Délmagyar logó

2017. 03. 28. kedd - Gedeon, Johanna 2°C | 18°C Még több cikk.

A dániai zsidók megmentésére emlékeztek Budapesten

A dániai zsidók megmentésének 70. évfordulójára emlékeztek hétfőn a budapesti Holokauszt Emlékközpontban
Tom Norring, Dánia magyarországi nagykövete az eseményen kiemelte: amikor 1943-ban hétezer dániai zsidót menekítettek át a semleges Svédországba, az egy "kis fényt jelentett az értelmetlen sötétségben, amely beborította Európát".

Az, hogy akkor a dániai zsidók halászhajókon átkelhettek a biztonságos Svédországba, hősies történet, amely az emberi tisztességről szól - jelentette ki.

Tom Norring hangsúlyozta: a dánok valódi hazafiak, de ez a jellemvonásuk soha nem vált annyira ismertté, mint az ország megszállása alatt. A dánok hazafias hozzáállása valódi alternatívát nyújtott a megszállók propagandájával szemben. "Dánnak lenni annyi, mint igazi demokratának lenni és hinni a parlamentarizmusban" - mondta.

A dániai zsidók megmentésére emlékeztek Budapesten. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd (galéria)

Karin Olofsdotter budapesti svéd nagykövet a rasszizmus és a diszkrimináció elleni küzdelem fontosságára hívta fel a figyelmet. Ezt a svéd kormány is küldetésének tekinti - tette hozzá.

Emlékeztetett: az emberség megmutatkozott a történelem egyik legsötétebb időszakában is, amikor ártatlanok milliói váltak gyilkosság áldozatává. Voltak, akiknek fontos volt, "mi történik a szomszédjukkal", és készek voltak ezért áldozatot is vállalni. Bár Svédország szerepe a világháború alatt nem volt ellentmondásoktól mentes, az 1943 októberi eset, amikor befogadták a dánokat, változást jelentett.

Attól kezdve sok olyan ember kezdett új életet az országban, aki a megszállás elől menekült, köztük magyarok is - mondta, hozzáfűzve: ma sok szíriai menekültnek nyújtanak menedéket.

A dániai zsidók megmentésére emlékeztek Budapesten. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd (galéria)

Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatója kiemelte: a második világháborúban "az európai zsidóságot sújtó rettenetes pusztulás az emberiséget, az európai kultúrát mélyen sebző, addig ismeretlen csapás volt". A hatmillió zsidó áldozat felfoghatatlan veszteség - tette hozzá.

Azt mondta, "a népirtás iszonyától" elválaszthatatlan, hogy az üldöztetés alatt életmentő akciók is voltak, és ezekről ma is új adatok, felejthetetlen történetek kerülnek napvilágra. Az egyéni humanitárius, szolidáris kiállások biztos erkölcsi példát adnak, a nemzeti becsületet jelenítik meg - jelentette ki.

Szita Szabolcs szerint a statisztikákat vizsgálva az életmentők száma "elvész a gyilkosság tengerében", de ha a mentési akciók jelentősége felbecsülhetetlen, mert az emberiességbe vetett hitet, a nélkülözhetetlen reményt jelenítik meg, és bizonyítják, hogy a világban nemcsak a rossz létezik, hanem a jó is megmutatkozik, még a legborzalmasabb körülmények között is.

A dániai zsidók megmentésére emlékeztek Budapesten. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd (galéria)

A Holokauszt Emlékközpont vezetője hangsúlyozta: sajnálatos, hogy a Kárpát-medencében "a nemzeti önismeretből, a közgondolkodásból érezhetően hiányzik" az üldöztetéskor a zsidókat önzetlenül mentők helytállásának ténye. Szita Szabolcs ugyanakkor üdvözölte, hogy a Magyarország Bátorság Érdemjelet alapított, és a magyar embermentők átvehetik az állam kitüntetését.

Therkel Straede dán történész előadásában arról beszélt, hogy 1943-ban 7300 zsidót és 600 nem zsidó rokonukat, például házastársukat menekítették át Svédországba. Az üldöztetés idején az volt a jellemző, hogy a civil társadalom szétesett, ezért inkább az egyéni embermentő akciókra volt példa. Éppen emiatt a dániai zsidók esete a mentés kollektív jellege miatt kiemelkedő - mutatott rá a történész.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Új eljárás a Sepeljev házaspár menekültügyében

A volt ukrán képviselőt, politikust hazájában súlyos bűncselekményekkel gyanúsítják, de ő tagadja… Tovább olvasom