Délmagyar logó

2018. 01. 19. péntek - Sára, Márió 2°C | 8°C Még több cikk.

1919. Szegeden és Hódmezővásárhelyen

Szeged – A Móra Ferenc Múzeum virtuális kiállítótermében szegedi és hódmezővásárhelyi 1919-ben készült képeket nézhetnek meg. Tartsanak velünk: képek annó.
Első három fotónk szegedi: az afrikai import látható – a francia gyarmatokon besorozott szpáhik trappolnak kivont karddal a Széchenyi tér közepén. A lovak „nyoma" is ott van a fotón. A második felvételen mindenki „őszintén" mosolyog, a katonák is és a befolyásosnak tűnő szegedi polgárok is. Harmadik képünkön a lovas sorfal a helyén, jobbról fogadják a parancsnokokat.

A negyedik és ötödik képünk készült Hódmezővásárhelyen ebben az évben a városba a francia egységek helyett bevonuló román katonák ötvenhat ártatlan polgárt gyilkoltak meg. A román egységek a francia megszállók távozása után, április végén érkeztek a városba. 1919. július 25. reggelén a magát rendőrparancsnoknak kiadó, magyar származású román hadnagy, Berényi László felhozatta a városháza pincéjéből a korábban ártatlanul bebörtönzött helyi polgárokat, majd az egymáshoz kötözött emberek egy szakasznyi román katona kíséretében elindultak a város határába. A menetet rémülten figyelők közül Berényi többeket belöketett a halálmenetbe. A Hódmezővásárhelytől hat kilométerre lévő, Nagy Dezső-féle tanyánál álltak meg, ahol a román katonák a foglyokat csoportokba állítva agyonlőtték. A tömeggyilkosság áldozatainak mintegy fele harminc év alatti volt, túlnyomó többségük szegény sorban élt, földműves, iparos volt. A történészeknek negyvenhét– többségében hódmezővásárhelyi – férfit sikerült azonosítaniuk, de az áldozatok között akadtak mártélyiak is. Két felvételünk valószínűleg a történtek után tömegtüntetésekről készült. Az egész város megmozdult, érthetetlenül állt a történtek előtt.

Képek annó, a Móra Ferenc Múzeum virtuális kiállításából. Nézzen be hozzánk!

Olvasóink írták

  • 2. szabójóska 2013. szeptember 19. 15:22
    „Leúsztak.
    Szegeden két fűrésztelep volt. Az egyiket jobban ismerik: Ez volt a felső tiszaparti Lippai,mely viszonylag sokáig működött. De volt egy Újszegeden is, a későbbi Ládagyár helyén, ide is érkeztek úsztatmányok,ahogy hívták lápok, a mai Csanádi utca végétől,közel a vasúti hídig tele volta víz velük. Ez volt a Hafner. Vele szemben volt a Depo vendéglő,ahol rokonaim,nagyszüleim is laktak”
  • 1. szabójóska 2013. szeptember 19. 15:01
    „4/ 139 , Nagy tévedés, Ott volt a rakparton egész évben a homokpiac :tiszai,marosi,pátfalvi homokot árultak Többször megfigyeltem már,hogy a képet közreadó nem érti a szituációt.KÁR!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szeged, 1945-ben, másodszor

A Móra Ferenc Múzeum virtuális kiállítótermében újra Szeged 1945-ös arcát láthatják öt fotón. Érdekes, sőt... Tartsanak velünk: képek annó. Tovább olvasom