Délmagyar logó

2016. 09. 27. kedd - Adalbert 10°C | 20°C

Döntött a parlament: rövidülnek a menekültügyi eljárások, igent mondtak az olimpiára

A képviselők az államhatárról szóló törvényt is módosították a tervezett határzárral kapcsolatban, és támogatják a pályázati szándékot a 2024-es olimpiára. Országgyűlés percről percre!
15.24 - Az újlétai iskolaigazgató kinevezéséről, az ázsiai infrastrukturális fejlesztési bankhoz való csatlakozásról, az országos bérlakásépítő programról volt szó hétfőn az Országgyűlésben az interpellációk között.

MSZP: politikai alapú intézményvezetői kinevezés történt Újlétán

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arról beszélt, hogy szülők 2015 júniusában az újlétai Kiss Zoltán Általános Iskola igazgatójának kinevezése ügyében megkeresték a tárca vezetőjét. A szülők szerint politikai, és nem szakmai alapon történik a vezetőváltás, és segítséget kértek, mert úgy látták, hogy helyben politikát csináltak az igazgatóváltásból.

Személyesen petíciót is átadtak, de sem a tantestület, sem szülők, sem a gyermekek érdekeit nem vették figyelembe és kinevezték az új igazgatót - mondta és további hasonló eseteket sorolt fel az országból.

Mikor számít a tantestület, a szülők és egy település vélemény, meddig lesz szempont a politikai lojalitás? - kérdezte.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára közölte: a szülők levelét átvették, s már választ is kaptak a köznevelési államtitkártól, amelyben tájékoztatták őket a kinevezésről. Idézte a köznevelési törvényt, amely részletesen szabályozza a kinevezés menetét, határidőket, követelményeket egyaránt. Nem hallotta, hogy a képviselő ezek közül bármelyiket kétségbe vonta volna - jegyezte meg. Két pályázat érkezett a felhívásra, mindkét jelölt megfelelt a jogszabályi feltételeknek, az eljárás jogszerűen zajlott. Az Emmi saját hatáskörben döntött, felülvizsgálatra jogszerűtlenség esetén van lehetőség - jelezte.

A képviselő a választ nem fogadta el, s amíg ezt indokolta, a háttérben Demeter Márta és Heringes Anita szocialista országgyűlési képviselők tiltakozó molinót feszítettek ki, amelyen: "Ha Magyarországon miniszter vagy, nem kell betartanod az adott szavadat? Nem ezt ígérte miniszter úr az újlétai szülőknek" felirat volt olvasható.

A parlament végül 102 igen, 36 nem szavazattal jóváhagyta a választ.

Jobbik: diplomáciai baklövést követett el a kormányfő

Gyöngyösi Márton (Jobbik) szerint a közelmúlt egyik legnagyobb diplomáciai baklövését követte el a kormányfő, amikor április 1-én Kazahsztánban a határidő lejárta után jelentette be csatlakozási szándékunkat az ázsiai infrastrukturális beruházási bankhoz.

Szavai szerint a bank kínai vezetéssel jön létre, jelentősége az IMF-hez mérhető, s annak fontos konkurense lesz. A jelentkezőket április 1-ig várták alapítóként - mondta, hozzátéve: bár jelentkezés a határidő után is lehetséges, de már csak sima tagként. A nagyhatalmakkal közösen, egy, a jövő évszázadot meghatározó szervezet vezetőségébe kerülhetett volna be Magyarország, kezébe vehette volna sorsát - mondta, és szóvá tette, hogy Orbán Viktor még a szervezet nevét is összekeverte. Azt kérdezte, hogy miért nem készült a kormány, a tárca az ügy súlyának megfelelően? Hogyan képesek egy ilyen fontos időpontot elnézni?

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: a keleti nyitás fókuszában a kínai kapcsolatok fejlesztése áll, tavaly az export 7 százalékkal bővült Kína vonatkozásában, ilyen magas soha nem volt még.

Az ázsiai infrastrukturális fejlesztési bankhoz való csatlakozás hatásait felmérték, és végül az a döntés született, hogy rendes tagként szeretne Magyarország csatlakozni, az erről szóló szándékot a nemzetgazdasági tárca vezetője már jelezte. E téren jó reményeik lehetnek - közölte a miniszter.

A választ nem fogadta el a képviselő, a parlament 103 igen, 22 nem és 3 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

LMP: mikor indul országos bérlakásépítő program?

Schmuck Erzsébet (LMP) az országos bérlakásépítő program indításáról érdeklődött. Szavai szerint szembe kell nézni a lakhatási válsággal, sok százezer családot érint a lakhatási szegénység valamilyen formája.

Kiemelte: sokan nem tudnak megfelelő méretű lakásba költözni, és akinek nincs több milliós tőkéje, vagy több százezres jövedelme, az nem tud önálló lakáshoz jutni. A magántulajdon és a piaci albérlet megfizethetetlenül drága, önkormányzati
szociális bérlakások pedig alig vannak - sorolta. Hozzátette: ha egy fiatal nem tud otthonról elköltözni, az komoly akadálya lehet a továbbtanulásnak, munkavállalásnak és a családalapításnak. Így nem kell csodálkozni, ha fiatalok tíz- és százezrei mennek külföldre. Megjegyezte: évente 40 ezer új lakást kellene építeni, ehhez képest tavaly alig több mint 8 ezer lakás épült, kevesebb mint 300 volt a bérlakás. Azt kérdezte: mikor segít végre a kormány ezeken a fiatalokon, családokon?

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára közölte: a legfontosabb feladat nem az, hogy állami bérlakásokat építsenek, hanem, hogy a válság miatt bajba jutott embereken, közte a devizahiteleseken segítsenek.

Ma már nincs devizahitel, ezeket forintosították, és ezzel sok család megmenekült attól, hogy a megélhetési biztonságát feláldozza. Hozzátette: szigorították a kilakoltatást, elindították a nemzeti eszközkezelő rendszerét, amely 25 ezer lakást vásárolt fel és 110 ezer ember lakhatását biztosította. A program tovább folytatódik jövőre és 2017-ben további 10 ezer lakás megvásárlásával. Tavaly 100 ezer fölé emelkedett a lakásértékesítések száma - sorolta az államtitkár.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 102 igen és 21 nem szavazattal jóváhagyta.

13:56 - Megválasztották a jegybank felügyelőbizottságát

Az Országgyűlés hétfőn megválasztotta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottságát (fb), amelyet így keddtől a Fidesz jelöltje, Papcsák Ferenc kormánypárti parlamenti képviselő vezet.

A Ház szintén a Fidesz javaslatára a testület tagjává választotta Madarász László bankszakembert, míg a KDNP kezdeményezésére Szényei Gábor Andrást, a jegybank előző felügyelőbizottságának tagját, a Jobbik jelölése nyomán pedig Nyikos Lászlót, a párt korábbi parlamenti képviselőjét.

Papcsák Ferencet 126 kormánypárti igen szavazattal, 60 nem ellenében választotta fb-elnökké a Ház, a tagokat pedig 148 igen szavazattal, 37 nem ellenében választották meg. Megbízatásuk az Országgyűlés megbízatásáig tart.

A parlament arról is határozott - 125 igen szavazattal, 60 nem ellenében, 5 tartózkodás mellett -, hogy hétfőtől Báger Gusztáv közgazdász lesz az MNB Monetáris Tanácsának új tagja hat évre, aki Kandrács Csabát váltja a testületben. Kandrács Csaba azért mondott le, mert a jövőben a MARK Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt.-nél betöltött elnök-vezérigazgatói feladataira kíván összpontosítani.

Papcsák Ferenc 2011-től a Fidesz országgyűlési képviselőjeként az Országgyűlés devizaeladósodás okait feltáró albizottságának elnöke volt, korábban 1998-2001 között az ÁPV Rt. felügyelő bizottságának, majd igazgatóságának tagja volt, később, 2010-től elszámoltatásért felelős kormánybiztosként is tevékenykedett.

Madarász László bankszakember, aki 1991-98 között a BNP-KH-Dresdner Bank Magyarország vezérigazgatója, majd 1999-2002 között a Postabank igazgatóságának elnöke volt.

Szényei Gábor András 2007-től az MNB előző felügyelőbizottságának tagjaként tevékenykedett.

Nyikos László korábban az Állami Számvevőszék alelnöki tisztségét is betöltötte, majd jobbikos országgyűlési képviselő volt 2010-2014 között.

A jelenlegi szabályok szerint a kormánypártok három jelöltet delegálhatnak az MNB felügyelőbizottságába, míg az ellenzék egy jelöltet ad, további két tag személyéről pedig a kabinet határoz.

Az Országgyűlés gazdasági bizottsága korábban három ellenzéki jelölt közül választotta ki Nyikos Lászlót. Az MSZP Veres Jánost, a Gyurcsány-kormány egykori pénzügyminiszterét, az LMP pedig Róna Péter közgazdászt, az előző jegybanki felügyelőbizottság tagját indította sikertelenül. Az LMP jelezte, az Alkotmánybírósághoz fordul a jegybank felügyelő-bizottsági tagjainak megválasztási eljárása miatt, sérelmezve, hogy jelöltjéről az Országgyűlés nem szavazhatott.

13:51 - Változnak a házi segítségnyújtás szabályai

Változnak a házi segítségnyújtást érintő szabályok: a gondozottak a jövőben célzottabb szolgáltatásokat kapnak és erősödik az állami szerepvállalás a nagyobb ellátási szükséglettel rendelkező érintettek felé - döntött az Országgyűlés a szociális igazgatásról és ellátásokról, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény módosításával.

A 126 igen szavazattal, 5 ellenében, 60 tartózkodás mellett elfogadott változtatással jogszabályban nevesítették a titkos menedékház intézményét, ahol a kapcsolati erőszak áldozatai kaphatnak majd segítséget az úgynevezett krízisközpontokhoz hasonlóan. A komplex ellátást biztosító, 29 férőhelyes speciális intézményben elsősorban a közvetlen életveszély elől menekülő áldozatokat fogadják legfeljebb fél évre. A Biztos Kezdet Gyerekházak a gyermekjóléti alapellátás rendszerének részévé válnak.

A parlament azt is kimondta - az összegző módosító javaslatot elfogadva -, hogy családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás 2016. január 1-jétől kizárólag egy szolgáltató keretében működtethető. Ezzel létrejönnek majd a család- és gyermekjóléti központok.

A házi segítségnyújtás szolgáltatáson belül két tevékenységi kört alakítottak ki. Az egyik a "szociális segítés", amelyhez az egyszerűbb, szakképzettséget nem igénylő tevékenységek tartoznak, míg a másik a "személyi gondozás", melynek keretében intenzív szükségletet kielégítő gondozási tevékenységek és ápolási feladatok végezhetőek megfelelő szakképesítéssel.

A gondozási szükségletet a jövőben úgy kell megállapítani, hogy az igénylő számára a szociális segítés vagy a személyi gondozás indokolt-e. Ennek eldöntése az intézményvezetők feladata lesz, de ha azt "nem a valóságnak megfelelően" állapítják meg, akkor akár bírságot is fizetniük kell.

Több, jelenleg pályázati úton finanszírozott szolgáltatás a hosszú távú fenntarthatóság érdekében visszakerül a normatív állami támogatási rendszerbe. Ezek közé tartoznak az úgynevezett támogató szolgáltatások, a közösségi ellátások, valamint az utcai szociális munka.

A rokkantsági ellátásban részesülőknek az egészségi állapotukban bekövetkezett tartós változásról értesíteniük kell a rehabilitációs hatóságot, de akik legkésőbb a felülvizsgálat időpontjáig vagy az azt követő 5 éven belül betöltik az öregségi nyugdíjkorhatárt, mentesülnek ez alól.

13:35 - Törvényben szabályozta az online kaszinójátékot a parlament

Az Országgyűlés hétfőn megalkotta az online kaszinójáték részletes törvényi szabályait.

A fideszes Bánki Erik - és a később hozzá csatlakozó frakciótársa, Vas Imre - által kezdeményezett, de a bizottsági tárgyalás során több ponton átírt szerencsejátéktörvény-módosítási javaslatot 126 igen szavazattal, 65 nem ellenében fogadta el a parlament.

A jogszabály rögzíti: távszerencsejátékot, azaz online sportfogadást - a lóversenyfogadás kivételével - kizárólag a Szerencsejáték Zrt. szervezhet. A lóversenynél pedig kizárólag a százszázalékos állami tulajdonban lévő Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft. végezheti a távszerencsejáték-szervezést.

Az ezektől elkülönülő online kaszinójátékot csak a Magyarországon lévő játékkaszinó üzemeltetési koncessziójának jogosultja szervezheti, amely az online kaszinójáték lebonyolítását a kaszinójáték-szervezésre létrehozott koncessziós társaságon keresztül végezheti.

Bánki Erik eredetileg azt kezdeményezte, hogy az állami adóhatóság legfeljebb két online kaszinó működését engedélyezhesse. Az összegző módosító javaslat elfogadásával azonban ez úgy változott, hogy az adóhivatal a törvényben 11-re korlátozott összes játékkaszinókoncesszió-jogosult társaságának engedélyezhesse az online kaszinójáték szervezését.

Online kaszinóra engedély a hagyományos játékkaszinó-engedély időtartamára adható ki. Ez legfeljebb 10 éves online kaszinójáték-szervezési lehetőséget jelent.

Az összegző módosító javaslattal azt is egyértelművé tették - mint azt az indoklásában is írták -, hogy az online kaszinójáték szervezése a hagyományos kaszinójáték-szervező részjogosítványa, így előbbiért a kaszinójáték-szervezésért járó koncessziós díjat meghaladó fizetési kötelezettség nem keletkezik.

Online kaszinójáték kizárólag magyarországi IP-címről kapcsolódó játékosnak tehető hozzáférhetővé. A játékszervezőnek gondoskodnia kell az IP-címek törvényi megfelelőségének folyamatos ellenőrzéséről. Az online kaszinójáték szervezésére szolgáló szervert EGT-államban kell elhelyezni. A szervező a szerverhez a távoli hozzáférés lehetőségét az állami adóhatóságnak folyamatosan köteles biztosítani.

A törvénymódosítás azt is tartalmazza, hogy az állami adóhatóság játékosvédelmi nyilvántartást vezet az önkorlátozó, önkizáró intézkedés alá vett játékosokról, valamint a szerencsejátéktól eltiltottakról. A nyilvántartásba csak a szerencsejáték-szervezők tekinthetnek be.

Ezzel összefüggésben megerősítették, hogy a játékszervező köteles biztosítani a játékosnak önkorlátozó intézkedések igénybevételének lehetőségét, így például a tétként megtehető összeg maximumának meghatározását, a veszteség maximalizálhatóságát és az említett önkizárást.

Rögzítették továbbá, hogy a szerencsejáték-reklámokra és a tiltott szerencsejáték tilalmára vonatkozó rendelkezések megsértése esetén a hatóság jelentős, a tiltott reklámmal elért vagyoni előny tízszeresének megfelelő, de legalább egymillió forintos bírságot szab ki. A bírságot a reklámozóval, a reklám közzétevőjével, a reklámszolgáltatóval és a reklámban szereplővel szemben egyetemlegesen kell megállapítani. Ha a reklámozó, a reklámszolgáltató vagy a reklámban szereplő nem állapítható meg, a bírságot a hatóság kizárólag a reklám közzétevőjével szemben szabja ki.

A törvénymódosítás október 1-jén lép hatályba.

13:32 - Elfogadták az egészségügyi alapellátási törvényt

A szakorvosi vizsgával rendelkező háziorvosok, házi gyermekorvosok, alapellátást nyújtó fogorvosok szakorvosként is történő finanszírozását, a háziorvosi praxisvásárlás megkönnyítését, továbbá a kollegiális szakmai vezető kinevezését is rögzíti az egészségügyi alapellátásról szóló törvény, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés 151 igen szavazattal, 38 nem ellenében. Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének előterjesztése kitér a védőnők, a házi gyermekorvosok és a foglalkozás-egészségügyi orvosok feladataira is.

A törvény kimondja, hogy az alapellátás továbbra is önkormányzati feladat marad. Az alapellátás nyújtását érintő jogviszony megváltoztatásáról szóló döntéshozatal során a települési önkormányzat kikéri az alapellátást végző orvos, védőnő véleményét - rögzítették.

Előírják az úgynevezett kollegiális szakmai vezető intézményének újbóli bevezetését a háziorvosok, a házi gyermekorvosok és az alapellátást nyújtó fogorvosok esetében járásokhoz igazítottan, valamint megyei és országos szinten.

A törvény kitér a területi ellátási kötelezettség (tek) nélküli háziorvosokra is, akik kiegészítő díjazásra jogosultak, azonban úgy rendelkezik, hogy a tek nélküli szolgáltatókra vonatkozó kedvezményeket és azok feltételeit kormányrendeletben indokolt szabályozni. (Eredetileg a törvényjavaslat konkrét körzetlétszámot jelölt meg a kiegészítő díjazásra, ezt azonban az összegző módosító javaslattal törölték.) Ezen kívül a területi ellátási kötelezettséggel összefüggésbe nem hozható teljesítményük alapján finanszírozásban részesülnek ezen szolgáltatók, illetve jogszabályban meghatározott módon ugyanolyan kedvezményekre és pályázati lehetőségekre jogosultak, mint a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók.

A törvény lehetőséget biztosít a jövőben arra, hogy ha a háziorvos, házi gyermekorvos, az alapellátást nyújtó fogorvos a meglévő szakképesítésén kívül egyéb szakorvosi vizsgával is rendelkezik, akkor az egészségbiztosítóval arra is finanszírozási szerződést köthet, amennyiben azt kezdeményezi.

A praxisjog adásvételének megkönnyítése érdekében a módosítás tartalmazza, hogy a finanszírozás keretében kapott összeg a praxisjog megszerzésére is felhasználható. Szintén a praxisjog könnyebb megszerzése érdekében a kormány felhatalmazást kap arra, hogy a felvett hitelhez kamattámogatási rendszert dolgozzon ki.

Az egészségügyi alapellátásról szóló törvény lehetővé teszi, hogy kedvezményekkel ösztönözze a részvételt az állami szűrővizsgálatokon. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosítása ezzel összhangban előírja, hogy amennyiben a biztosított - igazoltan - részt vesz nem kötelező, az állam által szervezett szűrővizsgálatokon, elsőbbséget élvezzen a várólistához, előjegyzési listához kötött, a szűréssel érintett, abból eredő szolgáltatások igénybevétele esetén.

Módosították az egészségügyről szóló törvényt is azzal, hogy a települési önkormányzatoknak gondoskodniuk kell települési egészségterv kidolgozásáról és annak megvalósításáról. A részletszabályokat miniszteri rendeletben határozzák meg, a megfelelő felkészülés érdekében a rendelkezés 2016. január 1-jén lép hatályba.

13:26 - Gyorsulhat a szélessávú internethálózatok fejlesztése

A szélessávú internetkapcsolat biztosításához szükséges beruházások felgyorsulását célozza az elektronikus hírközlési szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztésének, kiépítésének ösztönzéséről, a jogszabályi háttér akadálymentesítéséről szóló törvénymódosítás, amelyet hétfőn fogadott el a Ház. Az előterjesztés sarkalatos passzusokat is tartalmaz, ezeket 152 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, 37 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett hagyták jóvá a képviselők.

Az uniós célkitűzés szerint 2020-ig kell minden lakosnak elérhetővé tenni a szélessávú internetkapcsolatot, a kormány azonban azt tűzte célul, hogy ez már 2018-ra megvalósuljon.

Ennek érdekében az elektronikus hírközlésről szóló jogszabály módosítása egyszerűsíti a megfelelő átviteli sebességet biztosító NGA-hálózatok engedélyeztetési szabályait. Orvosolja a tulajdonosi hozzájárulás megszerzésének nehézségeivel kapcsolatos problémákat, és javítja a közműegyeztetés hatékonyságát, mivel a már meglévő villany- vagy vasúti oszlopok felhasználásával gyorsabban, olcsóbban építhető ki a hálózat.

A beruházások olcsóbbá tétele érdekében az állami tulajdonú ingatlanokat ingyenesen veheti használatba a fejlesztő.

A törvénymódosítás átveszi azt az EU-irányelvet is, amely a nagysebességű elektronikus hírközlési hálózatok kiépítésének olcsóbbá tételét célozza. Ez a többi közt biztosítja, hogy az a tulajdonos, akinek ingatlanát felhasználnák a fejlesztéshez, rendelkezhessen a megfelelő információkkal. Ha ennek ellenére nem tudnak a felek 45 napon belül megállapodni, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál kezdeményezhető eljárás arról.

A változtatás érinti az épített környezet védelméről szóló törvényt is, amely határidőket szab az önkormányzatoknak és a kivitelezőknek.

13:24 - Olimpia 2024: A parlament támogatja a pályázati szándékot

Támogatja az Országgyűlés a 2024-es nyári olimpia és paralimpia budapesti megrendezésére vonatkozó pályázati szándékot.

Erről 151 igen, 33 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett döntöttek hétfőn a képviselők. Igennel szavaztak a pályázást támogató javaslatra - a tartózkodó fideszes Bencsik Jánoson kívül - a kormánypárti képviselők és a Jobbik, valamint a független Fodor Gábor és Kész Zoltán. A nem gombot nyomta meg 22 szocialista - az MSZP-s Kunhalmi Ágnes tartózkodott -, az LMP-frakció, valamint nemmel szavaztak a DK-hoz tartozó függetlenek, az Együtt egyik politikusa és a PM-hez tartozó független képviselő is.

A zárószavazáson az Országgyűlés meghívására mintegy 60 sportoló, a Magyar Olipmiai Bizottság tisztségviselői és Tarlós István főpolgármester is részt vett.

A kormánypárti frakcióvezetők, Rogán Antal (Fidesz) és Harrach Péter (KDNP), valamint a fideszes Bánki Erik által benyújtott határozat kimondja, hogy a parlament támogatja a Fővárosi Közgyűlés, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) és a Magyar Paralimpiai Bizottság szándékát, hogy megpályázza a XXXIII. olimpiai játékok és a XVII. paralimpiai játékok megrendezésének jogát.

A Ház felkérte a fővárosi önkormányzatot, a MOB-ot és a kormányt, hogy a pályázatot vidéki helyszínek minél szélesebb körű bevonásával, a környezetvédelmet szem előtt tartva, döntően a meglévő, illetve a 2024-ig - az olimpiától függetlenül - megépülő infrastruktúrára alapozva, a felesleges, később kihasználatlan fejlesztéseket kerülve készítse el. A Ház a teljes átláthatóságot, valamint a civil és szakmai szervezetek bevonásának fontosságát is hangsúlyozta a határozatban.

A képviselők felkérték a kormányt arra, hogy nyújtson támogatást az olimpia rendezési jogára pályázó Budapestnek, valamint a MOB-nak a pályázati dokumentáció elkészítéséhez.

A határozat értelmében az olimpiai játékokból származó költségvetési többletbevételeket elsősorban az egészségügy fejlesztésére kell fordítani.

A döntés szerint létrejön az Olimpiai Pályázati Bizottság, egy egyeztető, véleményező és javaslattevő testület, amelynek 24 tagját a házelnök jelöli ki. A bizottság - amelybe minden országgyűlési képviselőcsoport delegálhatna tagot - feladata lesz például stratégiai ajánlásokat tenni a pályázat előkészítésével kapcsolatban, véleményezni és népszerűsíteni a magyar pályázatot.

13:21 - Csökkentették az állami vezetők juttatásait

Csökkentette a parlament az állami vezetőknek járó juttatásokat hétfőn.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter erre vonatkozó javaslatát 126 igen, 35 nem szavazattal, 31 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

A tárcavezető elsődleges célként jelölte meg, hogy a kormányzati irányítás vagy felügyelet alatt álló szervek vezetőinek juttatásai ne valamely állami vezető juttatásához igazodjanak, hanem a kabinet saját hatáskörben szabályozhassa azokat.

A törvénymódosítás megteremti az új modell kialakításához szükséges szabályokat és felhatalmazást ad a rendeleti szintű szabályok megalkotására.

Pontosították egyebek mellett a miniszterelnöki megbízottakra vonatkozó passzust: ők így a legfeljebb államtitkári illetménynek megfelelő összegű díjazás mellett kormányrendeletben meghatározott juttatásokra lesznek jogosultak.

A kormánybiztosok, kormányhivatal- és központihivatal-vezetők juttatásai sem az államtitkári juttatásokhoz igazodnak a továbbiakban, hanem kormányrendeletben szabályozzák azt. Ugyanígy a miniszteri biztosok juttatásait sem a helyettes államtitkári juttatásokhoz kötik, hanem kormányrendelethez.

Lázár János korábban azt mondta: az újraszabályozással kevesebben lesznek jogosultak kiemelt egészségügyi ellátásra, pontosítják az utazási juttatásokat és - az üdülők eladása miatt - megszüntetik a kormányüdülő-használati jogot.

13:16 - Rövidülnek a menekültügyi eljárások

A menekültügyi eljárások rövidítéséről döntött hétfőn a parlament. A képviselők az államhatárról szóló törvényt is módosították a tervezett határzárral kapcsolatban, közérdekű használati jogot adva a magyar államnak a schengeni külső határokon a határvonaltól számított tízméteres sávon belül.

Az ideiglenes biztonsági határzárral, valamint a migrációval összefüggő törvények Pintér Sándor belügyminiszter javasolta módosítását - amelyet kivételes eljárásban tárgyaltak - 151 igen szavazattal, 42 nem ellenében fogadta el a Ház. Az előterjesztést a kormánypártiak és a jobbikosok támogatták, míg a szocialisták, az LMP-sek és a függetlenek nemmel szavaztak, ahogyan egy fideszes képviselő, Kovács Zoltán is nem gombot nyomott.

A tárcavezető indoklása szerint Magyarország történetének legnagyobb mértékű migrációs nyomásának van kitéve, az intézményi rendszer 130 százalékosan túlterhelt, a menedékkérők számának radikális emelkedése miatt erősíteni kellett a schengeni külső határ ellenőrzését, és növelni kellett az idegenrendészeti őrzött szállások számát.

Pintér Sándor úgy határozta meg törvénymódosítási javaslata célját, hogy akiknek megalapozott nemzetközi védelmi igényük van, azokat minél gyorsabban és hatékonyabban be lehessen azonosítani, az ilyen védelmi igénnyel nem rendelkező, tipikusan gazdasági bevándorlókat viszont mielőbb ki lehessen toloncolni.

A jogszabály változtatásával korlátozzák az ismételt menedékkérők területen maradási jogát, ami azt jelenti, hogy ismételt kérelem előterjesztése esetén a kérelmezőt nem illeti meg automatikusan, hogy korlátlanul Magyarországon maradjon.

A menekültkénti elismerést kérők személyazonosításra alkalmas, hiteles okmányok hiányában kötelesek minden tőlük telhetőt megtenni személyazonosságuk tisztázásáért, így például felvenni a kapcsolatot családtagjaikkal, származási országuk hatóságaival, amennyiben nem azok üldözik.

A jelenleg kétfokozatú - előzetes és részletes vizsgálati - szakra bontott eljárás a két szakasz összevonásával egyszerűsödik, ezzel az eljárási idő lerövidül. A menekültügyi eljárás a kérelemről hozott döntés végrehajthatóvá válásáig tart, így a kérelmező a bírósági eljárás végéig menekültügyi őrizetben maradhat.

A hatóság megszünteti az eljárást, ha a kérelmező a neki kijelölt szálláshelyet vagy tartózkodási helyet 48 óránál hosszabb időre engedély nélkül elhagyja.

A menekültkénti elismerést kizáró okok kiegészülnek a terrorcselekménnyel, a terrorizmus finanszírozásával, illetve az ezekre való felbujtással, s nem lehet menekültként elismerni azt a külföldit sem, akinek magyarországi tartózkodása a nemzetbiztonságot sérti vagy veszélyezteti. Ez utóbbi szigorítás mindössze pár embert érint évente - olvasható az indítványban.

Módosul a visszatartási idő is: 12 óráról 24 órára emelkedik. Ezt a belügyminiszter az idegenrendészeti hatóságok regisztrációval összefüggő terheivel indokolta.

Ugyancsak az eljárás gyorsítását várja a kormány attól a rendelkezéstől, amely szerint a kérelmezőket az őrizet helyén hallgathatja meg a bíróság.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló jogszabály a többi között azzal egészül ki, hogy az idegenrendészeti hatóság lefoglalhatja az érintettek által szándékosan okozott kár ellenértékét, illetve bizonyos esetekben a tartásukra, ellátásukra fordított összeget. Utóbbi alól kivételt jelentenek a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezők és a nemzetközi védelemben részesített külföldiek.

A törvénycsomagban szerepel - a szerb-magyar határra tervezett ideiglenes biztonsági határzárral összefüggésben - az államhatárról szóló törvény módosítása is. Ennek értelmében a magyar államot schengeni külső határokon a határvonaltól számított 10 méteres sávon belül közérdekű használati jog illeti meg. Ez a honvédelmi, nemzetbiztonsági és rendvédelmi szerveket "sajátos építményfajták létesítésére és üzemeltetésére" - azaz például ideiglenes biztonsági határzár létesítésére - jogosítja fel. Ennek megvalósítása érdekében rendelkeznek a határ menti ingatlanok tulajdonosainak kártalanításáról, a használati jog tartalmáról, valamint a joggyakorlás egyes kérdéseiről.

Az augusztus 1-jén hatályba lépő törvénycsomag lehetőséget teremt arra is, hogy az elismerését kérő, valamint kijelölt tartózkodási helyen élő harmadik országbeli állampolgár közfoglalkoztatási jogviszonyban munkát végezzen.

12:40 - Határzár

Az ellenzék éles kritikája mellett tárgyalta meg az ideiglenes biztonsági határzár létesítésével, valamint a migrációval összefüggő törvények módosítását a Ház hétfőn.

Jobbik: nincs szükség gazdasági bevándorlókra

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a déli határ menti települések problémáira hívta fel a figyelmet, és leszögezte: pártja támogatja a kerítésépítést. Tarthatatlannak nevezte, hogy időarányosan több migráns érkezik az országba, mint ahány gyermek születik.

Bírálta a balliberális oldalt, meglátása szerint "egészen elképesztő hagymázas lázálmok látnak napvilágot" körükben, például a bevándorlók képzése.

Hangsúlyozta: a Jobbik szigorúan ragaszkodik ahhoz, hogy az itt lévők csak zárt befogadó állomáson tartózkodhassanak, a lehető legrövidebb ideig. Pártja támogatná az állomások bezárását, a kormány ugyanakkor bővíti azokat, miközben ellentétesen kommunikál - kifogásolta.

Szólt a debreceni konfliktusról, szerinte az alapot adna a bevándorlókra vonatkozó szabályok szigorítására.

Nincs szükség gazdasági bevándorlókra, egyetlen visszatoloncolt ember befogadására sem - szögezte le.

Frakciótársa, Mirkóczki Ádám képmutatónak nevezte a kormány harcát a bevándorlók ellen, az ugyanis szerinte ellentétes a kabinet külpolitikájával. Bírálta, hogy a kabinet támogatja az Egyesült Államok minden geopolitikai törekvését.

Kijelentette: nem Magyarországnak kellene megfizetni azt az árat, amibe a migránsok tömegei kerülnek.

LMP: az ország megtagadná a segítő kezet a menekültektől

Schiffer András (LMP) szerint az előterjesztés elfogadásával az ország megtagadja majd a segítő kezet azoktól, akik szétbombázott országból érkezve keresnek menedéket. Politikai színjátéknak nevezte a kormány megoldási javaslatát, "Habony Árpád által megkreált színdarabnak".

Ismertetése szerint mivel a probléma szoros összefüggésben áll a Közel-Kelet és Észak-Afrika történéseivel, fel kell tenni a kérdést: az a kül- és biztonságpolitikai stratégia, amelyet Magyarország, de az unió és a NATO is követ, milyen eredményre vezetett? Felkészült-e arra Európa, mivel jár, ha korábban szilárd államalakulatok vesznek a semmibe?

Üldözendőnek nevezte a kormány propagandáját, és bírálta azt is, hogy a kérdésben egymilliárd forintot fordított konzultációra a kabinet. A kapacitások fejlesztését szorgalmazta, bírálva, hogy a menekültügyi büdzsé mindössze 15 ezreléke az éves költségvetésnek.

Cáfolta az eljárások elhúzódásával riogatókat is, állítása szerint Európában az egyik legrövidebb időt nálunk vesznek ezek igénybe.

Továbbra is világos magyarázatot várt a dublini rendelet felmondására és az abból való visszakozásra, de hangsúlyozta azt is: létezhet átmenet a zárt tábor és a szabad mozgás biztosítása között, ez lenne a megoldás jelenleg.

Szabó Tímea a javaslat visszavonását követelte

Szabó Tímea, a PM független képviselője a javaslat visszavonását követelte. Szerinte a kormány hazug módon állítja be úgy a diskurzust, mintha lennének bevándorláspártiak és azt ellenzők. Itt csupán arról van szó: támogatják-e a menekülőket. Úgy ítélte meg: kerítésre nem dobható ki 36 milliárd forint.

Rámutatott arra is: a bevándorlási hivatal szerint a menedékkérők 90 százaléka háborús övezetből érkezik. Jogsértőnek tartotta, hogy elvehetik az ide érkezők pénzét vagy munkára köteleznék őket.

Szelényi Zsuzsanna: az ide érkezők 90 százaléka elhagyja az országot

Szelényi Zsuzsanna, az Együttben politizáló független képviselő arra mutatott rá: aki ide érkezők 90 százaléka három héten belül elhagyja az országot. Magyarország tranzitország, az emberek átmeneti ellátását kell megoldani - indítványozta. Élesen bírálta a kerítés építését, amely szerinte csak időlegesen csökkentené az ide érkezők számát.

MSZP: a migráció valós probléma

Bárándy Gergely szerint a migráció valós probléma az unióban és Magyarországon egyaránt, aki másként gondolja, téved. Az a törekvés, ami szembe állítja a bevándorláspártiakat és az azt elutasítókat, nem más, mint az emberek egymásnak uszítása. Idegenellenességet szítani gazemberség - jelentette ki.

Kiemelte: senki nem kívánja kitárni a kapukat, válogatás nélkül mindenkit beengedni és hagyni, hogy letelepedjen.

Szerinte a gazdasági bevándorló fogalma nem létezik, ez a Fidesz által kreált fogalom, ami az uszító-politikájuk része. Nem azt mondják, hogy ez nem probléma, de ma létezik egy legalább ekkora, vagy még ennél is nagyobb probléma, az, hogy több százezren vándoroltak ki az unió országaiba, illetve az Egyesület Államokba a jobb megélhetés reményében - mondta.

Az ellenzéki politikus szerint a Fidesz bevett módszere, hogy talál egy bűnbakot, egy társadalmi csoportot, akit ellenségnek titulál. Ilyenek voltak korábban a korán nyugdíjba vonuló rendvédelmisek, a külföldi karvalytőke, a multinacionális vállalatok vagy éppen a fogyatékkal élők. "Most pedig a migránsok ilyenek, remélem a zsidók nem kerülnek majd sorra" - fogalmazott.

A bűnbakkeresés a jóféle diktatúrák bevett módszere - jegyezte meg a szocialista politikus, és szintén uszító retorikának nevezte a Fidesz vezérszónokainak felszólalását.

Rövid- és hosszú távú megoldásokra van szükség, de ez nem a vasfüggöny - jelentette ki. Kitért a költségvetéshez benyújtott módosító javaslataikra, amelyek a rendőrség megerősítését vagy azt célozták, hogy Btk-ban az embercsempészést szigorúbb büntetéssel sújtsák. Azt kérte, a magyar kormány gondolkodjon európai módon, s a migráció kérdését így kezeljék, a szolidaritást ne adják fel.

11:43 - Határzár

A Fidesz szerint a migrációval összefüggő törvények szavazásakor egyértelműen kiderül majd, ki bevándorláspárti és ki nem. Az MSZP szerint a Fidesz-kormány képtelen megvédeni Magyarország és az unió határait, a KDNP úgy látja, nem lehet más felelős döntést hozni, mint a határzár megépítése a szerb-magyar határon.

Fidesz: szavazáskor kiderül ki bevándorláspárti és ki nem

A nagyobbik kormánypárt vezérszónoka kiemelte: amikor először felvetették a bevándorlás kérdését, akkor a baloldal egyértelműen arról beszélt, ilyen probléma valójában nincs. Már februárban látszott, hogy az eddigi adatok a többszörösére nőnek majd idén. Ha a baloldali vélemények érvényesültek volna, elöntötték volna Magyarországot a bevándorlók, és esély sem lenne olyan védekezési rendszer kialakítására, amely nemcsak Magyarország, hanem Európa határait is meg tudja védeni - állapította meg, hozzátéve: ma már az unió is elismeri, amit februárban hangoztattak, hogy Magyarország a legfontosabb útvonal a bevándorlás szempontjából Európa felé. Kiemelte: nem az intézményrendszer megerősítése a megoldás, ha ezt tennék, egyre több bevándorlót csábítanának Európába.

Kitért arra is, hogy több mint egymillióan válaszoltak a kormány kérdéseire a nemzeti konzultáció keretében, és az eddigi adatok szerint az emberek 80 százalék egyért azzal, hogy szigorítsanak a törvényi szabályokon.

A vita végén leadandó szavazatokból egyértelműen kiderül, ki bevándorláspárti és ki nem - mondta.

Rogán Antal rámutatott: spanyolok mellett a bolgár-török határon is alkalmaznak ilyen biztonsági határzárat.

Szükség van a biztonsági határzár megépítésére és ehhez kérte az ellenzéki támogatást is.

Kósa Lajos hozzátette: a politikai menedékjoggal tömegesen visszaélnek, s Magyarország a legnagyobb forgalmat lebonyolító frontország. Rámutatott: ha a görögök betartanák a schengeni megállapodást és ott tartanák az illegálisan belépőket, hozzánk már egy sem tudna érkezni. A görögök ugyanakkor elérték, - menekültügyi intézményrendszer elégtelen volta miatt - hogy az Európai Bíróság kimondta, nem biztonságos harmadik ország. Kósa Lajos szerint ebből látszik, hogy az unió álláspontja álságos és a szolidaritás alapvető elemeit is nélkülözi. Úgy látta, a magyar emberek érdekeinek semmibe vétele az amit a baloldal tesz bevándorláspárti véleményével.

MSZP: a Fidesz-kormány képtelen megvédeni Magyarország határait és polgárait

Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka kiemelte: a Fidesz-kormány képtelen megvédeni Magyarország, az unió határait és a polgárait.

Fél éven keresztül nem tett semmit és erre lehet számítani a következő fél évben is - hangoztatta.

Az ellenzéki politikus idézte Radnóti Miklós: Töredék című versét, majd úgy fogalmazott: "rasszista, idegengyűlölő duma" volt az előtte elhangzott vezérszónoklat.

Kifejezetten ijesztőnek nevezte, hogy a menedékkérőket nemcsak a befogadó állomásokon, szálláshelyeken, hanem bizonyos közigazgatási területeket kijelölve, közterületeken is el lehetne helyezni. Ezrek, tízezrek lehetnek utcán, tereken, erdőkben, bokrokban, s gyerekeket, családokat kívánnak az utcára taszítani - mondta.

Az MSZP nem támogatja a javaslatot ebben a formában - jelentette ki.

KDNP: nincs más felelős döntés, mint a határzár

Vejkei Imre, a KDNP vezérszónoka először az előtte elhangzottakra reagált, s azt mondta: semmiféle rasszista kijelentés nem volt, azt fogalmazták meg a Fidesz vezérszónokai, milyen módon lehet Magyarországot és a magyar embereket megvédeni.

Hangsúlyozta, hogy az unión kívül kell migrációs táborokat létrehozni, és ezekből az eljárások végeztével a gazdasági migránsok beengedéséről a tagországok szabad dönthessenek.

Kiemelte: az az álláspontjuk, hogy az emberi élet megmentése mindenekfelett áll, a háborúk és üldöztetések elől menekülőket be kell fogadni, de a vita nem róluk szól. Népvándorlás indult el Magyarország felé, s idén már több mint 62 ezer menekültet kellett a magyar határon regisztrálni. Magyarország óriási sikere, a kötelező kvótarendszer megbuktatása, amit ezer sebből vérző javaslatnak tartott - mutatott rá.

A KDNP szerint nem lehet más felelős döntést hozni, mint az ideiglenes határzár létesítése a szerb-magyar határon. Hozzátette: emellett az embercsempész bandák felderítésére is kiemelt figyelmet kell fordítani. A javaslat a fentieken túl korlátozza az ismételt menedékkérők itt maradását, s az eljárást gyorsítaná, ha a kérelmezőket az őrizet helyén hallgatná meg a bíróság. A javaslat a határmenti ingatlantulajdonosok kártalanítását is tartalmazza.

Azt kérte minden ellenzéki párt támogassa a megkezdett migrációs politikát. A KDNP támogatja a javaslatot - jelezte.

11:30 - Napirend előtt, határzár

A határzárról és a görög népszavazásról is szó volt hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben. A napirend elfogadása után az ideiglenes biztonsági határzár létesítésével, valamint a migrációval összefüggő törvények módosításának kivételes eljárásban történő összevont vitájával folytatta ülését a parlament.

Fidesz: a magyar reformok működnek

Rogán Antal (Fidesz) a biztonsági határzárról azt mondta, a gazdasági bevándorlókat nem befogadni kell, meg kell őket állítani Magyarország és Európa határainál.

Hozzátette: erre a kérdésre semmi más jó megoldás nincsen, csak a határzár. Közölte, a Fidesz nem fog olyan megoldást támogatni, amelynek az a célja, hogy minél több bevándorlót be lehessen fogadni, nem fogják támogatni az MSZP javaslatait.

A görögországi népszavazás kapcsán elmondta, hogy a görögök határozottan elutasították a megszorításokat, az IMF-féle válságkezelést. Szerinte ilyen népszavazás Magyarországon is volt 2010 áprilisában.

Mint mondta, Görögország végig csinálta azt, amit az IMF kért és nincs kint a bajból, ezzel ellentétben a magyar reformok működnek.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint 2010-ben Magyarország rendkívül ingatag lábakon álló helyzetben volt, az IMF világosan kijelölt egy utat, de a kormány ezt visszautasította és más utat járt be. Ennek eredményei látszanak: rekordon van a foglalkoztatottak száma, nőtt az a adófizetők száma.

Értékelése szerint meghaladtak egy nagyon régi közgazdasági dogmát is, miszerint nehéz gazdasági növekedést, munkahelyeket produkálni és közben szigorú költségvetési politikát folytatni.

Napirend elfogadása

A Fidesz kezdeményezésére döntöttek arról, hogy az előzetes tervekkel ellentétben nem tárgyalják az MSZP két törvénymódosító javaslatát a bevándorlás ügyében. A büntető törvénykönyv módosításával a szocialisták szigorúbban büntették volna az embercsempészést, illetve az idei költségvetés módosításával több pénzt adtak volna a bevándorlási hivatalnak, a rendőrségnek.

Határzár

Kormány: minél előbb be kell azonosítani a védelemre jogosultakat és a gazdasági migránsokat

Az ideiglenes biztonsági határzár létesítésével, valamint a migrációval összefüggő törvények módosításának vitájában előterjesztőként felszólaló Kontrát Károly a javaslat céljának nevezte, hogy egyfelől minél előbb beazonosíthassák a nemzetközi védelemre jogosultakat, másfelől pedig a jogszabály segítse elő az unió más országait célzó gazdasági migránsok mielőbbi kitoloncolását.

A Belügyminisztérium államtitkára azt mondta, egy újkori népvándorlás érte el Európát és Magyarországot. Szavai szerint ebben a történelmi helyzetben összefogásra van szükség, Magyarországnak felül kell emelkednie a napi politikai érdekeken. Leszögezte, hogy a határzárral megvédik Magyarországot és az EU országait is.

Magyarországnak határozottan ki kell állnia a saját érdekeiért, mert mindenki mástól különbözik a helyzetünk, ugyanis nem vagyunk frontország, de mégis nehezebb helyzetben vagyunk azoknál ugyanis "a görögök nem fogják meg saját határaiknál a gazdasági bevándorlókat" - emelte ki. Sok gazdasági bevándorló használja ki a helyzetet, aki Magyarországon keresztül törvénytelenül próbál bejutni az EU-ba - folytatta.

A múlt heti uniós csúcstalálkozón Magyarországot és Bulgáriát külön elbírálás alá helyezték, a magyar kormány pedig azt az álláspontot képviselte, hogy a bevándorlók szétosztásra vonatkozó szabályok, kvóták Magyarországra nem érvényesek - emlékeztetett. Kiemelte, hogy 28 tagállamból az öt legnehezebb helyzetben lévő tagállam egyike vagyunk, népességre vagy GDP-re kivetítve Magyarországra érkezik a legtöbb menekült.

Felhívta a figyelmet, hogy jelentősen növekedett az illegális határátlépők és a menedékkérők száma. Idén eddig 71 ezer 871 tiltott határátlépő érkezett, közülük több mint 71 ezer 200 jött a szerb határon keresztül - mutatott rá.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat korlátozza az ismételt menedékkérők területen maradási jogát. Arra is kitért, hogy a jelenleg kétfokozatú eljárást összevonják, ami emiatt az egyszerűsödik, rövidebb és olcsóbb lesz. Kiemelte, hogy a területen maradási jogot kérelmezők a bírósági eljárás végéig menekültügyi őrizetben maradhatnak. Új elemnek nevezte, hogy a nemzetbiztonsági kockázat kizárja a menekültkénti elismerést.

Az indítvány lehetőséget teremt arra, hogy a menekültkénti elismerést kérő személyek illetve az idegenrendészeti hatóság döntése alapján kijelölt tartózkodási helyen élő harmadik országbeli állampolgárok közfoglalkoztatottként munkát végezhessen. Ez elősegítheti a valódi menekültek beilleszkedését a társadalomba illetve arra, hogy a befogadóállomások lakói hozzájárulhassanak itt tartózkodásuk költségeihez - tette hozzá indoklásként.

A határzárhoz kapcsolódva azt is elmondta, a jövőben a magyar államot a schengeni külső határokon a határvonaltól számított tíz méteres sávon belül közérdekű használati jog illeti meg.

11:04 - Napirend előtt: vasárnap, bérek, bevándorlók

Megemlékeztek a pénteken elhunyt Szabad Györgyről, a rendszerváltás utáni első szabadon választott Országgyűlés elnökéről hétfőn a képviselők. A parlament nyári ötödik rendkívüli ülésén napirend előtt szó volt a vasárnapi zárva tartásról, a magyar bérekről, az elmúlt időszak parlamenti döntéseiről, a bevándorlásról.

Megemlékezés Szabad Györgyről

Kövér László, az Országgyűlés elnöke megemlékezett a július 3-án, életének 91 évében elhunyt Szabad Györgyről. Elmondta, hogy a Széchenyi-díjas történész, akadémikus életútja a 20. század történelmének hű lenyomata. Az Aradon született politikus a második világháború alatt munkaszolgálaton volt, később a Független Kisgazda Párt tagja lett, majd részt vett az 1956-os forradalomban.

A házelnök közölte, Szabad György az MDF alapító tagjaként a rendszerváltás meghatározó alakja volt, tevékenyen részt vett a demokratikus jogállami intézményrendszer kialakításában, hatalmas tudásával hozzájárult a többpárti demokráciába történő békés átmenet közjogi kérdéseinek tisztázásához.

Hozzátette: 1996-ban a Magyar Demokrata Néppárt tagja lett, 2001-ben vonult vissza az aktív politizálástól.

MSZP: ne akadályozzák a népszavazást a vasárnapi zárva tartásról!

Tóbiás József (MSZP) bírálta, hogy a határidőkre hivatkozva a Nemzeti Választási Iroda (NVI) visszautasította az MSZP népszavazási kérdését a vasárnapi zárva tartásról, mondván a honlapján közzétett információk nem minősülnek hitelesnek. Csalással vádolta a kormánypártokat, az irodát pedig azzal, hogy adminisztratív eszközökkel akadályozza a szocialisták kezdeményezését.

Értékelése szerint a Jobbik kezdeményezésére - szerepel a programjában - fogadták el a vasárnapi zárva tartásáról szóló törvényt, pedig már akkor látszott, hogy a társadalom jelentős része - jelenleg 73 százaléka - nem ért egyet azzal.

L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára rámutatott, hogy a KDNP volt a kezdeményező, és a szocialista politikus össze akarja mosni a kormánypártokat a Jobbikkal, ezzel a szélsőséges politikai erővel, amikor azt állítja ő volt a kezdeményező.

Felhívta a figyelmet az értékrendi eltérésre: a szocialisták zárva tartásról beszélnek, míg a kormány pihenőnapról, mert szerintük mindenkinek jár egy nap, amikor pihenhetnek. Hozzátette: a szocialisták a multik, míg a kormánypártok a munkavállalók érdekeit nézik. Ha azt mondják, hogy 4 millió szegény él az országban, miért követelik, hogy vasárnap is lehessen vásárolni - kérdezte.

Az államtitkár a jogállamisági durva támadásaként értékelte, hogy az MSZP támadja a NVI-t. Szerinte be kell tartani az eljárásjogi szabályokat.

LMP: bérrendezésre van szükség!

Szél Bernadett (LMP) közölte, aki a Fideszre szavaz, arra szavaz, hogy 20 évig "csórók" maradunk. Hozzátette: erős Magyarországot csak jó bérekért dolgozó emberek tudnak felépíteni, és a bérrendezéshez nulla forint hitel kellene. Nem álmodozni kellene, meg a Várba költözni, meg válogatott gazemberek zsebéit közpénzzel kitömni, mintegy 500 milliárd forint kidobása helyett béreket kellett volna rendezni - tette hozzá.

Hol ég a ház ebben az országban? - tette fel a kérdést a képviselő, majd frakciótársai táblákat tartottak fel Induló vállalkozások, alkalmazottak; Kivándorolni kényszerülő százezrek; Közszféra dolgozói, óvodai, iskolai dolgozók, köztisztviselők; A dolgozói szegénység áldozatai: szociális és egészségügyi dolgozók, bölcsődei dolgozók, ápolók, orvosok feliratokkal.

Kövér László azt kérte, sürgősen tegyék el "a bohóckodásra utaló papírokat", majd megvonta a szót.

A KDNP az elmúlt ülésszak eseményeiről

Harrach Péter (KDNP) az elmúlt ülésszak eseményeiről, a segítséget igénylő társadalmi csoportok hozott döntésekről beszélt. Ezek között említette, a brókerbotrány kárvallottjainak kártalanítását, a bírósági végrehajtókról szóló törvényt, a családi csődvédelmet, a vasárnapi munkakényszer megszüntetését.

A bevándorlás kapcsán kettős felelősségről beszélt: a bajba jutott emberek segítésének kötelezettségéről, valamint Európa nemzeti közösségei iránti felelősségről, mert a népvándorlás által nem multikulturális társadalmak, hanem monokulturális zárványok alakulnak ki.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára elmondta, a 2013-as gazdasági fordulat után a kormány fokozottan tudott odafigyelni a nehéz helyzetben lévőkre. Hozzátette, 241 ezerrel csökkent a szegénységnek kitette emberek száma, 130 ezerrel kevesebb embernek van lakhatással kapcsolatos fizetési hátraléka, többen tudnak elmenni nyaralni.

Jobbik: zárttá kell tenni a menekülttáborokat

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a menekülttáborok zárttá tételét, hosszabb távon pedig a városokon kívülre költöztetését javasolta. Szóvá tette, hogy a pár nappal ezelőtt a debreceni befogadóállomásnál történt rendbontás után a 150 kitörő migráns közül 8 őrizetbe vétel után mindenki szabad lábon van.

Szerinte az önállóan működő határőrség helyett a kerítés részmegoldás. Bírálta a balliberális oldalt, mert még szavazati jogot is adnának a bevándorlóknak.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ismertetése szerint idén, vasárnap estig 71 800 jogszerűtlen határátlépés történt, 71 287 Magyarország és Szerbia határán. Közölte, Magyarországnak idén 15 milliárd forintnyi pluszkiadást jelent a bevándorlás.

Szerinte Magyarország könnyen kerülhet harapófogóba, ha déli bevándorlási nyomás kiegészül a nyugatról való visszaküldésekkel. Közölte, hogy 15 600 illegális bevándorló visszaküldésének szándékéról tájékoztattak a nyugati államok, de Magyarország a szándékot vitatja.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megszűnik a Budapest-Belgrád légijárat

Október 25-től megszünteti az Air Serbia a Budapest és Belgrád közötti járatát, ezzel megszűnik a… Tovább olvasom