Délmagyar logó

2016. 12. 10. szombat - Judit 0°C | 9°C

Bármely ügyben kijelölhetik az eljáró bíróságot

Alkotmányos szinten rögzítette a parlament pénteken, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot, és ugyanígy a legfőbb ügyész is eldöntheti, hogy mely bíróság előtt emel vádat az ügyészség. A képviselők erről az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabály elfogadásával - 287 igen szavazattal, öt ellenében, név szerinti szavazással - határoztak.
A büntetőeljárási törvény nyári módosítása már adott hasonló lehetőséget a legfőbb ügyész kezébe, de csak az úgynevezett kiemelt ügyekben. Most e jogát terjesztették ki, megteremtve annak alkotmányos alapját, miután az átmeneti törvény rendelkezései a január 1-jétől hatályos alaptörvény részét képezik.

Ez azért lényeges, mert az Alkotmánybíróság időközben alkotmányellenesnek és nemzetközi szerződést sértőnek találta a büntetőeljárási törvény említett szakaszát. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője ezután úgy nyilatkozott: a kormányoldal továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a legfőbb ügyésznek, amíg nagy a bíróságok ügyterhe - az OBH elnökével egyeztetve - legyen mérlegelési jogköre azzal kapcsolatban, hol emel vádat.

A most elfogadott rendelkezés értelmében ugyanígy bármely ügyben dönthet az OBH elnöke arról, hogy a tárgyalásra az általános illetékességűtől eltérő, de azonos hatáskörű bíróságot jelöl ki. A november végén elfogadott igazságszolgáltatási reform ezzel kapcsolatban úgy rendelkezett, hogy a bírósági hivatal elnöke másikat jelölhet ki a leterhelt bíróság helyett annak kérésére vagy a legfőbb ügyész indítványára.

Ugyancsak az átmeneti törvény rendelkezik arról, hogy Baka András, a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnökének megbízatása 2012. január 1-jei hatályba lépésével megszűnik. Helyére a parlament már meg is megválaszotta Darák Pétert, az LB-t felváltó Kúria elnökét.

A törvény szerint az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, Szabó Máté, automatikusan az alapvető jogok biztosa lesz január 1-jétől, míg helyetteseként folytathatja munkáját Kállai Ernő jelenlegi kisebbségi ombudsman és Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa. Megszűnik viszont a hivatalban lévő adatvédelmi biztos, Jóri András megbízatása (az adatvédelmi ombudsman helyébe önálló hatóság lép majd, amelynek vezetőjévé a köztársasági elnök Péterfalvi Attilát nevezte ki).

A Költségvetési Tanács elnöke Járai Zsigmond, a testület államfő által kinevezett tagja lesz.

A törvény megismétli azt a szabályozást, hogy ha egy bíró az öregségi nyugdíjkorhatárt 2012. január 1-jét megelőzően betöltötte, szolgálati jogviszonya jövő év június 30-án megszűnik, ha pedig 2012-ben tölti be a nyugdíjkorhatárt, akkor az év végén ér véget jogviszonya. Ugyanez vonatkozik az ügyészekre is.

Az átmeneti rendelkezések között rögzítették azt is, hogy bár a következő önkormányzati választást 2014 októberében tartják majd, azután viszont ötévente, az európai parlamenti képviselők választásával egy napon. Ez először 2019-ben lesz így.

A jogszabály kimondja: a fővárosi és a megyei kormányhivatal kezdeményezheti a bíróságnál, hogy állapítsa meg a helyi önkormányzat törvényen alapuló határozathozatali kötelezettségének elmulasztását. Ha a helyhatóság ezután sem tesz eleget kötelezettségének, a bíróság a fővárosi, illetve a megyei kormányhivatal kezdeményezésére elrendeli, hogy a mulasztás orvoslásához szükséges önkormányzati határozatot a fővárosi vagy a megyei kormányhivatal vezetője hozza meg.

A jogszabály alapján bár az ország hivatalos neve Magyarországra változik, továbbra is használható marad a Magyar Köztársaság elnevezés mindaddig, amíg az áttérés a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható. Ez egybecseng azzal a korábbi kormányzati közléssel, hogy például az okmányokat és pénzérméket, amelyeken a Magyar Köztársaság elnevezés szerepel, nem kell lecserélni, csak ha egyébként is szükségessé válik.

Egy módosító javaslattal a törvénybe az is bekerült, hogy az Országgyűlés az egyházakra, valamint a nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvényben határozza meg, megállapítva az elismert egyházakat, valamint az egyházként való elismerés további feltételeit. Az új egyházügyi törvény elfogadásáról szintén pénteken dönt a parlament.

A jelenlegi alkotmány azon mondatát, amely szerint az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén pedig megszüntethető, a jövő év végéig alkalmazni kell. Azt az alkotmányos passzust pedig, hogy helyi önkormányzati tulajdon az államnak vagy más helyi önkormányzatnak ingyenesen átadható, 2013. december 31-ig tartják hatályban.

Az átmeneti törvény egyúttal április 25-ét - az új alkotmány kihirdetésének emlékére - az alaptörvény napjává nyilvánította.

Az átmeneti rendelkezések elfogadása és sürgős kihirdetése - amire az Országgyűlés felkérte Schmitt Pál köztársasági elnököt - azért is lényeges, mert közöttük szerepel, hogy január 1-jén hatályát veszti a jelenlegi alkotmány.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Átmeneti törvény - hozzájárulást fizetünk, amíg magas az államadósság

Amíg az államadósság a GDP felét meghaladja, ha olyan állami fizetési kötelezettség fakad, amelynek teljesítésére a büdzsében nincs elég pénz, hozzájárulást kell megállapítani. Tovább olvasom