Délmagyar logó

2017. 11. 20. hétfő - Jolán 1°C | 7°C Még több cikk.

A Jobbik az Ab-hez fordult a gárdarendelet miatt

Alkotmánybírósághoz fordult a Jobbik a "gárdarendelet" megsemmisítése érdekében - tudatta a párt közleményben pénteken.
A november 26-án hatályba lépett kormányrendelet szerint 50 ezer forintig terjedő pénzbírásággal sújtható az, aki a bíróság által feloszlatott szervezet működésében részt vesz, illetve aki az adott szervezet formaruháját vagy arra hasonlító öltözetet nyilvános rendezvényen visel.

A Jobbik közleménye szerint "a rendeletmódosítás sérti az Alkotmány számos rendelkezését, és ezzel alapvető jogokat indokolatlanul, minden jogalap nélkül, jogsértő módon rendeleti szinten korlátoz. A rendelkezés nem felel meg a közérthetőség követelményeinek sem, mivel számos olyan érthetetlen és alkalmazhatatlan előírást tartalmaz, amelyek alapján a politikai szándékoktól vezérelt rendőrségi döntéshozatali eljárásban a szabálysértési felelősség önkényesen állapítható meg".

Nem szabályozza a rendelet, hogy mit jelent egy szervezet működésében való részvétel (milyen tevékenységek tanúsítása tilos), azt sem, hogy milyen eseményeket kell nyilvános rendezvény fogalma alatt érteni, továbbá azt sem, hogy mitől hasonlít egyfajta ruházat egy bírói döntéssel feloszlatott társadalmi szervezet egyenruhájára - tartalmazza a párt közleménye.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke az Alkotmánybíróság "sürgősségi eljárásban" történő döntését kérte "az alapvető emberi jogokat sértő, jogellenes szabálysértési tényállások mielőbbi hatályon kívül helyezése érdekében".

"Nyugodtan kijelenthetjük, hogy Alkotmánybíróság felelőssége történelmi, hogy döntésével megvédje a jogállamiságot a kormány diktatórikus ámokfutásától" - áll a dr. Staudt Gábor, a Jobbik jogi kabinetjének elnöke által jegyzett közleményben.

Olvasóink írták

  • 2. dodó 2009. december 04. 15:53
    „Véletlenül egy szakaszt elfelejtett a DM bemásolni az MTI cikkéből. Pótolom:

    "A jogbizonytalanság eltérő jogalkalmazói döntéseket eredményezhet, továbbá a rendelkezés Alkotmányba és emberi jogi egyezményekbe való ütközése miatt az ilyen eljárásokban elmarasztalt személyek a későbbiekben valószínűsíthetően számos kártérítési pert fognak indítani a magyar állammal szemben. A helyzet azért is sajnálatos, mert láthatóan a jogalkalmazásban régóta fellelhető hatalmi önkény immár a jogalkotás szakmaiságát is áthatja, és a jogalkotók politikai megrendelések teljesítése érdekében hoznak a felsőbb hatalomnak tetsző jogszabályokat." - nyilatkozta Vona Gábor.”
  • 1. Otaku 2009. december 04. 14:29
    „helyesen: Dr. Staudt Gábor”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

H1N1: levették a lélegeztetőről az egyik kismamát

Levették a lélegeztetőgépről a Semmelweis Egyetem (SE) klinikáján az típusú influenza szövődményei… Tovább olvasom