Délmagyar logó

2018. 12. 15. szombat - Valér -1°C | 1°C Még több cikk.

Történelmi jelentőségű dologra bukkantak Kenyában

A valaha talált legapróbb emberszabású majomfaj fosszíliáját találták meg amerikai kutatók.
James Rossie, a New York-i Stony Brook Egyetem kutatója a kenyai Tugen-hegynél végzett ásatások során bukkant a korábban ismeretlen, apró emberszabású majomfajtól származó fogakra.

A valaha talált legapróbb majomfajról lehet szó, egyedei alig 3,5 kilogrammot nyomtak. A Tugen-hegy 12,5 millió éves ásatási területe fontos információkkal szolgál az emberszabású majomfajok sokszínűségében a miocén földtörténeti korszakban bekövetkezett hanyatlásról.

A szakértők eredményeikről a Journal of Human Evolutions című tudományos lap decemberi számában számolnak be.

Az őrlőfogakat a Tugen-hegy és a Baringo-tó mentén három különböző helyszínen találta Rossie és munkatársa, az azóta elhunyt Andrew Hill 2004-ben.

Rossie szerint a fosszilizálódott őrlőfogak, amelyek jelenleg a Nairobiban lévő Kenyai Nemzeti Múzeumban találhatók, a levéllel táplálkozás bizonyítékai, ami arra utal, hogy ezek az emberszabású majmok a korai karcsúmajomfélék (Colobinae) konkurenciái voltak a táplálékfogyasztást tekintve - írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

A kutató úgy véli, hogy az apró emberszabású majom a korai miocén földtörténeti korszakban elterjedt apró emberszabásúak legtovább életben maradt tagja.

A miocén földtörténeti korszak elején csak néhány majomfaj létezett, miközben az emberszabásúak jóval többen voltak, a fajok egyedei 4 és 50 kilogramm közötti voltak. Ma ugyanakkor csak alig maroknyi emberszabású faj maradt.

A paleontológusok évtizedek óta keresik annak okát, mi vezetett az emberszabásúak sokszínűségének csökkenéséhez és mi okozta a majmok diverzitásának növekedését. Sokak szerint a két csoport közötti közvetlen verseny vezetett ehhez.

"Az egyik dolog, ami erre utal, az az, hogy néhány emberszabású éppen akkor kezdett átállni a levéllel való táplálkozásra, amikor a majmok is különösen hatékonyan kezdtek ehhez alkalmazkodni. Ilyen körülmények között nem vagyok meglepődve azon, hogy ez az utolsó ilyen apró majom. Korábban ezen a területen megtaláltuk a legkorábbi ismert karcsúmajmot, most pedig itt az emberszabású, mely úgy tűnik, közvetlen versenyben volt vele az élelemért" - fogalmazott Rossie.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Földön lévő víz egy része a korai napködből származik

A Földön lévő víz egy része a korai napködből származik
Az eddigi elméletek alapján úgy hitték, hogy a vizet aszteroidák hozták magukkal, amikor becsapódtak… Tovább olvasom