Délmagyar logó

2019. 03. 23. szombat - Emőke 5°C | 19°C Még több cikk.

Őseink tápláléka alakította ki azt, ahogyan ma beszélünk

Az általunk képzett hangokat nagyban meghatározza az álkapocs elhelyezkedése, arra pedig hatással van az, hogy miként rágunk.
Őseink táplálkozása is nagy hatással volt arra, ahogyan ma az emberek többsége beszél - derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport. "Köztudott, hogy a nyelvek a társadalmak fejlődésével és változásával együtt fejlődnek, de az általunk képzett hangokat nagyban meghatározza az álkapocs elhelyezkedése, arra pedig hatással van az, hogy miként rágjuk meg táplálékunkat" - írták a kutatók a Science című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban.

A nyelv tanulmányozása gyakran kulturális tényezőkre összpontosít, de "a mi munkánk megmutatta, hogy a nyelv biológiai jelenség is, nem lehet teljesen elválasztani a kultúrát és a biológiát" - mondta Balthasar Bickel, a Zürichi Egyetem nyelvésze, a tanulmány társszerzője. A kutatók kőkori és modern koponyákat tanulmányoztak és szimulációkkal megfigyelték meg, hogy az álkapocs különféle elhelyezkedése alapján milyen hangokat tudunk kibocsátani. A ma létező nyelvek mintegy negyedét, kétezer nyelv adatbázisát elemezve képesek voltak meghatározni, hogy mely hangokat és hol használnak több-kevesebb gyakorisággal.

A vadászó-gyűjtögető társadalmak csoportjai által beszélt nyelvekben nagy valószínűséggel kevésbé használhatták azokat a mássalhangzókat, amelyeket a későbbi földművelő társadalmak használtak - állapították meg a kutatók. "Anatómiánk megváltoztatta a nyelvekben lévő hangok típusait" - magyarázta Noreen von Cramon-Taubadel, a Buffalói Egyetem antropológusa. Mielőtt a társadalmak elkezdtek növényt termeszteni és megtanultak főzni, a korai emberek nyers húst rágtak, ami az álkapocs és a fogak számára kemény munka volt.

A kőkori koponyák különböznek a modern koriaktól. Az idősebb koponyákban a felső és az alsó fogak közvetlenül egymásra záródnak, míg a modern emberkében van bizonyos túlharapás, az elülső felső fogak az alsó fogaktól kijjebb helyezkednek el, ha a száj zárva van. Ha valaki puhább ételeken nevelkedik, rágása nem olyan, mint elődeinknek, akiknek erősebben kellett dolgozniuk álkapcsukkal - magyarázta Bickel. A puhább ételek fogyasztása nemcsak az álkapocs állását változtatja meg, de a könnyen kiejthető hangokat is.

Különösen könnyebbé válik a f és a v hang kiejtése, amelyeket a nyelvészek labiodentális hangoknak neveznek. A kutatók 52 indoeurópai nyelvet vizsgáltak meg abból a szempontból, hogy az f és a v hang miként jelent meg bennük. Kimutatták, hogy ahogyan a társadalmak áttértek a mezőgazdaságra és a nyersételeket felváltotta a lágyabb főtt hús és burgonya, vagy rizs, főtt zöldség, ezek a hangok egyre elterjedtebbé váltak. Charles Hockett amerikai nyelvész egy évtizede már felvetette, hogy a mezőgazdaság elterjedése alakította a nyelveket, de nem tudta bizonyítani feltevését.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Algavirágzás miatt pusztulhatott el 101 tengeri teknős Dél-Mexikóban

Algavirágzás miatt pusztulhatott el 101 tengeri teknős Dél-Mexikóban
Százegy tengeri teknős tetemét fedezték fel a dél-mexikói Guerrero szövetségi állam part menti… Tovább olvasom