Délmagyar logó

2017. 02. 22. szerda - Gerzson 2°C | 13°C Még több cikk.

Próbaúton a Skoda Fabia RS-változatával

A Skoda Fabia RS-sel két dolgot nem javallott tenni: 30-as zónában, jobbkéz szabály mellett hosszabb ideig sétaautózni, valamint megnézni az 5,2 milliós árcédulát. Ha ezt a két dolgot el tudjuk kerülni, nagyon szerethető autó lesz a Fabia RS.
A Skodával azért nem lehet harminccal egyenrangú útkereszteződéseket barátságosan venni, mert ami megy szinte minden benzinessel, az akadozik az RS-sel. Vagyis nem lehet kettessel szépen átgurulni, mert az alapjárat feletti fordulatszámnál kigyorsítás helyett bizony néha lefullad a Fabia, így igazából minden egyes kereszteződésben vissza kellene tenni egyesbe a sebességváltót.

Az ok az alapjárati fordulatszám közelében nyomatékszegény dízelmotor, ami persze nem konstrukciós hiba, hiszen a 130 lóerős, 310 Nm-es maximális nyomatékú 1.9 literes erőforrás, vagy annak vezérlésben módosított változata sok Audiban és Volkswagenben szolgál nagy megelégedésre. A szakemberek azt tartják erről a motorról, hogy “kétezres fordulatszám alatt nem csinál semmit", ami persze túlzás, de annak tükrében már nem, amit 2000 és 4000 között művel. A 310 Nm-es maximális forgatónyomaték már 1900-as fordulatszámtól rendelkezésre áll, s kitart egészen sokáig.

Az RS néhány másodperc alatt megmutatja, mit tud, csak fontos, mikor kezdődik a bemutató. Tapasztalatom szerint el kell indulni, fel kell kapcsolni kettesbe, s megállapodni a 2000-es fordulatszámnál. Ezután javallott átszólni az utasülésben tartózkodóhoz, hogy most figyelj, majd nyomni egy padlógázt, ezután, amikor a fordulatszámmérő mutatója elhagyja a 4000-es, szaporán felkapcsolni harmadikba, s újra nyomni egy padlógázt. Akit ez a néhány másodperc nem győz meg, az üljön vissza az önjáró, robbanómotoros fűnyírójára.

Ezzel a dinamizmussal elég nehezen hihető, hogy az RS-nek 9,6 másodperc kell a 100-as tempó eléréséhez, de ebből nagyon sokat elvesz az alapjárati fordulatszámról eljutni a 2000 közelébe. Persze nem elég egy jó dízelmotor, mögé a hatsebességes váltó, kell hozzá a széria négytárcsafékes ABS, valamint a kipörgésgátló is, az elektronikus differenciálzárral. Az általunk próbált modellben ESP, azaz elektronikus stabilitás program is vigyázta az autót, ez az opcionális felszerelés persze kikapcsolható, ha valaki úgy érzi, majd ő megkeresi a határokat.

Ezek a határok a “mezei" Fabia tudásától elég messze esnek, az autó például az Octavia RS 16 colos felnijével megegyező kerekeken gördül, ezekre 205/45-ös gumit szereltek. A futómű új rugókat és keményebb hangolású lengéscsillapítókat kapott, az autót 15 milliméterrel le is ültették. A féktárcsák és a féknyergek is magasabb osztályból érkeztek, vagyis, amilyen gyors, annak megfelelően kitűnően is lassul a Fabia. Egyenesfutása, kanyarstabilitása kiemelkedő, szerpetinen ugyan nem sikerült kipróbálni, de egy Szegedtől Szegedig tartó, Ópusztaszer, Kistelek, Csólyospálos érintésével abszolvált gyors kört nagyon dicséretes idő alatt sikerült az RS-sel teljesíteni.

Amikor azt kezdi el nézni a vezető, hogy egy bizonyos sebességhez milyen fordulatszám tartozik, elképed azon, hogy hatodikban 2000-nél már 120-at, 2300 fölött valamivel 140-et megy a Fabia. És így sorban, de 180-nál sem pörög még a motor háromezret, miközben a piros rovátkák bőven 4500 után kezdődnek. Szóval, 120-140 között autópálya-tempóban ugyancsak takarékos menetet biztosít a különben 204 kilométeres végsebességű RS.

Mindezeket a tudományokat elég jól álcázza az autó, persze a mélyre húzott orrspoiler, a nagy levegőbeömlő-nyílások, a krómozott kipufogóvég, valamint a tetőspoiler azért elárul valamit a szakértőknek, amiből a laikusok csak azt veszik észre, hogy takaros. És ott vannak még a gyönyörű könnyűfémfelnik mögött megbújó, Fabiához képest túlméretezett átmérőjű féktárcsák, valamint a zöldre festett féknyergek. Belül nem sokat módosítottak a Fabián, persze az ülések oldaltartása nem éppen széria, mások a pedálok, s a műszerfal is sportosabb. De ennél nem sokkal több a látható változás, eltekintve természetesen a hatsebességes váltó kapcsolókarjától.

Az RS persze nem a legjobb vétel, ha szigorúan az ár/értékarányt nézünk, e tekintettben több önjáró fűnyíró is eléje kerülhet, de nagyon szerethető, s megmutatja azt az örömet, amiért autózni akkor is érdemes lesz, amikor már nem kell vezetni a kocsit, csak beprogramozzuk a célállomást.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Próbaúton a száz lóerős Opel Merivával

A Németországban kategóriájában egyik legjobban eladható Agila és a Zafira között maradt egy rés,… Tovább olvasom