott hozzá segítségért, bár az tény, hogy szubjektív szempontok alapján döntött. Akin akart, segített, akin nem akart, azon nem. Úgy gondolom, hogy ártani szándékosan senkinek sem ártott – vélekedik a szakértő, majd hozzáteszi, volt olyan évfolyamtársa, akit később háborús bűnösként ítéltek el, ő mégsem volt hajlandó megjelenni és tanúskodni ellene a bíróságon.

– Mindenki tisztában volt vele, hogy mekkora a hatalma, de vissza nem élt vele. Tudta, kihez kell fordulni, ha valamit el akar érni, ismerte a döntéshozókat, és tett is az elképzeléseiért – magyarázza Sipőcz Mariann.

Csak az elmúlástól félt

– Az az ember volt, aki odacsaphatott azt asztalra, ha érdekérvényesítésről volt szó, akármelyik befolyásos politikussal szemben. Múltjából adódóan nem kellett félnie tőlük – mondja a muzeológus. Egy dologtól azonban biztosan félt: a haláltól, amely 75 éves korában ragadta el. Erről önéletrajzi könyve utolsó soraiban vall: „Félek a haláltól... A legijesztőbb, hogy lassan-lassan eltávoznak a tanúk. Elmennek, és magukkal viszik életünk egy-egy korszakát – homály fed bizonyos eseményeket, amiket már soha senkitől nem kérdezhetünk meg. Távozásukkal a mi életünk is elvékonyul, üresebb lesz, de fakóbb, valószínűtlenebb lesz a kor is – a múltunk –, amiben éltünk és játszottunk; ki-ki a maga szerepét."

Gobbi Hilda mert nagyot álmodni (galéria)

Gobbi Hilda-emlékév és -kiállítás

Június 7-én nyílt meg a Gobbi Hilda-emlékkiállítás a Pécsi Országos Színházi találkozón, vagyis a POSZT-on. A tárlatot Bodrogi Gyula nyitotta meg. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kamarakiállítása – amely az idei Gobbi Hilda-emlékév egyik fontos eseménye – e pálya és életmű legfontosabb, a Nemzeti Színháztól a József Attila Színházon át a Katona József Színházig ívelő állomásait idézi fel.

A Nemzeti Színház és Gobbi Hilda. A Nemzeti újjáépítésének ügye fontos szerepet töltött be az életében. A háború után segített is a munkában, saját kezével pakolta a téglát. 1983-ban a 70. születésnapjára kapott 100 ezer forint értékű takarékbetétkönyvének teljes összegét ajánlotta fel az új Nemzeti Színház első alapkövére. Ezután országos gyűjtési akciót kezdeményezett: 3,3 milliárd forint gyűlt össze. Nagy álma volt, hogy láthassa még az új Nemzeti Színházat, de ez nem valósulhatott meg. A régi Nemzeti, ma Magyar Színház zártkörű klubja évtizedek óta az ő nevét viseli. Az új Nemzeti Színház építői a teátrum parkjában lévő szoborral adóztak Gobbi Hilda emlékének, 2007-ben pedig a Nemzeti Színház Stúdiószínpadát is róla nevezték el.

Albumokba rendezte az életét

Gyűjtött minden emléket a pályájáról, albumokat állított össze fotókkal és újságcikkekkel, ám mégis úgy tűnik, nem a saját személye volt a fontos ezekben a könyvekben. – Egyszer megkérdezték tőle, hogy neki jut-e majd hely a Bajor Gizi Emlékmúzeumban, ő pedig úgy válaszolt, hogy legfeljebb egyképnyi helyet hagy ki majd magának is a falon – mondja Sipőcz Mariann. – A múzeumot egyébként fő művének tartotta, fontosabbnak, mint magát a pályáját.

Gobbi Hilda mert nagyot álmodni (galéria)

Imádta az állatokat

„Szeretek élni! Valósággal tönkretesz egy-egy szerves lény pusztulása" – írja önéletrajzában Gobbi Hilda, aki ajándékba kapott egyszer egy nőstény kanárit, és hogy ne legyen egyedül, vett neki egy hímet is. Az eredmény egy 21 főt számláló madárcsalád lett. Egy alkalommal a takarítónője benzinnel mosta fel a padlót, és nem szellőztetett, így mind elpusztult. Ezek után egy kedves barátjával hozatott tojásokat az állatkertből, és kikeltette őket. A jószágok közül egy kacsa maradt életben, amelynek hamarosan két tacskó kutyája játékból kitörte a nyakát. Később egy premierre kapott terráriumot is, tele gőtékkel, levelibékákkal és kis zöld kígyókkal. Rajongva szerette az állatokat.

Olvasóink írták

  • 7. Roland1000 2013. június 15. 08:24
    „Zapi! Benne van a cikkben, hogy élet-halál ura volt. Benne van minden.”
  • 6. kipkop 2013. június 10. 14:42
    „Nagy kommunista volt, de jó színésznő. Sok emberen segített, de aki nem volt elvtárs azt büntette rendesen.”
  • 5. zapi 2013. június 10. 05:19
    „Való igaz,élet és halál ura voltak ők a Majorral.
    Ezt a szeplőt,meg a nemi hovatartozását kár elhallgatni.
    Sajnos volt olyan színésznő,aki ezek miatt került a vonalon kívülre.
    Ez is hozzátartozik az életműhöz,hiányolom a cikkből.”
  • 4. sorpocak 2013. június 09. 17:09
    „Hmmmm!
    Végre egy jó cikk és az emlékek is felelevenedtek.Közben a szentesi rádión cipő énekelte a szállj el kismadarat.Ennél kell több éppen most? Nagyon jó színésznő volt, és soha nem felejtette el, honnan és milyen körülmények közül jött és győzött.Sokakat hallottam megnyilatkozni, hogy milyen volt.......Irígy pályatársak, akiknek egy fillérért is összeszorult az öklük, de tehetségük a nullával egyenértékű.Bárki mondhat bármit, de Bujtorral, és a többi nem elvégzett színi iskolával sem rendelkezőkkel együtt ő is egy fenomenális tehetség volt. Ilyenek ma már elvétve.”
  • 3. mazsolaszolo 2013. június 09. 14:06
    „Mélységesen tiszteltem és imádtam Hilda nénit (és ez így is marad), habár én már nagyon kevés "élőt" kaptam belőle. Az egyik kedvencem az 1976-ban készített csodálatosan szép magyar rajzfilm, a Lúdas Matyi, ahol is a "jó Biri néne" figurájának hangját adta.

    ő SZÍNÉSZ volt, és EMBER - a legnagyobbak közül való.
    Köszönöm a kiváló cikket, jó volt olvasni.

    Szép napot! :)”
  • 2. csonakos 2013. június 09. 12:46
    „Jó rá emlékezni! Talán csak véletlenül maradt ki, családi, baráti körben nagyon szívesen és kiválóan szakszofonozott! Ez volt a kedvenc hangszere. Szegedre is mindig magával hozta és a Bicska maxit is kiválóan játszotta, ez volt az egyik kedvence! Egyszer beszélegettünk vele és mondta, jó ebben az országban élni mert itt nem lehet éhen halni! Mindig akad egy jó ismerős, barát aki ad egy tányér ennivelót a rászorulónak! Hilda néni vajon ez ma is igaz?”
  • 1. Roland1000 2013. június 09. 12:18
    „Nagyon szerettem a vidám darabokban,. amikben láttam. Vicces volt nagyon.:) Most hirtelen az jutott eszembe, amikor titkárnőnek jelentkezett - talán a Kernhez?:)”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mobilgátjával aratott sikert egy szolnoki egyetemista Houstonban

Az egyesült államokbeli Houstonban rendezett fenntarthatósági olimpián 68 ország versenyzői között… Tovább olvasom