Délmagyar logó

2019. 07. 18. csütörtök - Frigyes 15°C | 25°C Még több cikk.

Hangulatunkról is árulkodnak a színek, de tudja még, miben segítenek?

Hangulatunkról is árulkodnak a színek, de tudja még, miben segítenek?
Ma már tudományos tény, hogy hangulatunkra hatással vannak a minket körülvevő színek, ezt a pszichológia terápiás célra, míg a marketingtudomány a vásárlási szokásaink befolyásolására használja. A művészek pedig a végletekig is elmentek egy-egy árnyalat kedvéért.
A színek gyógyító hatásáról már az ókorban is születtek feljegyzések: az indiai kultúrában a test csakráihoz rendeltek színeket, míg a kínai orvoslásban a betegségekhez társították őket gyógyírként, és ennek megfelelő színű ruhába öltöztették a beteget, választottak függönyt annak szobájába. Ha a betegségek esetében a konkrét gyógyhatást nem is, a hangulatunkra gyakorolt hatást azonban már igazolta a tudomány.

 Érzelmek kifejezésére használják

– Nagyon fontos szerepe van a színeknek az életünkben, bár kultúránként és koronként változó, hol mit jelent vagy jelentett egy-egy szín. Egyes érzelmek sokkal jobban társíthatók egy adott színhez, mint bármely másikhoz. A szorongást, a depressziót a szürke és a fekete, míg a vidámságot, nyitottságot a sárga fejezi ki például a legjobban. Épp ezért azok esetében, akik nehezen tudják kifejezni az érzelmeiket, segítség lehet a terápia során, ha színekkel kommunikálják azokat – mondta Füredi Katica pszichológus, pár - és családterapeuta.

A szakemberek azt is figyelembe veszik, hogy mik az egyéni preferenciák, tehát azt, hogy az adott személy milyen színeket kedvel.

 Látvány alapján vásárolunk

 – A színválasztásaink tükrözik az élethez való hozzáállásunkat is. Az általunk hordott vagy a lakásunkban lévő színek például befolyásolják a hangulatunkat és viselkedésünket. A minket körülvevő árnyalatok nyugtathatnak vagy éppen hogy energetizálhatnak. Hatnak a hangulatunkra, egészségünkre és a boldogságunkra is – magyarázta a pszichológus.

A színek ránk gyakorolt hatásait már a marketingtudomány is korán felfedezte: a reklámipar a vásárlási szokásaink befolyásolására használja őket.

Megannyi kutatás bizonyítja, hogy sokat adunk a látványra: vásárlásaink 93 százalékban az áru kinézete szerint hozzuk meg döntéseinket, és a vásárlók 85 százaléka dönt a termékek színe alapján. A szín emellett a márka felismerésében is jelentős szerepet játszik. A vizsgált vásárlók több mint fele nem ment vissza abba az üzletbe, amely nem volt számára ízlésesen berendezett, de a színes hirdetéseket is sokkal többen olvassák, mint a fekete-fehéreket – ezt mind felhasználják a reklámszakemberek munkájuk során.

 Homérosz borszínű tengere

A színeknek már jóval korábban is fontos szerepük volt például a hatalom és a gazdagság kifejezésében vagy a művészet területén.

Komoly vitát váltott ki az ókorkutatók körében például az a feltevés, hogy eleink színvakok voltak, vagy legalábbis annyi szín megkülönböztetésére voltak képesek, mint ma egy hároméves gyermek. Az állítás az egykori brit miniszterelnöktől, William Gladstone-tól származik, aki szabadidejében a görög irodalom színhasználatát vizsgálva észrevette, hogy a kor egyik legműveltebb emberének számító Homérosz „borsötét" jelzőt használt a tenger színére.

 Feltevésével nem minden tudóstársa értett egyet, de mindez jó példa arra, hogy a színeknek mekkora jelentősége volt a történelem során.

Van Gogh 1888-ban találta meg azt az okkeres, élénksárga színt, amelyet többek között A napraforgók, A hálószoba és A sárga ház című képeinél is használt, és amelyet azóta a neve fémjelez.

 A kadmiumsárga az impresszionista festők nagy kedvence volt a 19. század közepén. A művészeket az sem tántorította el a használatától, hogy a kadmium egyébként erősen mérgező anyag.

 A legfenségesebb kék árnyalatnak tartják az ultramarinkéket, amelyet a lazurit nevű ásványból nyertek ki a 6. század környékén, Afganisztánban. A szín nagy hatással volt a művészekre, és mivel előállítása nagyon drága volt, ezért Szűz Máriát is egyre inkább ilyen színű ruhában ábrázolták a korábban jellemző vörös helyett – elvégre Jézus anyját illett a legdrágább, legkülönlegesebb festékkel megfesteni. Állítólag a holland festő, Jan Vermeer az egész családját adósságba verte azzal, hogy túl sokat használt az aranyárban mért festékből képeihez. Egyes feltételezések szerint Michelangelo szintén anyagi okokból nem fejezte be a Krisztus sírbatételéről készült festményét, amelyhez rengeteget használt volna ebből a színből.
Van Gogh névjegye lett az általa kikevert sárga szín.
Van Gogh névjegye lett az általa kikevert sárga szín.
A színek jelentősége ma sem csökkent – sőt. A brit–indiai szobrász, Anish Kapoor néhány éve sportot űz abból, hogy magára haragítja a művészvilágot azzal, hogy színeket tulajdonít ki magának. Először a „Vantablack" névre keresztelt legfeketébb pigment használatára szerezte meg a jogot – amely anyag a fény szinte teljes egészét, a 99,96 százalékát képes elnyelni. Válaszul megalkották a legpinkebb pinket, amelynek felhasználásától eltiltották a művészt, aki azonban 2018-ban mégis megszerezte a festék receptúráját.
 
A sárga élénkít, a fekete erőt sugároz

A kutatások, megfigyelések szerint többségünkre így hatnak a színek:
Piros: ösztönző, stimuláló, energetizáló, figyelemfelhívó hatása van. Meleg szín, a forróságot, a szerelmet, a szexualitást idézi fel.
Zöld: nyugtató hatású, enyhíti a depresszió és a szorongás tüneteit, az egészséget, a megújulást és nyugalmat szimbolizálja.
Sárga: vidámságot, jókedvet, lelkesedést hoz, stimuláló hatású, élénkíti az idegrendszert, serkenti a mentális tevékenységet.
Kék: békét és nyugalmat áraszt, segíti az elmélyülést. Megbízhatóságot, elkötelezettséget, intelligenciát sugall.
Lila: a királyság színe, hatalmat, jólétet, luxust, erőt sugároz, ösztönzi a kreativitást.
Rózsaszín: tettre és magabiztosságra ösztönöz, érzéki és szenvedélyes, anélkül, hogy túl agresszív lenne.
Barna: a föld színe, ezért a megbízhatóság, az anyaság, gondoskodás, termékenység színe, semlegességet is áraszt.
Fehér: az erkölcsösség, béke, nyugalom, tökéletesség színe, a tisztaságot, de az ürességet is jelképezi.
Fekete: erőt, határozottságot képvisel, ugyanakkor az európai kultúrában a gyász színe is.
Szürke: az értelem, tudás, bölcsesség és az előkelőség, ugyanakkor a pesszimizmus, melankólia, unalom színe is.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

40 évig kihaltnak hitték, most élő példányokat találtak egy sikátorban

40 évig kihaltnak hitték, most élő példányokat találtak egy sikátorban
A légkondicionálóból csepegő víz olyan környezetet teremtett számukra, ahol észrevétlenül létezhettek. Tovább olvasom