Délmagyar logó

2017. 08. 23. szerda - Bence 15°C | 25°C Még több cikk.

Duplán adózik a munkabér

A költségvetés túlzottan rátelepszik a vállalkozói szférára, túl sok forrást von el tőle, a dolgozók után kétszeresen is adóztatja a munkáltatót, így nem marad pénz fejlesztésre, beruházásra, innovációra – mondta Kőkuti Attila, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (CSMKIK) alelnöke Szegeden.
A kamara a 2006-os költségvetést egyszerre kritizálta a tervezett adóváltozásokkal és a minimálbér emelésével. Sajtótájékoztatón – amely egy, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által készített anyagot ismertetett – Kőkuti Attila, a CSMKIK alelnöke arról számolt be, hogy a jelenlegi 57 ezer forintos minimálbér a vállalkozásnak 79 ezer 500 forintjába kerül, miközben a dolgozó csak 49 ezer 800 forintot kap meg. Ha 100 ezer forintos bruttó bért veszünk alapul, akkor a munkáltató 136 ezer 900 forintot fizet ki, az alkalmazott pedig csak 78 ezer forintot lát belőle. Ezek az elvonások csökkentik a vállalkozás mozgásterét – mondta.

Az MKIK úgy számolt, hogy az adóváltozások csak 40 milliárd forinttal csökkentik a vállalkozói jövedelmeket, miközben a legalacsonyabb kötelezően kifizetendő keresetek növelése jövőre 68 milliárdos többletkiadást jelent. Ez utóbbi összeg ráadásul még számottevően növekedhet is, hiszen a számításaikban csak egysávos, 63 ezer forintos minimálbérrel számoltak a kormány által forszírozott háromsávos, 63, 70 és 77 ezer forintos minimálbér helyett.

A kamarai elemzés kitér arra is, hogy Magyarországon az egy dolgozóra jutó állami bevételek a hivatalos árfolyamon és a vásárlóerő-paritáson számolva is 15-35 százalékkal nagyobbak, mint a többi visegrádi országban. Az állami elvonások ráadásul intenzíven növekednek: nálunk 2004-ben az egy dolgozóra jutó állami bevétel 134,2 százaléka volt a 2000-esnek (euróban számolva). Szlovákiában ugyanebben az időszakban csak 26,6 százalékos, míg Lengyelországban mindössze 19,4 százalékos volt a növekedés. Az adóbevételek tavaly a GDP 37,7 százalékát tették ki, ez a legmagasabb a régióban.

A szomszédos Szlovákiában például csaknem harminc százalékkal kisebbek a foglalkoztatás közterhei. A kamara számításai szerint ugyanis ott 2,85 millió forintnyi korona bevétele származik a költségvetésnek minden dolgozó után, míg nálunk 3,9 millió forintot kasszíroz az állam. Főleg a keresetekhez kötődő elvonások 48,5 százalékos arányát tartják magasnak a munkaadók.

Kőkuti Attila azt mondta, olyan költségvetésre lenne szükség 2006-ban, amely nem korlátozza a vállalkozások beruházásait. Elemezte azt is, hogy a szükséges gázáremelés – amelynek mértéke idén már 40 százalék – a vállalkozói szférát terheli. De csak látszólag, mivel idővel mindenkihez eljut. Lecsapódhat abban, hogy a vállalkozó nem tudja megemelni az alkalmazottja bérét, de abban is, hogy ha nem is rögtön, de idővel megemeli a termék árát.


Bürokrácia

A közigazgatás is gátja annak, hogy a vállalkozók versenyképesen termelhessenek, a meglévő jogszabályokat, rendeleteket csak kiegészítették az uniós előírásokkal, így számuk gyarapodott, nem a tartalmuk változott. Kőkuti Attila mondott egy példát: ahhoz, hogy egy munkahelyen a legegyszerűbb „krokodilemelőt" használni lehessen, 12 órás elméleti tanfolyamot kell elvégezni és vizsgázni belőle, a munkáltató zsebére. 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Győrbe jön a Volkswagen

Tizenkét évvel az Audi győri letelepedése után újabb német autógyártó világcég alapít leányvállalatot a Kisalföld megyeszékhelyén. Wolfgang Freund a Volkswagen százszázalékos tulajdonában levő Auto Vision cég telephelyekért felelős ügyvezető igazgatója elmondása alapján a Volkswagen győri gyárában futóművek készülnek majd a következő év elejétől. Tovább olvasom