Délmagyar logó

2019. 04. 24. szerda - György Még több cikk.

Néma hódolatra tanít a nagyhét: Jézus jeruzsálemi bevonulását idézi meg a virágvasárnap

A húsvét a kereszténység legszentebb ünnepe. Most, virágvasárnappal elkezdődik a kapuját jelentő nagyhét, melyben a liturgiák segítségével a lélek felkészülhet a megváltás erejének befogadására. A csend, az éberség, a figyelem és az önmagunkkal való szembenézés képessége egytől egyig segítségünkre lehetnek ezen a nehéz és egyben gyönyörű úton.
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. S bár mai világunkban egyre kevesebb tér és figyelem jut a vallási ünnepekre, ha megállunk egy percre, és megpróbáljuk akár csak egy részét is befogadni a nagyhéti liturgiák üzenetének, könnyen megérthetjük, miért van ez így.

 Hosszabbra nyúlt ünnep

A nagyhét a böjt utolsó hete. Ma virágvasárnappal kezdődik és egészen nagyszombatig tart, ám nem volt ez mindig így. Az ókeresztény időkben húsvét ünneplése a virrasztásra korlátozódott. A hívők tulajdonképpen csak arról a pillanatról emlékeztek meg, amikor Jézus feltámadt, s mivel ennek nincs pontos ideje – csak annyit tudunk, hogy valamikor a sötétség beállta után és napfelkelte előtt történt –, ahogy ma is, a teljes szombat éjszakát átvirrasztották.

 – Az az éjszaka a feltámadás várásáról szól, de feltámadás nincs halál nélkül, ráadásul Jézus megfeszítése nem egy véletlenszerű pillanat eredménye volt – mondja Liszkai Tamás,  a szegedi Gál Ferenc Főiskola oktatója, docense, a röszkei Páduai Szent Antal Plébánia plébánosa, kiemelve, hogy napokig tartó, tudatosan megtervezett események sora vezetett végül a keresztre feszítéshez, majd a feltámadáshoz. – Az igazi megváltó pillanat természetesen maga a kereszthalál, de minél jobban szerették volna ezt tudatosítani a hívőkben, annál hosszabbra húzták az ünnep idejét – magyarázza a pap.

– Virágvasárnappal kezdődik meg – ünnepi szerkezetben restaurálva – az események pontos evangéliumi kronológiájának felelevenítése – folytatja. – Jézus jeruzsálemi bevonulása hat nappal a feltámadás előtt történt, ezt idézi meg virágvasárnap. Csütörtökön ülték az utolsó vacsorát, fogták el Jézust, és kezdődött meg a koncepciós pere, pénteken pedig kivégezték. Minden nap liturgiájának más a tartalma – emeli ki, és kifejti, virágvasárnap liturgiája a jeruzsálemi bevonulást jeleníti meg, körmenettel és a bevonulás evangéliumának felolvasásával.

Megváltás és szenvedés

– A virágvasárnapi misék központi eleme a passiók felolvasása. Ekkor háromévente három evangélium válthatja egymást: Máté, Márk, illetve Lukács evangéliuma. Virágvasárnap gyakorlatilag a nyitányát jelenti az egész húsvéti ünneplésnek. Mindazt összefoglalja, ami onnantól kezdve történik, hogy az ember a bűnt választja, és ettől a bűntől megváltatlan marad. Egy keresztény ember számára a megváltás, amit Isten ekkor ígért, Jézus halálával következik be. Története azonban mégis a szenvedésen keresztül mutatható meg a legjobban – világít rá Liszkai Tamás, és azzal folytatja, hogy nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat a megváltás három aspektusát próbálja szétválasztani, és egyszerre összefüggő időbe rendezni. – Nagycsütörtök este az utolsó vacsorával kezdődően a szenvedésre való felkészülésre és magára a szenvedésre, nagypénteken a kivégzésre, nagyszombaton pedig a feltámadásra koncentrálunk – magyarázza.
 
Jézus jeruzsálemi bevonulását idézi meg a virágvasárnap. Fotó: MTI
Jézus jeruzsálemi bevonulását idézi meg a virágvasárnap. Fotó: MTI
Nagyszombat estéjén kezdődik az év legfontosabb egyházi liturgiája, a vigília szertartás. – Nagyszombat estéje a sötétség beállta után már a vasárnaphoz tartozik. Ilyenkor virrasztunk. Mivel nem tudjuk a feltámadás pontos idejét, a szertartás megkezdésének időpontjában lehet eltérés az egyes egyházi közösségek között, egyvalamit kell mindenkinek tartania: a vigília a sötétség beállta után és hajnalhasadás előtt kezdődjön el – világít rá Liszkai Tamás.

 Három nap új tartalommal

Liturgikus értelemben a hétfő, a kedd és a szerda mostanra elveszítette a jelentőségét. Korábban ezeken a napokon elosztva olvasták a passiót, tudjuk meg. Ez ma egyetlen tömbben hallható virágvasárnap. Ilyen értelemben új tartalmat kapott ez a három nap. – A szenvedéshez vezető utat, főképp Júdás árulásának az okaira és Péter tagadására fektetve hangsúlyt, a közvetlen előzmények tekintetében mutatják be az ekkor felelevenített evangéliumok. E napokon arra keressük a választ, hogy miért jut el az ember addig, hogy elárulja Jézust, akarja a halálát, vagy elveszítse a hitét benne, és ne álljon mellette a végsőkig, ahogy Péter is tette. Olyan, mintha ez a három nap az evangéliumok tükrében az emberi természet analízisét próbálná megmutatni. Jézus egyértelmű ellenségeiét is, és azokét is, akik az utolsó pillanatig a köréhez tartoznak, mert nem vállalják, ha nem hisznek már benne. Ez a három nap arra ad lehetőséget, hogy elmélkedjünk rajta, hogy milyen az ember – mutat rá Liszkai Tamás.

– A teljes nagyheti ünneplési folyamat egy nagyobb húsvéti ünnepkörbe illeszkedik. Már a nagyböjttel megkezdődik a lélek útja, a felkészülési folyamat, amely elvezet a szent három napig – emeli ki Liszkai Tamás, amikor arról kérdezzük, hogyan segítik a lelki felkészülést a nagyheti liturgiák. – A böjti időszak, melynek megvannak a szempontjai és az instrukciói az önmegtartóztatás, a másoknak való segítségnyújtás, a szolidaritás jegyében, tulajdonképpen egy kiértékelési fázis. Nagyhét során az ember valamiképpen lezárja ezt az időszakot, és összegzi, hogy mit sikerült megvalósítania az elvárt dolgokból. Bár húsvét ünnepe – a tárgya szerint – egyfajta harsányságot is jelenthetne, a liturgiában erőteljes a szemlélődés és a csend szerepe. Éppúgy, ahogy a nagycsütörtöki emlékmisére és a nagypénteki szertartásra, a vigília szertartásra is egyfajta nyugalom, figyelem, éberség jellemző – fejti ki a pap, aki elismeri, önmagunkba tekinteni nagyon nehéz feladat.

Szembenézés önmagunkkal

– A böjt végeztével szembe kell néznünk azzal, hogy vannak-e terveink, amelyeket nem sikerült megvalósítanunk, és azzal is, hogy vannak-e őszinte megnyilvánulásai annak, hogy hordozzuk magunkban az emberi gyengeséget. Utóbbi jelentheti magát a bűntudatot, de azt is, hogy bizonyos döntésekben, bizonyos ígéretekben vagy esetekben nem vagyunk elég megfontoltak, vagy nem tudunk megfelelő önkontrollt gyakorolni – magyarázza, és hozzáteszi, ha ez így van, kell a segítség.
 
Ferenc pápa a tavalyi virágvasárnapi misén. Fotók: MTI
Ferenc pápa a tavalyi virágvasárnapi misén. Fotók: MTI
 – Amit az ember önmaga számára nem képes biztosítani, azt az Isten megteszi neki. Ebben az isteni gesztusban van az igazán döntő, megváltoztatni képes tényező. Ahogy Jézus az egyik evangéliumban is mondja, van, ami az embernek lehetetlen, de az Istennek lehetséges. Ez a fajta ráhagyatkozás is megnyilvánul a böjti idő végén. Ha az ember őszinte magához, akkor nem azzal az önelégültséggel fejezi be a böjti időszakot, hogy mindent megtett, amit meg lehetett tennie. Helyette mindig érez egyfajta hiányt, amit – a lehető legőszintébb gesztusként a részéről – felajánl Istennek – avat be, és csendesen rámutat, hogy ha a kiértékelési fázist lezártuk, akkor készen állunk rá, hogy megérkezvén az ünnep kapujába, nagycsütörtöktől nagyszombatig csend és néma hódolat járja át a lelkünket.

 Fehérvasárnap és Tamásvasárnap

A húsvét utáni hetet húsvét hetének nevezzük, egyes magyar vidékeken azonban „fehérhét"-ként emlegetik. Nevét onnan kapta, hogy a nagyszombaton kereszteltek ezen a napon vehették le a fehér ruhát, amelyet egy héten át viseltek. Az ezt követő vasárnapot e tájakon fehérvasárnapként is emlegetik, a II. vatikáni zsinat óta a katolikus egyházi naptár pedig húsvét második vasárnapjának nevezi. II. János Pál pápa erre a napra tette az isteni irgalmasság vasárnapjának ünnepét. A nap neve a keleti katolikus egyházaknál tamásvasárnap, szakrális tartalma a halottakról való megemlékezés, a „halottak húsvétja" volt. A katolikus liturgia szerint ezen a napon az evangéliumból Szent Tamás apostol történetét olvassák fel, aki először nem hitte el a többi apostolnak, hogy Jézus feltámadt, és az Úr következő megjelenésekor lett hívő, amikor láthatta és megérinthette őt. Innen ered az ünnep alternatív neve: tamásvasárnap, melyet a keleti katolikus egyházak használnak.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Lefényképezték a lehetetlent és Einstein relativitáselmélete sem dőlt meg

Lefényképezték a lehetetlent és Einstein relativitáselmélete sem dőlt meg
A héten valóra vált a csillagászat szerelmeseinek egyik álma, gyönyörködhettek abban, amit eddig lehetetlen volt látni. És Einstein relativitáselmélete sem dőlt meg. Tovább olvasom