Délmagyar logó

2017. 09. 26. kedd - Jusztina 13°C | 22°C Még több cikk.

Honda CR-V: egy korrekt összkerekes emelt kombi

Ami jó, azon ne változtass, még ha modellfrissítésről is van szó – mondta a Honda, s a márka valóban érzéssel nyúlt hozzá nálunk is népszerű modelljéhez, a CR-V-hez.

Kívülről tényleg nehéz felismerni a legújabb változatot, lényegében csak a hűtőmaszk módosult rajta, jellegzetesebb lett, a lökhárítót csupán „felfrissítették". Nekem egy kicsit így is túl előreugró, mondhatni darabos az orrész, de közelítsük meg inkább úgy, mint a vásárlásával szavazó többség, azaz: karakteres. A motorháztetőn talán nagyobbak a domborítások, ám a hátsó traktus szinte változatlan, eltekintve a lökhárító alsó részétől.

A beltérben a középkonzolon a rádió körül van némi újdonság, hasonlóképpen, mint a klímánál, maradt viszont bőven kemény műanyag – erre mondja mindig fotós-internetes kollégám, miért nyomogatja minden hülye tesztelő.

Esős évszakban, egy komlói retúr után.
Esős évszakban, egy komlói retúr után.

Viszont ahol bőr van, az bőr, a kilincs pedig fém, nem csak annak látszó műanyag, s kifejezetten tetszik az automata előválasztó karjára emlékeztető kézifékkar is. A cd-s rádió természetesen iPod- és pendrive-kompatibilis, a csatlakoztatás is igényesebb lett.

Honda CR-V, gyárilag mosva.
Honda CR-V, gyárilag mosva.
Óriási a tumultus ebben a kategóriában, a Honda titka az lehet, hogy tudja a helyét: egy korrekt négykerék-meghajtású emelt kombi, ami nem akar a terepek királyának látszani. 170 milliméteres hasmagasságával nem is nagyon tehetné, de azért nem esik zavarba a könnyebb terepen. Ez utóbbi nem a teszt tapasztalata, a „zsírúj" autóba megháromszoroztuk a kilométerek számát, s még nem volt szívünk dagonyázni vele. Száraz terepet meg nem leltünk az esős évszakban.

Vizes, kanyargós emelkedőkkel tarkított aszfaltot viszont annál többet, egy  Szeged-Komló retúrt a nehezített szakaszon, Szászvár felé teljesítettünk. Ebből az utolsó 20 kilométer olyan szép volt, hogy elfelejtettük a határt próbálgatni, s csak autóztunk, mint mindenki, aki a tájban gyönyörködik.

A volánnál minden a helyén van.
A volánnál minden a helyén van.

Ahogy a szakújságírók, én is maradéktalanul dicsérem a futóművet, biztosan sokat eszeltek a hangolásán a mérnökök, de nagyon eltalálták. Nem hintázik a kocsi, de elnyeli az egyenetlenségeket, s masszívan tartja az ívet a komolyabb kanyarokban is.

És ami a lényeg, ezen az úton hóban is gyönyörűen ment volna az összkerékhajtásnak köszönhetően. Észrevétlenül dolgozik ugyanis a Haldex-kuplung, a négykerékhajtás itt tényleg állandó, sehol egy kikapcsoló gomb, s persze sehol egy felező. Vagyis jól használható. Mint ahogy ez egy családi kombihoz illik.

Takarékos és kultúrált a 2.2 dízel.
Takarékos és kultúrált a 2.2-es dízel.
Utastere hasznosan variálható, a hátsó sor ülései 150 milliméteren, sínen előre-hátra mozgathatók, háttámlájuk egyenként dönthető. A Honda még opciósan sem akart harmadik üléssort, s ezt jól is tette, kompromisszumok helyett azonban  ott a tágas utastér, s a kategóriában éllovasnak minősíthető 524 literes csomagtere – ami másfél köbméter fölé bővíthető.

A 2,2 dízelmotor már nem mai darab, igaz, amikor a Honda a világ legnagyobb motorgyártójaként elkészítette első gázolajos erőforrását, akkor nem hivatalosan ez volt a legjobb dízel a világon. Na most ezt azóta szorgalmasan továbbfejlesztették, finomították, a tesztelt modellbe szolgáló például 10 lóerővel és 10 Nm-el tud többet elődjénél, vagyis 150 lóerős és 350 Nm a maximális nyomatéka. (Ez persze még nem a csúcs, az Accorban ebből a motorból 180 lóerőt is kihoz a Honda – viszont jól tükrözi a filozófiát, hogy a CR-V-be ezt nem teszi bele).

Igényes kidolgozás, korrekt ár/értékarány.
Igényes kidolgozás, korrekt ár/értékarány.

Mi mennyi?
Az általunk próbált, lifestyle felszereltségű modell 8,8 millió forint, s ebben – talán a százezer forint alatti metálfényen kívül – minden benne van, ami kell. A Hondánál alap a kétzónás automata klíma, az igényes gyári navigációs rendszer – a magasabb felszereltségi szintnél bő félmillióért hangvezérléssel is kérhető – mint ahogy a TSA utánfutó-stabilizáló rendszer is. Egy osztállyal feljebb kell lépni a már említett adaptív tempomatért, a CMBS ütközés mérséklő rendszerért, a tolatókameráért, a bőrkárpitozásért, a panorámatetőért, az igényesebb hangtechnikáért, az automata fényszórómagasság-állításért, az elektromos vezetőülésért, a kanyarkövető fényért, a Xenonért és a riasztórendszerért – a belépő az elitebb klubba 1,3 millió forint.

A régi modellből sokan hiányolták az automata váltót, nos az újjal ez is elérhető. Mi mégis a nagyon korrekt hatsebességes kézi váltóval próbáltuk az autót – a szakújságírók többségének is ez a szimpatikusabb variáció. Tény, az automata nagyon uras és kereken egy másodperccel gyengébb százas gyorsulást, valamint 3 km/h-val szerényebb végsebességet tud. Továbbá városban 1,5 literrel nagyobb az étvágya 100 kilométeren, igaz, ez a különbség országúton hat decire szelídül.

Szóval, a Honda Hmax által rendelkezésre bocsátott tesztautó az említett motorral és a hatsebességes váltóval 9,6 másodperc alatt van százon, végsebessége 190 km/h. Országúton, könnyű lábbal 5,6 liter gázolajjal is beéri, vegyes fogyasztásra 6,5 liter ad meg a gyár. Ezek az adatok egy 1650 kilogramm önsúlyú autótól korrektnek minősíthetők. És a vontatható tömegben is nyer 500 kilóval a kézi váltó, 2 tonnát is elhúz az automata 1,5 tonnájával szemben.

Ha már ennyi érvet soroltunk az automata váltó ellen, illik mellette is szólni, ami elsősorban a kényelem, illetve az, hogy aki egyszer is „hozzálustult", az talán soha  sem fog mást választani. Még érdemibb érv a távolságkövető tempomat, amit a Honda az első között vezetett be, s nagyon kifinomultan dolgozik. A három évvel ezelőtt próbált CR-V-ben működött is, sztrádán egy szavam sem lehetett, bajban volt viszont a M0-son. Hol negyedikben, hol ötödikben volt a kézi váltó, hogy rendesen „szuperáljon". mert hatvanról 90-re visszagyorsítani hatodikban azért mégsem az igazi... Bevallom, az akkori tesztben ezt még nem kritizáltam, úgy megilletődtem az új technikától, azóta azonban jó néhányat próbáltam automata váltóval, s a távolságtartó tempomat azért úgy az igazi. 

 

Honda, gyárilag mosva (2.)
Honda CR-V, gyárilag mosva (2.)

Olvasóink írták

  • 4. Klukovics 2011. február 01. 21:09
    „Bárándyné pont egy ilyen autóval gázolt halálra egy fiatal lányt. A második igazságszakértő kihozta, hogy az autó műszaki hibás volt. Na ilyen .... autót azóta nem vennék! :)”
  • 3. Krampampuli 2011. január 27. 16:11
    „röviden: kéne :)”
  • 2. gszlaszlo 2011. január 26. 20:00
    „2011-ben már el lehetne várni egy ilyen kategóriájú gépkocsitól, hogy úgy nyíljon ki a csomagtérajtó, hogy ne koszoljam össze a kezem a legsarasabb, -esősebb időben sem. sajnos erre nem (sem?) gondoltak a gyártók. kár érte”
  • 1. KolompárRómeó 2011. január 26. 07:55
    „(X)”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Extrém teszteken edződött az új Ford Focus - videó

Az új Ford Focust sarkvidéki fagyban, Arizona sivatagaiban és egy különleges gyári laboratóriumban… Tovább olvasom