Délmagyar logó

2019. 07. 20. szombat - Illés 17°C | 29°C Még több cikk.

Újabb szenzációs lelet került elő Szigetvárnál

Újabb szenzációs lelet került elő SzigetvárnálSzulejmán szultán Szigetvár melletti sírkomplexuma régészeti feltárásának helyszíne.
Újabb épület nyomaira bukkantak Szulejmán szultán Szigetvár melletti sírkomplexumának régészeti feltárása során.
Újabb épület nyomaira bukkantak a Pécsi Tudományegyetem (PTE) kutatói Szulejmán szultán Szigetvár melletti sírkomplexumának régészeti feltárása során - tájékoztatta az intézmény csütörtökön az MTI-t.

Mint írták, a türbétől északra fekvő épület azon a helyen került elő, ahol Esterházy Pál az 1664-es turbéki látogatása idején feltüntette a komplexum alaprajzában a katonai barakkot.

A határvidéken álló sírkomplexum ki volt téve támadásoknak. Eleinte ötven, később pedig száz katona védte, akik a szigetvári őrséghez tartoztak. 1664 februárjában részben fel is égették a kisvárost Zrínyi Miklós csapatai. 1688/89-ben Szigetvárt blokád alá vette egy keresztény sereg, amelynek katonáit részben a turbéki komplexumban szállásolták el, amit igazolnak az ásatáskor előkerült használati tárgyaik.

A közleményben Pap Norbertet, a PTE egyetemi tanárát, a kutatás szakmai vezetőjét idézve azt írják, hogy az egykor erőddel védett, türbéből, dzsámiból és derviskolostorból álló épületegyüttes feltárása rövidesen befejeződik, és év végére lezárul a régészeti és földtudományi módszerekkel zajló, 2013-ban kezdődött kutatási folyamat. A napokban előkerült újabb épületrész az utolsó volt, amelyet még kerestek.
A dzsámi falmaradványai Szulejmán szultán Szigetvár melletti sírkomplexumának régészeti feltárásán 2019. július 11-én. Fotók: MTI
A dzsámi falmaradványai Szulejmán szultán Szigetvár melletti sírkomplexumának régészeti feltárásán 2019. július 11-én.
Fotók: MTI
Mint felidézik, a kutatás során előbb a türbe tágabb térségének lehatárolása történt meg. 2014-ben a műszeres vizsgálatok révén sikerült meghatározni a főbb épületek alapfalait, 2015-ben pedig feltárták az első épületet, amely a szultán mauzóleuma volt. 2016-ban a dzsámit, 2017-ben pedig a derviskolostor fő részeit sikerült kiásni.

Az eredmények nyomán a terület előbb állami védettséget kapott, majd 2017-ben egy kormányhatározat arról rendelkezett, hogy a komplexum területét állami tulajdonba kell venni, a kutatásokat belátható időn belül be kell fejezni, és a helyszínt elő kell készíteni egy kulturális turisztikai központ létesítésére.

Az elmúlt időszakban a kutatások a derviskolostor déli szárnyára irányultak. 1664 nyarán, amikor Evlia Cselebi török világutazó, történetíró meglátogatta a helyet, építkezésekről számolt be. Ekkor épült fel a déli szárny, mely az előkelő vendégek elszállásolására szolgált a türbe közelében. A legjelentősebb ismert látogató Kara Musztafa nagyvezír volt, aki 1683-ban jött el a türbéhez, útban Bécs felé, amelyet meg akart hódítani.

A közleményben kitérnek arra is, hogy már folynak a területtel kapcsolatos kulturális-turisztikai tervezések. A sírkomplexum jövőjére vonatkozó remények szerint a következő évtizedben európai jellegű, és nemzetközi jelentőségű kulturális-turisztikai központ is létrejöhet az ország egyik legszegényebb és legelmaradottabb térségében, a XVI. századi oszmán türbe körül.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ismét sikeresen landolt Hajabusza-2 űrszonda a Ryugu kisbolygón

Ismét sikeresen landolt Hajabusza-2 űrszonda a Ryugu kisbolygón
Az űrszonda mindössze néhány másodpercre szállt le, a rendszerei megfelelően működnek és időközben… Tovább olvasom