Délmagyar logó

2019. 02. 21. csütörtök - Eleonóra 0°C | 11°C Még több cikk.

Rózsa, kávé és narancshéj - Gyenes Judith a fogdában adta át utolsó ajándékát Maléter Pálnak

26 évesen vált özveggyé Gyenes Judith, de férje, emlékét azóta is őrzi és ápolja. A Nagy Imre-kormány honvédelmi miniszterének kivégzése megpecsételte az asszony életét, akit Szamosi Zsófia testesít meg színpadon a Pali című monodrámában.
Küzdelem a méltóságért

Gyenes Judith az 1988-ban alapított Történelmi Igazságtétel Bizottság (TIB) munkájában is részt vett: többek között rajta keresztül lehetett kapcsolatba lépni a bizottsággal, így számtalan, a kommunizmus alatt üldöztetést átélt áldozat történetét hallgatta meg. A TIB alapító tagjaként azok egyike volt, akik az ötvenhatos mártírok rehabilitálását és méltó eltemetését követelték.
„Nagyon szép jövő elé néztem. Egy nagyon szép szerelem következtében férjhez mentem, szerintem Magyarország vagy talán Európa legfessebb emberéhez"– kezdte történetét Gyenes Judith néhány éve egy 1956-os megemlékezésen (amelyet a Zánka tévé rögzített), közel hatvan évvel azután, hogy férjét, Maléter Pált kivégezték a forradalomban való szerepvállalásáért. Az egyébként cseppet sem elkalandozóan, határozottan mesélő, fizikailag és szellemileg is fiatalos asszony úgy mosolyodik el ezt mondva, hogy arcában látni azt a kedves, rajongással teli huszonéves lányt, aki most kezdi felnőttéveit élete szerelmével. A történelem azonban közbeszólt, és a fiatal feleség mindent elvesztett a forradalommal. Történetét színpadra állította a PanoDráma dokumentumszínház Pali címmel, Szamosi Zsófiával a főszerepben, Lengyel Anna rendezésében. 

A feleség sorsa a színpadon 

 – Lengyel Anna, a PanoDráma vezetője keresett meg az ötlettel, hogy dolgozzuk fel Gyenes Judith életét, mert személyesen is ismeri őt, és megindítónak találja a történetét – kezdte Szamosi Zsófia, a Mindenki című Oscar-díjas film főszereplője, aki ezúttal Maléter Pálnét alakítja. 
Zsófia nem utánozni akarta Judithot, inkább világnézetét elsajátítani. Fotó: Szarka Zoltán@PanoDráma
Zsófia nem utánozni akarta Judithot, inkább világnézetét elsajátítani. Fotó: Szarka Zoltán@PanoDráma
– Nagyon örültem a felkérésnek, mert érdekesnek találtam Judith személyiségét és a történetét, és ezen keresztül én magam is sokat megtudtam 56-ról. Elég felületesek voltak az ismereteim ezzel kapcsolatban, de most sokkal inkább megérint ez az egész történelmi eseménysorozat – magyarázta a színésznő, aki maga is részt vett az anyaggyűjtésben, és a mintegy 12 órányi interjú felvételében, amelyből aztán a dramaturgokkal, Garai Judittal és Hárs Annával, illetve a rendezővel közösen létrehozták az előadás szövegét. 
 
 – Ez a feladat azért is különleges volt számomra, mert Judith egy élő személy, nem egy író fejéből kipattant, fiktív alak, mint amilyet a legtöbbször el kell játszanunk. Bár kétségtelen, hogy a PanoDráma szó szerinti dokumentumelőadásaiban 2011 óta játszom valós figurákat, de egy monodráma során összehasonlíthatatlanul jobban el lehet mélyülni egy ember életében. Az hogy személyesen ismerem Judithot, felelősség is egyben, hogy a személyiségét ne hamisítsam meg, ne tüntessem fel olyan színben, amilyen nem ő. Ugyanakkor semmiképpen nem akartam utánozni, mert Judithtal külsőre egy kicsit sem hasonlítunk. Nem is lett volna értelme utánozni, inkább valamifajta világnézetet vagy létezésformát próbáltam elsajátítani, ami benne megvan – részletezte Szamosi Zsófia. 
 
Gyenes Judith és Maléter Pál 1954-ben.

 „Pali, mi leszel még?"

Mi az az élettörténet, amely ennyire a közönség elé kívánkozik? 
 
Gyenes Judith lánykorában egy motorbaleset miatt kórházba került, ahol az akkor már válófélben lévő, háromgyermekes katonatiszt, Maléter Pál meglátogatta. Ott kezdődött a szerelmük, de kapcsolatukat eleinte ellenezte a lány édesapja. Nem a köztük lévő 15 év korkülönbség, és nem a két család közti rokoni kapcsolat miatt elsősorban, hanem ideológiai okokból. Ezért 1954-ben a szülők jelenléte nélkül házasodtak össze, majd a titkos egyházi esküvőn Kuthy Dezső nyugalmazott evangélikus püspök saját lakásán áldotta meg a párt. 
 
 Malétert ezredesi rangban érte az 1956-os őszi forradalom, beosztásánál fogva küldték „rendet tenni" a pesti Kilián laktanyába október 25-én. Ott átállt a forradalmárok oldalára, így a tömeg körében nagy népszerűségre tett szert. A forradalom ideje alatt csak néhányszor járt otthon zuhanyozni és átöltözni, így felesége csak a rádióból tudta meg, hogy először vezérőrnaggyá, majd a honvédelmi miniszter első helyettesévé léptették elő.
 
 „Kérdeztem tőle, hogy Pali, te mi leszel még? Nem örültem, meg voltam ijedve. Azt mondta: ha kis szerencséd van, a műszaki kisegítő alakulatok parancsnoka. Hát nem volt szerencsém... " – mesélte Judith visszaemlékezésében. 

Gyenes Judithtal több részletes interjút készített, szerkesztett „Nem hittem el, hogy megtörtént" címmel Molnár Adrienne, az 1956-os Intézet munkatársa.

Gyenes Judithtal több részletes interjút készített, szerkesztett ,,Nem hittem el, hogy megtörtént
Szamosi Zsófia és Gyenes Judith. A színésznő személyesen is megismerte azt, akit a színpadon alakít, így még közelebb került hozzá a szerep.
Fotó: Szarka Zoltán@PanoDrá
ma
Szamosi Zsófia és Gyenes Judith. A színésznő személyesen is megismerte azt, akit a színpadon alakít, így még közelebb került hozzá a szerep. Fotó: Szarka Zoltán@PanoDráma

 Az utolsó házassági évforduló

 Hamarosan honvédelmi miniszterré nevezték ki Maléter Pált. November 3-án a magyar tárgyalóküldöttség vezetőjeként a tököli szovjet főparancsnokságra ment. „Értsd meg, itt most nem számít se feleség, se család, nekem ki kell oda mennem az életem árán is, mert az ország várja a segítséget!" – mondta az őt maradásra kérlelő feleségének. Tökölön a nemzetközi diplomácia szabályainak súlyos megsértésével letartóztatták, majd másfél évnyi fogvatartás után, 1958. június 16-án kivégezték. Mindössze 40 éves volt ekkor.
 
 A fogvatartásának ideje alatt Judith minden héten elment a Gyorskocsi utcai fogdába, tisztasági csomagot vitt, és beszélőt kért férjével, amit rendre elutasítottak. Csupán kétszer engedték, hogy találkozzanak. Másodjára 1957 május 8-án, a harmadik házassági évfordulójukon beszélhettek. A fiatal feleség három szál vörös rózsát, termoszban kávét, egy piros Hummel porcelánszívet és két narancsot vitt ajándékba Pálnak. „Ennek a két narancsnak a héja kőkeményen, de megvan. Mert ő hámozta meg. Életemben akkor láttam utoljára." – emlékezett vissza Gyenes Judith. 
 
 A fiatalasszony megpróbáltatásai ezzel nem értek véget: kitették az egyetemről, az állásából, elvették lakásukat, kétszer kényszerköltöztették, és csak segédmunkásként dolgozhatott. Társbérlőként egy családdal kellett egy fürdőszoba nélküli lakásban élnie, ahol a szomszéd ÁVO-s arra tanította a gyerekeit, hogy leköpjék, ha arra jár, azzal a felkiáltással: „Itt jön a gyilkos felesége!".
 
Csak névházasságot kötött Ghyczy Liviussal, akinek lányát nevelte annak halála után, saját gyermeke azonban sosem született. Férje iránti szerelme a síron túl is tartott: egész életében ápolta férje emlékét. 
A monodrámában kevés a díszlet, így a figyelem teljes mértékben a színész által előadott történetre összpontosul. Fotó: Szarka Zoltán@PanoDráma
A monodrámában kevés a díszlet, így a figyelem teljes mértékben a színész által előadott történetre összpontosul. Fotó: Szarka Zoltán@PanoDráma
A most 86 éves Gyenes Judith legbelül egészen addig reménykedett abban, hogy Pál még talán él, míg 1989. márciusának végén el nem kezdték a 301-es parcella exhumálását. Akkor beazonosította a mártírtárasaihoz hasonlóan méltatlanul eltemetett Maléter Pált a 197 centiméter magas testalkata és a lapockáján található háborús golyónyom alapján.
 
 „Maléter Pál nevét tartsák meg a jó emlékezetükben, mert nagyon nagy ember volt. Jó és kemény katona volt és egy kedves magánember. Nagyon megérdemli, hogy emlékezzünk rá" – zárta le a Zánkai tévé által rögzített visszaemlékezését Maléter Pálné.
 
 – Nehéz volt kiszemezgetni, hogy mit tegyünk bele a darabba ebből a 12 órányi interjúból. Nagyon sok érdekes, értékes részletet ki kellett hagynunk, hogy ne legyen túl hosszú a darab – mondta Szamosi Zsófia, aki szerint Maléter Pál és a többi 56-os fiatal hősies szerepvállalása a forradalomban és Gyenes Judith egész életében tartó helytállása példa lehet bárki számára. 
 
 – A mai szemmel ezek nehezen elképzelhető dolgok. A mostani korunk egy kicsit tunyább, kevésbé aktív, szkeptikusabb, cinikusabb. A közös nagy akaratról, amely már nem látszik létezni, tud beszélni ez az előadás – zárta a színésznő. 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Még az óriási tűzvész sem pusztíthatta el a 12 ezer esztendős Luziát

Még az óriási tűzvész sem pusztíthatta el a 12 ezer esztendős Luziát
A Brazíliában talált legrégebbi, új kőkorszakbeli emberi maradványokra 1970-ben bukkant egy… Tovább olvasom