Délmagyar logó

2019. 02. 22. péntek - Gerzson -3°C | 10°C Még több cikk.

Isten éltesse! Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni ma ünnepli 100. születésnapját

77 éve él egyedül Pozsonyi úti lakásában egy asszony, akit sokan csak Fifi néniként ismernek. Egy özvegy, akihez a múlt század leggyalázatosabb éveiben a magyar hitvesi líra legszebb gyöngyszemeit írták, férje halála után a nyilvános szerepléstől visszavonultan, és az irodalmi hagyaték legmegbízhatóbb őrzőjeként éli életét. Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni ma ünnepli 100. születésnapját.
Gyarmati Fanni egy évben született Ottlik Gézával, Örkény Istvánnal, és Raoul Wallenberggel, aki Magyarországon zsidók ezreit mentette meg a deportálástól. Ugyanebben az évben Elbocsátó szép üzenet című versében szakított Ady Endre szerelmével, Lédával. Mindez már az iskolákban kötelező tananyag, tankönyvek fejezetei, kulturális örökségünk kitörölhetetlen részei. Gyarmati Fanni személye az összekötő kapocs múlt és jelen között, végigélte a XX. század vészterhes korszakát, a semmihez nem fogható fasiszta pusztítást, kortársa volt, és sok esetben barátság fűzte e század irodalmi és művészeti életének nagyjaihoz. Radnóti Miklósné – sokaknak csak a kedves Fifi néni – ma ünnepli 100. születésnapját abban a Pozsonyi úti lakásban, ahol házasságkötésük után, 1935-ben férjével elkezdték közös életüket. 77 éve ugyanaz a lakás, ugyanaz a berendezés, a képek a falon, az ajtón még most is ott van dr. Radnóti Miklós névtáblája.

Gyarmati Fanni születésnapjára: (élet)képek 100 évről (galéria)

A kis szoba vendégei

A lakás akkoriban egy napsütötte szobából, balkonból, aprócska konyhából és fürdőszobából állt, Fifi néni a hatvanas években vett meg a szomszédjától még egy szobát, és így lett belőle kétszobás, ahol gyakorta megfordultak a barátok: Hont Ferenc, Schöpflin Gyula, Baróti Dezső, Ortutay Gyula és a szegedi mester, a piarista papköltő, Sík Sándor, aki egyébként mindkettőjüknek a keresztapja is volt. Ilia Mihály Széchenyi-díjas irodalomtörténész, irodalomkritikus járt ebben a lakásban. Mint elmondta, leveleztek, és Fanni asszonyt meglátogatta otthonában. – Az asztalon úgy álltak a tollak, a könyvek, mint egykoron, még az az írógép is, amelyen Radnóti dolgozott, és később Fanni levelezett. Radnóti kitanulta a könyvkötészetet, nemcsak saját, hanem barátai könyveit is bekötötte, mind ott volt – emlékezett az irodalomtörténész.

Diákszerelemnek indult

Radnóti 17 éves korában ismerte meg a 14 éves Fannit, szerelmük diákszerelemnek indult. Az első, akkor még csak 15 éves Fannihoz, „az aranyhajú lányhoz" írt verse a Szent szerelmi újraélés című sorozat második darabja volt. A költőbarát, Vas István így jellemezte Fannit: „Okos lány volt, őszintén érdekelte nemcsak az irodalom, de minden műveltséganyag, s közben elegáns, sőt, tündöklően szép is volt..."

Gyarmati Fanni születésnapjára: (élet)képek 100 évről (galéria)

Fanni is tiltakozott

A „Kiáltvány az alkotmányos és emberi jogokat biztosító médiatörvényért" című felhíváshoz tavaly több mint háromezer, a hozzá köthető Facebook-csoporthoz pedig több mint 50 ezer ember csatlakozott idáig. A magyar sajtószabadságért küzdők között szerepel Radnóti Miklós özvegyének, Gyarmati Fanninak a neve is. És nyílt levélben vette védelmébe az Országgyűlés épülete mellett álló József Attila-szobrot is Radnóti Miklós özvegye. „Nem ismerünk olyan érvet, amely erősebb lenne ennél a kötelességnél, s amely kellő indokul szolgálna ahhoz, hogy a Magyar Országgyűlés épülete közelében emelt szobrát eltávolítsák, vagy akár csak elmozdítsák. Jó helyen van az ott, a Dunánál..." – írta a levélben Radnóti Miklósné és Hiller István.

Nincs könnyű dolga a krónikásnak, aki meg szeretné rajzolni a Hetedik ecloga vagy a Levél a hitveshez című versek múzsája portréját, ugyanis Gyarmati Fanni soha senkinek nem ad interjút. Egyetlen kivételtől eltekintve, amikor 1962-ben egy bori túlélőnek, György Istvánnak nyilatkozott. Nem írt Radnótiról, nem járt el Radnóti nevét felvevő iskolák vagy intézmények avató ünnepségeire, megemlékezéseire. Ellenben ha kellett, pontosított, mint például Vas István Azután című önéletrajzi regényének egy Radnóti megmentési kísérleteire vonatkozó részét helyesbítette a Kortársban 1988-ban. Csak annyit vállalt a nyilvánosságból, amennyi a hagyaték kezelése következtében elkerülhetetlen volt. „Fanni asszony soha nem jelent meg a rádióban, sem a tévében", ezt már Ferencz Győző, a Radnóti Miklós élete és költészete címmel, 2006-ban megjelent monográfia szerzője, a Radnóti-hagyaték kijelölt gondozója írta levelében, amelyben egyúttal a Fanni asszony iránti tisztelet okán ő is elutasította a nyilatkozatot. „Az iránta érzett tiszteletből nem beszélhetek róla, hiszen ő sem akarja" – fogalmazott.

Gyarmati Fanni férje halála után a nyilvánosságtól annyira visszavonultan élt, hogy sok irodalomkedvelő sem tudta, hogy még él. Később mosolyogva mesélte az őt meglátogatóknak, köztük a Radnóti Miklós Színház igazgatójának, Bálint Andrásnak a következő történetet, amikor évekkel ezelőtt egy hivatalban megmondta a nevét, az asztalnál ülő fiatal nő meglepődve visszakérdezett: – Valóban az érettségi tétel feleségének tetszik lenni?

És az érettségi tétel felesége színésznemzedékeket tanított a Színház és Filmművészeti Főiskolán (ma már Egyetemen – a szerk.) versmondásra, francia és orosz nyelvre. Bálint Andrást franciára, aki azt mondta, nagyon szigorú tanár volt, mégis szerették a diákjai. Gyabronka József színész például, aki egy időben hetente feljárt egykori tanárához verseket olvasni. – Fifi néni nagyon sajnálja, hogy mostanában kevés verset hallani a rádióban, szerinte a gyerekeknek több ilyen műsort kellene készíteni. Az ókori költők és a klasszikusok a kedvencei – nyilatkozta korábban a színművész.

Gyarmati Fanni születésnapjára: (élet)képek 100 évről (galéria)

Műveltsége fogalom volt

Egy másik tanítvány, Telihay Péter rendező úgy emlékezett egy korábbi interjúban Fanni asszonyra, mint szigorú, kemény tartású úrinőre, akinek műveltsége fogalom volt a főiskolán. „Kerestük a társaságát, mert így legalább ízelítőt kaphattunk azoknak az időknek a hangulatából, amikor esténként Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc, Zelk Zoltán és József Attila járt fel a Pozsonyi úti lakásba, hogy megvitassák Radnótival a világ dolgait. Néha kifejezetten provokáltuk, hogy meséljen a férjéről, de általában elhárította, csak olyankor idézett fel egy-egy konkrét eseményt az életükből, amikor annak apropója volt. A korról, amelyben éltek, szívesen mesélt, de olyan tárgyilagossággal, mintha maga is külső szemlélő lett volna... " Fanni generációja egy külön kaszt volt, a műveltek kasztja a háborút követő zavaros értékítéletű világban. Egyszer Kéri Elemér filozófiatanárral beszélgettek – emlékezik vissza egyik növendéke –, és szinte mondatonként váltottak nyelvet, és ebben nem volt hivalkodás, egyszerűen csak így beszélgettek. Fifi néni ugyan a nyilvános szerepléstől elzárkózott, de mindig is élénk társasági életet élt, szeretett síelni, és kávéházakban irodalomról beszélgetni.

Elismerések

Az özvegyet 1999-ben a XIII. kerület, majd 2005-ben Budapest díszpolgárává választották. 2009 decemberében – a Radnóti-emlékév alkalmából – a Magyar Köztársaság Középkeresztjével tüntették ki több évtizedes magas színvonalú oktatói munkájáért, valamint a Radnóti-hagyaték összegyűjtéséért, gondozásáért és közrebocsátásáért.

Gyarmati Fanni mindent megőrzött abból, amit Radnóti Miklós költészete és humanizmusa jelent. Az utókor számára megmentette a verseket, a fényképeket, férje naplóját és levelezését. Kettőjük levelezése ma már forrásértékű dokumentum, mintegy másfél ezernyi levél Radnóti szegedi egyetemi éveire és munkaszolgálatainak idejére esik. Ilia Mihály irodalomtörténész úgy fogalmazott, hogy Radnóti Szegedről szinte minden nap hívta telefonon Fannit, és mindennap írt neki levelet is. Fanni akkoriban egyszer járhatott Szegeden, és ezt a várost a mai napig nagyon szereti. Ugyan Ferencz Győző Radnóti monográfiájában közöl néhány részletet e dokumentumokból, illetve Fanni naplójából, – az özvegy kizárólag e könyv kapcsán engedett némi bepillantást életük személyesebb mozzanataiba – azonban mindez még a nyilvánosság előtt ismeretlen.

Üldözöttként ő is mentette a zsidókat

Radnóti Miklós hagyatékát huszonegy nagy, lepecsételt csomagban 2008. január 11-én szállították be a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárába Gyarmati Fanni Pozsonyi úti lakásáról. A hagyaték legnagyobb értékei kétségkívül az abdai tömegsírból előkerült dokumentumok, kéziratok. Éppúgy mint a levelezés és Fanni naplója csak Fifi néni halála után lesz nyilvános. Mint ahogy Radnóti más szerelmeihez írt, például a külvilág elől a legutóbbi évekig eltitkolt Beck Judit festőnőhöz (később Major Tamás színész felesége lett) írt naplóbejegyzései is akkor lehetnek ismertek a nyilvánosság előtt. Gyarmati Fanni emberi nagyságát, korrektségét mutatja, hogy amikor Radnóti monográfusa a naplóbejegyzések és visszaemlékezések alapján leírta, hogy Radnóti beleszeretett a festőnőbe, Fanni nem kérte a közlés mellőzését, nem akarta az utókor előtt hibátlannak mutatni kapcsolatukat. Beck Judithoz fűződő érzelmeiről a költő nyíltan vallott feleségének. Különleges házasságuk szabályaiba a teljes őszinteség is beletartozott, bármennyire fájdalmat is okoztak ezzel a másiknak. És azt is kevesen tudják Gyarmati Fanniról – árnyalja a Fanni képet Ilia Mihály –, hogy ugyan ő is üldözött volt a holokauszt idején, de az egyik legbátrabb zsidómentő is egyben. Aczél Györggyel együtt hamis igazolványokat gyártottak, hogy segítsék a menekülésben őket. 1945 nyarán, férje halála után ezt írta naplójába: „Ó, úgy vártam, hogy ez a május visszahozza. Isten! Nemcsak imádkozom azért, de le is írom, és így kérem, határozott, szabad szívvel és akarattal, ha Miklóst elvetted, vegyél el engem is nagyon-nagyon gyorsan. Nem akarok itt maradni. Nem akarok. Nem bírom! Nem fontos, hogy itt legyek!"

Gyarmati Fanni születésnapjára: (élet)képek 100 évről (galéria)

Bálint András egy héttel ezelőtt a Pozsonyi Piknik keretében ezt mondta: „Mindenki, aki csak pár évre iskolába tévedt ezen a tájon, ismeri a hölgy nevét", majd elszavalta Radnóti Két karodban című versét, és száz léggömböt eresztettek a magasba úgy, hogy azok elhaladjanak leghíresebb költőnk özvegye, Gyarmati Fanni ablaka előtt. A Radnóti Színház igazgatója akkor felment az özvegyhez, hogy köszöntse, aki a megemlékezés idején sem jött az ablakhoz.

– Bár Fanni asszony szinte már nem lát, korához képest jó egészségnek örvend, két segítője is van. A nyilvánosság előtti csendjének talán az is oka, hogy nem akarta a mártír költő özvegye szerepét felvenni. Mindannyian tudjuk, hogy mi történt, ő nem beszél róla. Azt hiszem, sohasem bocsátotta meg a sorsnak, hogy Miklós úgy ment el, ahogy elment. Nem perelt, nem vádaskodott, csak néma maradt, és ez a csend nemcsak érthető, de mélységes tiszteletet is érdemel.

Olvasóink írták

  • 14. xenopus 2013. szeptember 02. 18:19
    „Nagyon jó cikk! Öröm volt olvasni!
    Most akkor a címszereplő 100 vagy 101 éves?”
  • 13. vasi 2013. augusztus 28. 11:53
    „Más források szerint tavaly szeptember 8-án volt 100 éves.

    http://index.hu/belfold/2012/09/08/ma_szazeves_gyarmati_fanni/#

    http://hu.wikipedia.org/wiki/Gyarmati_Fanni

    Ettől függetlenül Isten éltesse még sokáig, egészségben!

    Valóban egy évben született Örkénnyel és Ottlikkal - 1912-ben.”
  • 12. lilongwe 2012. szeptember 09. 09:41
    „Én ugyan Fifi nénit nem ismerem, de ettől függetlenül még 100 évet kívánok neki!
    (Nekem is Radnóti Miklós "A legnagyobb"...)”
  • 11. öregvegyész 2012. szeptember 09. 09:22
    „Isten éltesse!”
  • 10. Carlo 2012. szeptember 09. 07:23
    „jó cikkkkk
    végre
    a Fifi néninek meg jó egészséget,”
  • 9. herkepille 2012. szeptember 08. 23:40
    „NNa véééégre !!
    Ilyen cikkeket szeretek olvasni!
    Isten éltesse a nénit!”
  • 8. mazsolaszolo 2012. szeptember 08. 17:46
    „Hazaszeretetről, hitvesi szeretetről aligha szólt szebben az ének, mint Radnóti Miklós - egyik legkedvesebb költőm - tollából.

    Nehéz lehetett ennyi sok éven át egyedül élni (77 év más embernek egy teljes életre sem adatik), hűnek lenni a szeretett férfi emlékéhez, embernek maradni az embertelenségben is. Sokunknak szolgálhat az Ön élete például.

    Drága Fanni néni, Isten éltesse Önt még számtalan esztendőkig!”
  • 7. brokeness 2012. szeptember 08. 16:00
    „Igen, IVY ,igazad van. Egyedül a lakásban a költő halála óta él az özvegy. 10 évig együtt laktak abban.
    A délmagyaros cikk lenyúlás, Dallos Zsuzsa valóban szép írásának néhol szó szerinti átvétele. Persze a forrás megjelölése nélkül. Íme az eredeti:
    http://www.naplo-online.hu/kultura_es_oktatAas/20090430_huseg_a_koltohoz/print”
  • 6. IVY 2012. szeptember 08. 14:47
    „Igen, kösz. :) De Radnóti is ott élt vele 1935-ben a lakásban, ugyebár? Nem azért házasodtak össze, hogy külön éljenek. Vagy is Fanni néni egyedül. "68 éve él egyedül a Pozsonyi úti lakásában...." Így lett volna helyes. Akárhogy is matekolok, - ez van.”
  • 5. csocsoszan20 2012. szeptember 08. 13:44
    „2. IVY - egy kis segítség a szövegértelmezéshez: Radnóti és felesége házasságkötésük után, 1935-ben kezdték itt közös életüket, ennek éppen 77 éve. Ez teljesen egyértelműen benne van a cikkben.”
  • 4. NP1 2012. szeptember 08. 13:08
    „Isten éltesse!

    Még egy ilyen példa értékű "özvegyi" életutat és hozzáállást ismerek Péczeli Saroltáét, Kodály Zoltán második feleségéét.”
  • 3. csafe 2012. szeptember 08. 10:55
    „Isten éltesse Fanni nénit!
    (köszönjük a cikket! :-)”
  • 2. IVY 2012. szeptember 08. 09:59
    „Elnézést. Lehet, nem jó a szövegértelmezésem, de Radnóti 1944-ben halt meg. Ennek 68 éve. Akkor Fifi néni hogy is él egyedül 77 éve a Pozsonyi úti lakásban.....?”
  • 1. strangerrr 2012. szeptember 08. 07:46
    „"Nem perelt, nem vádaskodott, csak néma maradt, és ez a csend nemcsak érthető, de mélységes tiszteletet is érdemel."

    Főleg mai vádaskodásokkal és tiszteletlenséggel teli világunkban. Isten éltesse!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tengerbe temetik Neil Armstrongot

Föld helyett vízbe, tengerbe temetik a Holdat megjárt első embert, Neil Armstrongot. Tovább olvasom