Délmagyar logó

2017. 12. 15. péntek - Valér 6°C | 13°C Még több cikk.

ÁSZ: nem dolgoztak ki középtávú közoktatási tervet

Az ÁSZ jelentése szerint az oktatásért felelős miniszter a 2007-2010. évekre nem dolgozott ki középtávú közoktatás-fejlesztési tervet a résztvevő nonprofit szervezetekre.
Az oktatásért felelős miniszter a 2007-2010. évekre nem dolgozott ki középtávú közoktatás-fejlesztési tervet a résztvevő nonprofit szervezetekre, a megyei fejlesztési tervek az előírások hiánya miatt a nonprofit fenntartók irányába pontos feladatokat nem fogalmaztak meg, nem tartalmazták a fenntartók teljes körét, és az ellenőrzött önkormányzatok felénél a jegyzők nem értékelték a nonprofit fenntartók feladatellátását - állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálatában, amelynek összegzését csütörtökön juttatták el az MTI-hez.
A számvevők azt kezdeményezték, hogy a nemzeti erőforrás miniszter készítse el a közoktatás középtávú fejlesztési tervét, továbbá vizsgálja meg a mulasztás miatt a felelősségre vonás lehetőségét, kezdeményezze a jogszabályokat sértő nonprofit szervezetek törvényességi ellenőrzését a működést engedélyező szervnél.

Az ÁSZ-ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a nonprofit fenntartóknak nyújtott költségvetési támogatások eredményesen és hatékonyan járultak-e hozzá a közfeladat ellátásához.

A számvevők rögzítették, hogy a közoktatási feladatmegosztás rendszerében növekvő szereppel bírnak a nonprofit fenntartók, az általuk működtetett intézmények száma a 2007-2010. évek között 8,2 százalékkal, ugyanakkor az összes intézményhez viszonyított részarányuk 13,8 százalékról 18,6 százalékra nőtt. A fenntartók a 2007. évi 6 milliárd forintos bevételüket 2010-re 10,4 százalékkal növelték. Ebben az időszakban a közoktatási feladatok finanszírozása négyötöd részben költségvetési forrásból, egyötöd részben államháztartáson kívüli forrásból valósult meg. A költségvetési törvények a nonprofit fenntartóknak a helyi önkormányzatok feladatellátásával megegyező mértékű normatív támogatást biztosítottak.

A fenntartóknál az ellátott gyerekek, tanulók összlétszáma 2007 és 2010 között mindössze 0,7 százalékkal nőtt, ugyanakkor - a normatív támogatások csökkenése miatt - az egy ellátottra jutó normatív támogatás összege éves szinten átlagosan 9,1 százalékkal csökkent. A költségvetési forrásból biztosított egyházi kiegészítő támogatást az egyházak - az előírásoknak megfelelően - a közoktatási szolgáltatást ellátó intézményeikre fordították. A fenntartók nem normatív hazai és uniós támogatásai 2007-ről a 2010-re 54,3 százalékkal nőttek.

A vizsgálat során megállapították, hogy a jogi szabályozás a sajátosságok között nem írta elő az intézmények alapítását és átalakítását megalapozó valós igények felmérését. Ennek hiánya miatt 8 fenntartó intézményeinek kihasználtsága nem érte el a 60 százalékot, és 2 fenntartónál a tevékenység módosítását követően derült ki, hogy a bevezetett új szolgáltatásra nem volt igény.

A közoktatási feladatellátás engedélyezési rendszere nem biztosította a szükséges garanciákat a közoktatási feladatok eredményes ellátásához - írták, hozzátéve: a rendelkezésre álló központi nyilvántartási rendszerek a nonprofit fenntartók közoktatási feladatra kapott költségvetési és uniós forrásait, továbbá a közoktatási célra felhasznált pénzeszközöket és azok hasznosulását nem egységes szempontok szerint tartalmazták.

A vizsgálat összegzése szerint az ellenőrzött fenntartók a közoktatási feladatellátásban növekvő részt vállaltak, mert a gyerek- és tanulólétszám országos csökkenése mellett az általuk oktatottak száma kis mértékben növekedett. Az intézmények választási lehetőséget jelentettek a szülők számára az állami, önkormányzati közoktatási rendszer mellett. A megkérdezett szülők az óvoda választásánál annak jó hírnevét, a gyerekekkel való jó bánásmódot, a nevelési program tartalmát vették figyelembe. Az iskolaválasztásnál az iskola szellemisége, képviselt értékrendje volt az elsődleges szempont. Mint írták, a költségvetési támogatásokat az iskolai oktatás feladatainak ellátásához hatékonyan használták fel, mivel a normatív támogatás 8,6 százalékos csökkenése mellett a megtartott órák száma ennél kisebb mértékben, 1,2 százalékkal csökkent és nem maradtak el feladatok. A fenntartók a jogszabályban meghatározott tanítási órákat biztosították, azon felül további órák megtartását is engedélyezték és finanszírozták. A pedagógusok kötelező óraszámának 2007. évi tanévkezdéskor hatályba lépett emelése nem eredményezte a vizsgált fenntartóknál a pedagógus létszám csökkenését, mert a fenntartók államháztartáson kívüli forrásaikból finanszírozták a pedagógusok megtartását - olvasható az anyagban.

Az ellenőrzött fenntartók 43 intézménye közül 2 pedagógus továbbképzési programmal, 6 pedig éves beiskolázási tervvel nem rendelkezett, a többinél a pedagógus-továbbképzési szabályozások összhangban voltak a fenntartók által jóváhagyott nevelési-pedagógiai programok céljaival, hozzájárultak az eredményes feladatellátáshoz. A jogszabályban előírt fenntartói feladatoknak az ellenőrzött 30 fenntartó közül 25 hiányosan tett eleget.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Életbe léptek a gyógyszerfelírást szigorító intézkedések

Életbe lépett a háromhavi gyógyszerfelírásra vonatkozó szabályozás szigorítása. Tovább olvasom