Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -2°C | 4°C

Áder aláírta a paksi atomerőmű bővítéséről szóló törvényt

Az államfő közölte: a törvény alkotmányos szempontból nem kifogásolható, visszaküldésének egyetlen feltétele sem adott.
Áder János  köztársasági elnök aláírta a paksi atomerőmű bővítéséről szóló  törvényt - erről szóló közleményét hétfőn juttatta el hivatala  MTI-hez.  

Az államfő közölte: a törvény alkotmányos szempontból nem  kifogásolható, visszaküldésének egyetlen feltétele sem adott. Ezért  az államfő hétfőn elrendelte a kihirdetését.  

Áder János egyes pártok indítványára figyelemmel megvizsgálta a  törvény népszavazásra bocsáthatóságának kérdését is. Megállapította,  hogy az alaptörvény alapján nem lehet népszavazást tartani  nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről. Ilyen kezdeményezést  Magyarország egyetlen polgára, így maga az államfő sem tehet -  tudatta.  

Közölte: mint minden törvény esetében, a paksi erőműről szóló  jogszabályra vonatkozóan is részletekbe menő alkotmányos vizsgálatot  végzett.

A törvények betartása és tisztelete magától értetődő kötelezettség egy jogállamban. Olyan kötelezettség, amely mindenkire egyformán vonatkozik. Ezért is különösen fontos, hogy mindazok, akik közjogi felelősséget viselnek egy politikai közösség életében, minden körülmények között ragaszkodjanak a jogállami normákhoz. Az alaptörvény alapján a köztársasági elnök egyik fontos alkotmányos kötelezettsége, hogy aláírásuk előtt megvizsgálja az Országgyűlés által elfogadott törvényeket. Ez minden egyes törvény esetében így van. Függetlenül attól, hogy bárki kéri-e az adott törvény vizsgálatát, vagy sem. Egy törvény aláírásának alkotmányos feltétele, hogy mind tartalmi, mind formai szempontból, mind elfogadásának módja alapján megfeleljen a jogalkotás kritériumainak. Ezt a részletekbe menő alkotmányos vizsgálatot - mint minden más törvény esetében - az Országgyűlésnek a paksi atomerőmű bővítéséről hozott döntése kapcsán is elvégeztem. Megállapítottam, hogy a törvény alkotmányos szempontból nem kifogásolható, visszaküldésének egyetlen feltétele sem adott. Ezért a törvényt a mai napon aláírtam és kihirdetését elrendeltem. Egyes pártok indítványára figyelemmel ezzel egyidejűleg megvizsgáltam a törvény népszavazásra bocsáthatóságának kérdését is. Megállapítottam, hogy az alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja alapján nem lehet népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről. Ilyen kezdeményezést Magyarország egyetlen polgára, így maga az államfő sem tehet. Magyarország mindenkori köztársasági elnöke esküjével az alkotmányos rendelkezések betartására vállal kötelezettséget. Megválasztásom óta minden döntésemnél magam is ezt tekintettem kizárólagos mércének. A jövőben is így teszek. Ettől sem petíciók, sem utcai demonstrációk, sem zsarolás, sem nemzeti zászlónk "túszul ejtése" nem téríthetnek el.

Áder János Magyarország köztársasági elnöke  

Az Országgyűlés múlt csütörtökön hagyta jóvá a paksi atomerőmű  bővítéséről Oroszországgal kötött megállapodást 256 igen, 29 nem  szavazattal, 2 tartózkodás mellett. A szavazás LMP-s képviselők  tiltakozó akciója mellett zajlott.   

Az egyezmény kihirdetését a kormánypártok és a Jobbik-frakció  támogatta, a jelen lévő MSZP-s, LMP-s képviselők nemmel szavaztak.  Szintén nemmel voksoltak a Párbeszéd Magyarországért független  képviselői, a független Ángyán József, Endrésik Zsolt és Szili  Katalin, valamint a jobbikosok közül egyedüliként Gaudi-Nagy Tamás.  A Demokratikus Koalícióhoz tartozó képviselők nem vettek részt a  szavazásban. A független Lenhardt Balázs és a jobbikos Nyikos László  tartózkodott.  

Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter és Szergej  Kirijenko, a Roszatom elnöke Moszkvában január 14-én írta alá a  nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről szóló  megállapodást, ennek keretében két paksi erőműblokk megépítéséről is  megegyeztek. Az aláíráson jelen volt Orbán Viktor magyar  miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő.  

Az együttműködés kiterjed a paksi erőmű teljesítményének  fenntartására és fejlesztésére, beleértve két új blokk tervezését,  megépítését, üzembe és üzemen kívül helyezését, mindkét blokkra  vonatkozóan legalább 1000 megawatt beépített kapacitással, a jövőben  leálló első négy blokk teljesítményének kiváltására.  

Az egyezmény biztosítja, hogy a paksi atomerőmű magyar állami  tulajdonban marad.  

Oroszország állami hitelt ad Magyarországnak a bővítéséhez. Az  államközi hitelszerződés megkötése az egyezmény végrehajtásának  feltétele. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán elmondta,  hogy megállapodtak a részletekről: Oroszország tízmilliárd eurós  hitelkeretet biztosít, a szerződést néhány napon belül aláírják. A  kölcsön az első tizenegy évben 3,95 százalékos, a második szakaszban  4,5, a harmadik, befejező időszakban pedig 4,9 százalékos kamatozású  lesz.  

A törvény megszavazása óta civil szervezetek, valamint ellenzéki  pártok is arra kérték az államfőt, ne írja alá a törvényt.  

Az Együtt-PM aktivistái vasárnap tiltakozásul felmásztak a  Sándor-palota erkélyére, ahol transzparenst helyeztek el, amely  szerint népszavazást követelnek Paks kérdésében. Az aktivisták  kiszedték foglalatukból az oromzaton elhelyezett nemzetiszínű és  uniós lobogókat, és hangszórón azt mondták: azokat "zálogba" veszik,  amíg Áder János köztársasági elnök nem küldi vissza a parlamentnek a  paksi bővítésről szóló jogszabályt, illetve nem kezdeményez  népszavazást az ügyben.  

Hétfő estére fáklyás tüntetést hirdetett a Sándor-palota elé a  baloldali összefogás, korábbi bejelentésük szerint azért, hogy arra  kérjék Áder Jánost, ne írja alá a paksi bővítéséről Oroszországgal  kötött megállapodást jóváhagyó törvényt.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Varga: a magyar járműipar állította elő a GDP 10 százalékát

A magyarországi járműipar csaknem 18 milliárd euró termelési értéket állított elő 2013-ban. Tovább olvasom