Délmagyar logó

2017. 03. 25. szombat - Irén, Irisz 7°C | 14°C Még több cikk.

Előzetes regisztrációhoz kötötték a választási részvételt

A parlament név szerinti szavazással fogadta el a választási eljárási törvényt.
0:51 - A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013-as költségvetéséről, gazdasági témájú és egészségügyről szóló javaslatok vitáival zárták a hétfői napot keddre virradó éjjel a képviselők.

Meghatároznák az NMHH jövő évi költségvetését

Jövőre is teljes mértékben garantált a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) működése a szervezet 2013-as költségvetése alapján, amelyet az Országgyűlés számvevőszéki bizottsága terjesztett a Ház elé - mondta Ékes József, a testület fideszes tagja hétfőn este a parlamentben.
A bizottság indítványa alapján az NMHH 35 milliárd forintból, míg a médiatanács 126 millió forintból, és 4,5 milliárd forintos költségvetésen kívüli keretből gazdálkodhat 2013-ban, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) büdzséje pedig 78,3 milliárd forint lesz jövőre.

A kormánypárti politikus rövid felszólalásában egyebek mellett kitért arra is, hogy egy korábbi előnytelen szerződés miatt a Magyar Televízió évente többmilliárd forintot kénytelen fizetni székháza bérlésére, ezért célszerűnek tartja, hogy az MTVA hitelből megvásárolná az ingatlant.

A vitában a kormány a média függetlenségére hivatkozva nem kívánt nyilatkozatot tenni.

A Fidesz álláspontját tolmácsoló Menczer Erzsébet azt mondta, az elmúlt évekhez képest jelentősen csökkentek a személyi jellegű ráfordítások, míg a műsorgyártásra több pénz jut. Az MTVA székházvásárlásával kapcsolatban megjegyezte, a bérleti díj helyett jövőre már a hiteltörlesztés szerepel a költségvetésben.

A szocialista Mandur László mindenekelőtt azt kifogásolta, hogy a szerintük kormánypárti felügyelet alatt álló NMHH átláthatatlan költségvetést készített, amelyből nem derül ki részletesen, milyen célokra fordítanak több tízmilliárd forintot. Mint mondta, ilyen elnagyolt bontásban nem lehet állást foglalni az egyes területekről, így például a személyi kiadásokra szánt forrásokról. Mandur László kifogásolta továbbá, hogy az NMHH költségvetését egyébként "nyilvánvalóan a hatóság terjesztette elő" az Országgyűlés számvevőszéki bizottságán keresztül. Hangsúlyozta, a közmédiumok büdzséje megegyezik az elektronikus média versenyszektorának teljes árbevételével, ami szerinte a törvények átláthatatlanságának tudatában felveti annak gyanúját, hogy a kormánypártok mire is költik ezt az összeget.

Pálffy István (KDNP) válaszában azt mondta, az ellenzék évről évre ugyanazokkal a megalapozatlan kifogásokkal áll elő. Példaként említette a cseh közmédiát, ahol szerinte hasonló méretű szolgáltatásokra, hasonló összeget fordítanak.

A Jobbik nevében Novák Előd szintén nehezményezte, hogy médiahatóságnak nincs részletes költségvetése. Emellett "pofátlanságnak" nevezte, hogy az NMHH 12 milliárd forintos tartalékot képez ahelyett, hogy ezt az összeget például az MTVA-nak adná, ezzel is csökkentve a költségvetési hozzájárulás mértékét. Az ellenzéki politikus felelősségrevonást követelt az MTV-székházbérlése ügyében, ami szerinte most egy "újabb megmagyarázhatatlanul nagy hitel felvételével" folytatódik.

A moldáv légtérről nem vitáztak a képviselők

Az előterjesztő expozéja után egyetlen képviselő sem szólalt fel az Európai Unió és a Moldovai Köztársaság közötti, a közös légtér használatáról szóló törvényjavaslat általános vitájában.
Fónagy János államtitkár ismertetése szerint a megegyezés biztosítja, hogy a légifuvarozási piac fokozatosan megnyíljon a légitársaságok előtt és az államközi, bilaterális egyezmények helyett ezzel szabályozzák a légiforgalmat. Ennek feltétele, hogy a moldáv lajstromban lévő, régi szovjet gépeket fokozatosan kivonják a forgalomból.
A javaslathoz módosító indítvány nem érkezett, a következő ülésen az elfogadásról döntenek.

Módosul a nemzetközi vasútfuvarozásról szóló megállapodás

Módosul a nemzetközi vasútfuvarozásról szóló megállapodás, amelynek elfogadását törvényben kell kihirdetni - erről szól az a törvényjavaslat, amelynek kapcsán szintén nem alakult ki politikai vita.

Fónagy János elmondása szerint a változtatás négy cikket és hat mellékletet érint, változnak egyebek mellett az áruk felvételére, a díjszabásra, a fuvarköltség számítására, a fuvarlevél kitöltésére vonatkozó szabályok.

Mivel ehhez az előterjesztéshez sem érkezett módosító javaslat, várhatóan a Ház következő ülésén az elfogadásról szavaznak majd a képviselők.

Gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények

Több törvényt módosítana a kormány a gazdasági és pénzügyi tárgyú salátatörvénnyel. Szatmáry Kristóf államtitkár expozéjában kifejtette: a stabilitási törvényben megengednék az önkormányzatoknak, hogy folyószámlahiteleiket a fennálló állománnyal átvihetnék a következő évre, a közművezetékekről szóló törvényt pedig úgy módosítanák, hogy a Mol és a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) is fizessen közműadót.

A fideszes Dancsó József szerint a salátatörvény pozitív változásokat "eszközöl" a mindennapi életben, és kiemelte a stabilitási törvény módosításának fontosságát.

Burány Sándor (MSZP) azt mondta, önmagában üdvözlendő lenne az önkormányzati hitelátvállalás, de semmilyen tárgyalást nem folytattak erről a bankokkal.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt fejtegette hosszasan, hogy a közműadót a szolgáltatók át fogják hárítani a fogyasztókra, a kis szolgáltatók pedig meg is szűnhetnek.

Szatmáry Kristóf államtitkár az elhangzottakra reagálva annyit mondott, a vita nem a tartalmi részekről szólt.

Ezt követően az ülést levezető elnök lezárta a napirend vitáját, majd így tett a Bethlen Gábor Alapról, az egészségügyről és a foglalkoztatási tárgyú törvényekről szóló módosító javaslatok részletes vitáival is, amelyeken nem alakult ki komolyabb politikai polémia.

A képviselők reggel 9 órakor folytatják a munkát.

22:36 - A kérdéseket követően határozathozatalokkal folytatta munkáját a parlament hétfőn. A képviselők döntöttek a választásokkal kapcsolatban az előzetes regisztráció bevezetéséről, és a pártok kampánylehetőségeinek szűkítéséről is.

Az állam szociális és gyermekvédelmi intézményeket vesz át a településektől

A szociális intézményrendszer állami fenntartásba vételének folytatásaként az állam 2013. január 1-jével negyven szociális és 137 gyermekvédelmi intézményt vesz át a települési önkormányzatoktól. Az erről szóló törvényt 249 kormánypárti igen szavazattal, 97 ellenében fogadta el az Országgyűlés.

A megyei önkormányzatok szociális és gyermekvédelmi intézményeinek átvétele már az idén év elején megtörtént. Most az államhoz kerülnek a települési önkormányzatok által fenntartott gyermekvédelmi intézmények, valamint a fogyatékosokat, pszichiátriai és szenvedélybetegeket ellátó otthonok. Legtöbbjük eddig a fővárosi önkormányzat tulajdona volt, a fennmaradók többsége megyei jogú városoké.

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter előterjesztésére az állam átveszi az intézményekhez kapcsolódó ingó- és ingatlanvagyont, továbbá a vagyoni értékű jogokat, illetve 2013. június 30-i hatállyal az átvett vagyonhoz kapcsolódó önkormányzati adósságokat, ha fejlesztési, beruházási céllal keletkeztek.

Az Országgyűlés november 26-ai plenáris ülése. Fotó: MTI (galéria)

Előzetes regisztrációhoz kötötték a választási részvételt

A jövőben csak azok szavazhatnak az országgyűlési, az önkormányzati és az európai parlamenti választásokon, akik előzetesen kérik felvételüket a névjegyzékbe.

A parlament név szerinti szavazással fogadta el a választási eljárási törvényt, amely a korábban már az alkotmányba emelt előzetes regisztráció részletes szabályait tartalmazza.

Eszerint a feliratkozás a szavazást megelőző 15. napon lezárul. A Magyarországon élők a jegyzőknél személyesen vagy az internetes ügyfélkapun kezdeményezhetik felvételüket a névjegyzékbe, míg a mozgáskorlátozottak kérhetik, hogy a települési jegyző keresse fel őket, biztosítva számukra az otthoni feliratkozás lehetőségét. A határon túli magyar állampolgárok levélben vagy az interneten regisztrálhatnak a választásokra.

Az egyéni képviselőjelölteknek ötszáz aláírást kell összegyűjteniük az induláshoz. Ajánlás olyan választópolgároktól is kérhető, akik nem regisztráltak.

Elfogadták a köznevelési intézmények állami fenntartásba vételének szabályait

Az Országgyűlés elfogadta a köznevelési intézmények állami fenntartásba vételét szabályozó törvényt.

A 236 igen szavazattal, 86 ellenében és két tartózkodás mellett elfogadott jogszabály alapján az oktatási intézmények 2013. január 1-jén kerülnek állami fenntartásba úgy, hogy beolvadnak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba.

Az iskolák feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon - ideértve a taneszközöket, továbbá az intézményben lévő eszközöket, felszereléseket is - szintén a központ ingyenes használatába, illetve vagyonkezelésébe kerül.

Az állami intézményfenntartó foglalkoztatotti állományába tartoznak a jövő év elejétől a pedagógusok, valamint az oktató-, nevelőmunkát közvetlenül segítő közalkalmazottak is. A törvény alapján ugyanakkor munkavégzési helyük a tanítási év végéig nem változtatható.

Bővítették a Kehi hatáskörét

Bővítette a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) hatáskörét az Országgyűlés.

A parlament Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter törvényjavaslatát elfogadva azt rögzítette, hogy a Kehi ellenőrzési jogkörét az állam közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági részesedés tekintetében gyakorolhatja.

A tárcavezető előzőleg október végén visszavonta a kormányzati ellenőrzéssel összefüggő törvények módosítására tett javaslatát, és helyette új változatot nyújtott be a Háznak, egyértelművé téve, hogy a Kehi hatásköre nem terjed majd ki a jegybank ellenőrzésére.

Újra elfogadta a Ház az államfő által visszaküldött hulladéktörvényt

Újra elfogadták a képviselők a hulladéktörvényt. Erre azért volt szükség, mert Áder János köztársasági elnök október végén megfontolásra visszaküldte a Háznak a jogszabályt.

A képviselők 277 igen és 48 nem szavazat mellett fogadták el a törvényt, amelyben Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter zárószavazás előtti módosító indítványának megszavazásával korrigálták az államfő által kifogásolt rendelkezéseket.

Az államfő arra hivatkozva küldte vissza a hulladéktörvényt, hogy az nem biztosít megfelelő jogorvoslati lehetőséget.

Szűkítették a pártok kampánylehetőségeit

A parlamentben a választási eljárási törvény részeként hétfőn elfogadott szabályozás a kampányidőszakot ötven napban határozza meg, ezalatt a plakátokon és szórólapokon kívül a pártok csak a közszolgálati médiában, a nyomtatott sajtóban és - Lázár János zárószavazás előtti módosító javaslatának elfogadásával - az internetes újságokban, hírportálokon hirdethetnek.

A kereskedelmi médiumokon túl a körzeti és a helyi, valamint a közösségi médiaszolgáltatóknál, továbbá a mozikban sem szabad majd politikai hirdetéseket közzétenni. Az előterjesztők egyike, a fideszes Gulyás Gergely hétfőn újságíróknak azt mondta: mivel a kereskedelmi televíziókban kiemelkedően drágák a hirdetések, a tilalommal a jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőséget akarják biztosítani.

A közmédia - a Magyar Televízió, a Duna Televízió és a Magyar Rádió - ingyen sugározza majd a pártok hirdetéseit. Az erre felhasználható időkeret parlamenti választások előtt legfeljebb tíz, európai parlamenti választások előtt maximum öt óra lehet médiaszolgáltatónként. A reklámidőt a Nemzeti Választási Bizottság állapíthatja meg, ám azt egyenlő arányban kell felosztani a jelölőszervezetek között.

A szavazás előtti két napban politikai hirdetés nem közölhető.

Az Országgyűlés november 26-ai plenáris ülése. Fotó: MTI (galéria)

Sajtótermékek akkor jelentethetnek meg politikai hirdetéseket, ha a választás kitűzése után öt napon belül megküldik hirdetési árjegyzéküket az Állami Számvevőszéknek, amely nyilvántartásba veszi és honlapján közzéteszi az adatokat. Hirdetés csak az árjegyzékben szereplő ellenértékért közölhető. Az újságoknak és a hírportáloknak tizenöt nappal a szavazás után tájékoztatniuk kell a számvevőszéket a megjelentetett hirdetésekről.

A szavazóhelyiségek bejáratától számított 150 méteren belül tilos lesz kampányolni a szavazás napján, közvélemény-kutatási eredményeket pedig a korteskedés utolsó hat napján már nem lehet publikálni.

A kormánypártok választási eljárási törvényjavaslata alapján a jelölőszervezetek és a jelöltek kampánytevékenységéhez eredetileg a választópolgár hozzájárulása lett volna szükséges. Egy módosító indítvány azonban változtatott ezen, így a választópolgárnak meg kell tiltania az adatkiadást, ha nem akarja, hogy a pártok kampányanyagokat küldjenek neki.

18:10 - A Mansfeld-ügyben született feljelentés elutasításáról, a kormány kommunikációs kiadásairól és a korengedményes nyugdíjról volt szó az azonnali kérdések között hétfőn az Országgyűlésben. A kérdések között a női kvóta és az önkormányzat adósságrendezés is szóba került.

Jobbik: miért védi az ügyészség a kommunista bűnösöket?

Szilágyi György felidézte, hogy júliusban feljelentést tettek Mátsik György "kommunista vérügyésszel szemben". A központi nyomozóügyészség ezt a feljelentést elutasította. A politikus szerinte Keresztes Imre főügyész teljes alkalmatlanságáról tett tanúbizonyságot, amikor kimondta, hogy az ÁVÓ korabeli bűnüldözési gyakorlatát kell elemezni, az ügyész szerepe puszta formalitás volt. Jelezte: a határozat ellen jogorvoslati kérelmet adtak be, amit végül szintén elutasítottak. Azt kérdezte, rendben van-e, hogy mondvacsinált okok mögé bújva minden történelmi ismeretet nélkülöző ügyészségi határozatok gátjai legyenek a kommunista rendszer igazi bűnöseinek felelősségre vonásának?

Belovics Ervin, a legfőbb ügyész helyettese azt mondta: az ügyben azt kellett vizsgálni, hogy amikor egy bíró vagy egy ügyész eljár a hatályos törvény alapján, később ezért felelősségre lehet-e vonni. A Legfelsőbb Bíróság két korábbi döntésében is azt mondta ki, ha az ügyben illetékes ügyész és bíró az akkor hatályos törvények szerint jár el, büntetőjogi felelősség nem terheli.

Szilágyi György válaszában kiemelte: a törvényességi óvás intézményét az Alkotmánybíróság kritikája után az Országgyűlés 2011-ben megszüntette, ezért ez nem megfelelő indok a feljelentésük elutasítására és a válaszra sem.

Belovics Ervin úgy fogalmazott: az ügyészségnek egy dolga van, hogy a törvényt alkalmazza. Ezt teszi, és nem védi a kommunista bűnösöket. Akik ellen törvényesen eljárásra sor kerülhet, sor is fog kerülni, mint ahogy jelenleg is folyik ilyen eljárás - mondta.

LMP: miért nem a minisztériumokban zajlik a szakértői munka?

Vágó Gábor (LMP) a kormány kommunikációs kiadásai kapcsán elmondta: a Századvég tanulmányai felölelik a kormányzati tevékenység minden formáját. A korábbi kormányok gyakorlatát sokszor bírálta a Fidesz, akkor miért csinálják pontosan ugyanezt? - kérdezte. Miért nem a minisztériumokban zajlik a szakmai előkészítés, csak nem azért mert már mindenkit kirúgtak, aki ért hozzá? Miért egy magáncég magánprofitját növelik a kormányzásra szánt milliárdok? - kérdezte, és utalt arra is, hogy a Századvég egy újabb 700 millió forintos kommunikációs kampányra kapott lehetőséget a közelmúltban.

Navracsics Tibor a kormánytisztviselői kar nevében kikérte a munkájuk minőségére vonatkozó megjegyzéseket. Több ezer becsületes kormánytisztviselő dolgozik a tárcáknál, és nem rajtuk múlik, ha Magyarország nehéz helyzetben van. A Századvég szerződéséről kiemelte: nyílt közbeszerzési eljáráson nyerte el a cég a megbízást, és minden tárcának lehetősége van, hogy ha egy speciális kérdésben szaktanácsadásra, gyors háttéranyagra van szüksége, lehívja ezt a szerződést. A tárcák igénybe vehetik ezt a segítséget, nem kötelező, és csak azt fizetik ki, amit igazolhatóan igénybe is vettek - hívta fel a figyelmet.

Az MSZP a korengedményes nyugdíjról

Kovács Tibor (MSZP) felidézve a korengedményes nyugdíj korábbi rendszerének megszüntetését kiemelte: a kabinet több fórumon megígérte, hogy új szabályozást nyújtanak be a régi pótlására. Arra volt kíváncsi, hogy az általuk benyújtott országgyűlési határozattal mit kívánnak tenni.

Cséfalvay Zoltán államtitkár közölte: a nyugdíjrendszer átalakításának nagyon fontos eleme, hogy egy nyugdíjkorhatár létezik, és ehhez igazodik minden más rendszer. Jelenleg a korkedvezményes rendszerrel foglalkozik a kabinet - jelezte, hozzátéve: meghatározott foglalkozások felülvizsgálata zajlik.

Jobbik: mi lesz a béremelésből kimaradókkal?

Vona Gábor (Jobbik) azt kérdezte az egészségügyért felelős minisztertől, hogy van-e kasztrendszer az egészségügyben. Szerinte ugyanis az egészségügyi béremelés nem minden dolgozó a folyószámlájára érkezett meg, példaként említette a gyöngyösi kórházat.

Szócska Miklós államtitkár válaszában leszögezte: a kormány "erőteljesen dolgozik" a megoldáson, de a magánüzemeltetésben működő kórházaknál az üzemeltetőnek kell gondoskodnia dolgozói bérekről. Hangsúlyozta: ha az állam átveszi ezeket az intézményeket, akkor visszamenőlegesen meg fogják kapni a béremelésből kimaradt egészségügyi dolgozók is a pénzüket.

LMP: a kormány érvényesítse a női kvótát az állami vállalatoknál!

A kérdésekre áttérve Ertsey Katalin (LMP) a vállalati női kvóta kapcsán kérdezte a kormányt. Szerinte Magyarország nem mondhatna le arról, hogy legalább az állami cégek vezetése "vegyes" legyen. Ismertette azt is, hogy kutatások szerint azok a vállalatok, amelyeket egyszerre vezetnek nők és férfiak, sokkal eredményesebbek.

Halász János államtitkár válaszában hangsúlyozta: a kormány ezzel kapcsolatos álláspontjának kidolgozása most zajlik. A kabinet ugyanis nem támogatja a női részvétel elősegítését kötelező módszerekkel, hanem inkább más eszközökkel érné el a vállalatok vegyes vezetését: például kampányokkal, egyéb ösztönzésekkel.

MSZP: milyen önkormányzati adósságokat rendez a kormány?

Varga Zoltán (MSZP) a korábban bejelentett állami önkormányzati adósság-konszolidáció kapcsán azt kérdezte a kormánytól, hogy pontosan milyen adósságait vállalja át az állam a településektől. Szerinte ugyanis sok településen csak részben éri el célját a törvényjavaslat, amely nem rendezi például a szállítói tartozásokat.

Tállai András államtitkár válaszában arról beszélt, hogy a kabinet azt a problémát kezeli az adósság-konszolidációval, amelyet az előző MSZP-SZDSZ-kormányok okoztak a települések eladósodásának elősegítésével.

Az Országgyűlés november 26-ai plenáris ülése. Fotó: MTI (galéria)

17:01 - A felsőoktatással, az izraeli konfliktussal, a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban is hangzottak el kérdések az azonnali kérdések órájában, az Országgyűlés hétfői ülésén.

MSZP: mi az az önfenntartó felsőoktatás?

Hiller István (MSZP) röviden feltett kérdésében arra várt választ: mi az az önfenntartó felsőoktatás?

A rendszert azok tartják fenn, akik érdekeltek benne, elsősorban a hallgatók, másodsorban a gazdaság, de az állam is érdekelt a felsőoktatás működésében, a versenyképesség elősegítésében - válaszolta Hoffmann Rózsa államtitkár. A hallgatók részesedése növekszik - tette hozzá -, de az állam is komoly milliárdokkal támogatja a felsőoktatást.

Jelenleg a felsőoktatás összköltségvetése a bevételeikkel együtt jóval meghaladja a 400 milliárd forintot. A rendszer elindult az önfenntartás felé, hiszen a költségvetési támogatás ennek kevesebb, mint a fele - mondta az államtitkár.

Hiller István viszonválaszában kijelentette: önfenntartó felsőoktatás nincs.

Jobbik: mikor áll ki a Külügyminisztérium a palesztinok mellett?

Gyöngyösi Márton (Jobbik) azt mondta: újabb izraeli katonai terrornál csak a nyugati média hallgatása váltott ki nagyobb sokkot a közvéleménynek.

Gyalázatosnak nevezte a Külügyminisztérium nyilatkozatát, amellyel szerinte azonnal kiállt Izrael mellett. Mikor áll ki a tárca palesztinok jogaiért is? - tette fel a kérdést a képviselő.

Németh Zsolt államtitkár azt mondta: Magyarország nem a palesztinok vagy az izraeliek mellett áll ki, hanem az ott élők érdekeit képviseli. Magyarország üdvözli azt a tűzszünetet, amelyet sikerült megkötni az elmúlt napokban - hangsúlyozta. Az államtitkár fontosnak nevezte a kétoldalú tárgyalásokat.

LMP: nem indokolja a paksi erőmű gyors bővítését

Jávor Benedek arról beszélt, hogy a kormány kész tényként kezeli a paksi erőmű bővítését, és még idén szeretnék kiírni a tendert a beruházásra. Szerinte a sietséget semmi nem indokolja, hiszen a jelenlegi blokkok a 2030-as évek közepéig a kormány szándékai szerint. Kitérve arra, hogy egyszerre hat reaktor termelné az energiát, azt mondta: ekkora mennyiségben, ilyen típusú áramra nincs szüksége az országnak, és akadályozni fogja a megújuló energia integrációját - vélte. A tenderkiírást ráadásul úgy tervezik, hogy a szükséges forrás nem tisztázott - tette szóvá, majd azt kérdezte: ki és miből fogja megfizetni Orbán Viktor "atomálmait"?

Fónagy János államtitkár válaszában kiemelte: a bővítés előkészítéséhez az Országgyűlés már 2009-ben megadta az előzetes elvi hozzájárulást. Magyarország csak úgy tud csatlakozni az unió üvegházhatást csökkentő terveihez, ha tiszta energiát termel, ez jelenleg reálisan az új harmadik generációs reaktor-blokkokkal képzelhető el. Ha a beruházás megvalósul, azt a villamosművek által alapított MVM Paks 2 Zrt. valósítja meg - jelezte.

Fidesz: milyen intézkedéseket hozott a kormány az emberek védelme érdekében a téli időszakra

Kulcsár József arról beszélt, hogy novemberben nem voltak mínuszok, havazás, de egyre közeledik a tél, és az emberi élet védelme szélsőséges időjárás idején különösen fontos. Kitért arra, hogy a belügyi tárca egymilliárd forintos tűzifát "ajándékoz" 15 százalékos önrész mellett, majd az emberek védelme érdekében hozott további kormányzati intézkedésekre volt kíváncsi.

Tállai András államtitkár kiemelte: a cél a megelőzés, és ehhez nagyon sok kommunikációs eszközt szeretnének igénybe venni. Egyértelmű cél továbbá, hogy a közterületeken a fagyhalált megelőzzék, és a családok olyan biztonságban legyenek, hogy minél kevesebb legyen a tragédia és a baleset. Az egymilliárd forintos tűzifa-programról elmondta: 1862 önkormányzat érdeklődik a juttatás iránt, közülük 1625-an kapnak majd támogatást. 237 önkormányzat jelezte, nem tudja vállalni az önrészt, számukra ezt az összeget a belügyi tárca teremti elő. Így 63 ezer köbméter tűzifa juthat el a családokhoz - közölte.

MSZP: ne kerüljenek pártkatonák a közigazgatásba!

Nemény András a hajdúdorogi újság kiadását tette szóvá, és azt, hogy az októberi számból kiretusálták Csige Tamás szocialista polgármestert. Ezért Orosz Erikát, a felelős kuratórium elnökét hibáztatta, aki korábban a megyei közgyűlés fideszes alelnökének titkárnője volt, és aki szerinte azt gondolhatta, amit nem látnak az nincs. "Ez maximum a kormányzati tevékenységükre lehet igaz, de nem a hiteles baloldali közszereplőkre" - mondta. Információi szerint Orosz Erika a hajdúnánási járási hivatal vezetői tisztségének várományosa is. Úgy fogalmazott: nem értenek egyet azzal, hogy pártkatonák kerüljenek a közigazgatásba.

Navracsics Tibor közigazgatási miniszter azt mondta, decemberben döntenek a járási hivatalok vezetőinek személyéről, ezért nem érti, hogy november közepén miért problémázik ezen a képviselő. Egészen furcsa, hogy valakit, akit még ki sem neveztek, már támadnak - fogalmazott.

Az ellenzéki képviselő felvetésére megjegyezte: hiteles baloldali politikusok nem látszanak, következésképpen nincsenek, ez a helyzet.

Nemény András válaszában, azt mondta, nézzen frakciójuk felé, és akkor látni fog hiteles baloldali személyiségeket.

Az Országgyűlés november 26-ai plenáris ülése. Fotó: MTI (galéria)

16:23 - Az egészségügy helyzetéről, a mezőgazdasági támogatásokról, a panelprogramról, valamint a romák támogatásáról és az ítélkezési gyakorlatról is kérdéseket tettek fel a képviselők a hétfői interpellációk során a parlamentben.

LMP: a kormány miatt a szegények még betegebbek lesznek

Szilágyi László (LMP) kijelentette, hogy az egészségügyben a konfliktusok mélyülnek, a problémák egyre nagyobbak és egyenlőtlen az ellátásokhoz való hozzáférés. A kórházak centralizálása, a gyógyszerkassza megfelezése csak tovább rontott a helyzeten - tette hozzá a politikus, aki arról is beszélt, hogy az állami egészségügyi ellátás színvonala a források elvonásával és a dolgozók külföldre vándorlásával csökken.

A kormány unorthodox politikája miatt betegebbek lesznek a szegények és szegényebbek a betegek - jelentette ki zárásként.

Halász János válaszában tévesnek nevezte a képviselő állításait. Az államtitkár közölte: a kormány úgy tette hatékonyabbá gyógyszerellátást, hogy a betegek terhei nem nőttek, sőt sokszor csökkentek. Arról sincs szó, hogy a szegények ne jutnának hozzá a szükséges ellátásokhoz - tette hozzá. A közgyógyellátásra jogosultak az utazási támogatás révén térítésmentesen juthatnak el a rendelőkbe vagy kórházakba - mondta.

A betegek által kifizetett összes térítési díj a 2011-ben bevezetett vaklicit miatt 8-9 százalékkal csökkent 2012-ben - hangsúlyozta Halász János, aki szerint az LMP programja viszont "brutális adóemeléseket tartalmaz".

Szilágyi László a választ nem fogadta el, a parlament viszont 194 igennel 74 nem és egy tartózkodás ellenében megtette ezt helyette.

A mezőgazdasági támogatásokról kérdezett a Fidesz

Pócs János (Fidesz) azt mondta, hogy az EU-ba való belépés óta a mezőgazdasági termeléshez szükséges támogatások jelentős része uniós forrásokból származik, de nem elhanyagolható a hazai, nemzeti kiegészítő támogatások rendszere sem.

A képviselő azt kérdezte, mit tesz a kormány annak érdekében, hogy a nemzeti kiegészítő támogatások kivezetését követően az érintett ágazatok támogatása mégse csökkenjen.

Czerván György államtitkár arról számolt be, hogy az uniós jogszabályok szerint 2013-tól már nem lehet közvetlen kiegészítő nemzeti támogatás fizetni. A hirtelen támogatáscsökkentést elkerülésének érdekében az Európai Parlament öntése nyomán 2013-ban átmeneti nemzeti támogatást lehet nyújtani azokban az ágazatokban, amelyek korábban kiegészítő támogatást kaptak. Ezzel lehetővé vált a szarvasmarha, juh- és dohányágazat átmeneti megsegítése - jelentette be.

A képviselő a választ elfogadta.

MSZP: hány panellakást sikerült felújítani?

Pál Béla (MSZP) a vele egy frakcióban ülő Tóth Józseffel közösen nyújtotta be a panelprogramról szóló interpellációját. A képviselő azt mondta, hogy 2010 nyarán a panelprogram folytatásáról kérdezték a kormányt és akkor azt a választ kapták, hogy az első esztendőkben 100 ezer, aztán évi 150-200 ezer lakással egyenértékű ingatlan felújítására kerülhet sor.

A politikus azt kérdezte, hogy eddig hány lakást sikerült felújítani. Hozzátette, hogy jelenleg mintegy 15 ezer panellakás negyvenezer lakója vár arra, hogy a kabinet eldöntse, kapnak-e támogatást az energiahatékonysági beruházásokhoz.

Fónagy János államtitkár válaszul azt mondta, hogy a célok továbbra sem változtak, a hazai szakpolitika a meglévő épületek felújításában rejlő energiapotenciál minél szélesebb körű kiaknázásában érdekelt. E célok megvalósulásának szerves részét képezik a zöldberuházások során megvalósuló épületenergetikai korszerűsítések - közölte.

A pályázatok kiírása óta eddig mintegy 53 milliárd forint állami támogatást fizettek ki és intenzíven vizsgálják, hogy milyen további forrásokat lehet bevonni a panellakások korszerűsítéséhez - hangsúlyozta.

Az államtitkár válaszára Tóth József reagált, aki nem fogadta el azt. A Parlament viszont 182 igennel, 72 nem igen.

Jobbik: milyen alapon választják ki a romákat a támogatásokhoz

Bertha Szilvia (Jobbik) arról beszélt, hogy egyes támogatásokkal kapcsolatban felvetődik az etnikai alapú diszkrimináció alkalmazása, példaként hozott egyes TÁMOP-programokat, amelyekkel 20 százalékban romákat kell támogatni. Kijelentette: semmilyen objektív, egyértelmű azonosítási módszer nem létezik arra, kinek jár etnikai alapon plusztámogatás.

Halász János államtitkár kifogásolta a képviselő megközelítését, amely szerinte káros, terméketlen és demagóg. Azt mondta: a Jobbik eddig "csak gárdameneteléssel" oldotta volna meg a problémát, a kormány azonban romastratégiát alkotott.

Beszámolt a programokról és arról is, hogy egyes, diákoknak szánt programoknál a pályázók több mint 50 százaléka, csaknem 12 ezer diák jelölte magát romának a jelentkezési íven.

A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház azonban 196 igen, 34 nem és 41 tartózkodással megszavazta azt.

Lenhardt Balázs az ítélkezési gyakorlatot vitatta

Lenhardt Balázs független képviselő romák által elkövetett bűncselekményekről beszélt felszólalásában, amelyek vizsgálatakor a bíróságok szerinte nem vagy nem eléggé vették figyelembe az etnikai indítékot. Példaként hozta az olaszliszkai lincselés esetét. Az igazságszolgáltatás csődjének nevezte azt is, hogy Gáspár Győző a százmilliós nagyságrendű adócsalása után is felfüggesztett szabadságvesztést kapott.

Rétvári Bence államtitkár sértőnek és gyűlöletkeltőnek nevezte a felszólalást, amelynek célja szerinte az volt, hogy a képviselő magát a Jobbiktól jobbra helyezze.

Az államtitkár tettarányos és szigorú büntetőpolitikát tartott fontosnak, amelyek egyetlen népcsoportra sincs kiélezve, de közölte azt is: a kormány egyedi ügyekbe nem kíván bekapcsolódni.

Lenhardt Balázs nem fogadta el a választ, a Ház 235 igennel, 32 nemmel és 1 tartózkodással szavazott róla.

15:56 - A dohánytermékek árusításáról, az atomenergiáról és az egészségügyről is tettek fel kérdéseket a képviselők a hétfői interpellációk során a parlamentben.

Az elnöklő Lezsák Sándor bejelentette, hogy az LMP frakcióvezetőjévé választották Schiffer Andrást.

Változott a napirend

Lezsák Sándor bejelentette, hogy a házbizottság döntése szerint négynapos ülést tart ezen a héten az Országgyűlés.

A kormány javaslatára döntöttek arról, hogy egyes gazdasági és a pénzügyi tárgyú törvény módosításáról szóló javaslatot kivételes sürgős eljárásban tárgyalják és kedden szavaznak is róla.

Fidesz kezdeményezésére megszavazták, hogy a dohánytörvény módosításáról szóló javaslatról - amely szerint a jövőre létrejövő nemzeti dohányboltok szerencsejáték-ipari termékeket is forgalmazhatnának - nem tartanak zárószavazást hétfőn.

Szintén a Fidesz-frakció javaslatára a képviselők többsége megszavazta, hogy a közműszolgáltatások helyzetéről szóló politikai vitanapot ne kedden, hanem csütörtökön tartsák meg 4 óra 20 perces időkeretben.

Ugyancsak a nagyobbik kormánypárt kérése alapján támogatták, hogy az egyes energetikai tárgyú törvényjavaslat, az atomenergiáról szóló törvény módosításáról szóló előterjesztés, a honvédek jogállásáról szóló törvényjavaslat, az egyes szolgálati jogviszonnyal összefüggő törvény módosításáról szóló javaslat és a hegyközségekről szóló előterjesztést általános vitáját kedden tartsák meg.

Az Országgyűlés szerdán tárgyalja majd az igazságügyi tárgyú törvények módosítását és a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő előterjesztést, valamint a fővárosi és a megyei kormányhivatalok működését érintő törvénymódosítási javaslatot, míg csütörtökön megvitatják az egyes agrár tárgyú törvények módosítását, a Magyar Művészeti Akadémia kultúrstratégiai szerepének megerősítése érdekében szükséges törvénymódosításokat, az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosítását, valamint azt a fideszes javaslatot, amely kezdeményezi, hogy a 2014-es önkormányzati választásig ne kelljen választaniuk önkormányzati tisztségük és országgyűlési mandátumuk között a mindkettőt betöltő politikusoknak. Ezekről is a Fidesz-frakció javaslatára döntöttek.

MSZP a dohánytermékek árusításáról

Tóth Csaba (MSZP) a dohánykoncessziók kapcsán arról beszélt, hogy a kormány októberben 450 millió forintot biztosított a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. megalapítására és működtetésére. Hangsúlyozta, hogy a dohánytermékek kiskereskedelmére vonatkozó pályázatokat a törvény alapján legkésőbb november 15-ig kellene kiírni úgy, hogy a pályázatok benyújtására hatvan napos határidő álljon rendelkezésre.

Hozzátette, hogy november 15-én megjelent a nyilvános koncessziós felhívás a kiskereskedelmi jogosultság átengedésére, de a törvényben leírtak helyett a pályázati felhívás csak december 15-én jelenik majd meg.

A képviselő azt mondta, hogy a megjelent pályázati felhívás nem tartalmazza a törvény által előírt kritériumokat. Feltette a kérdést, hogy a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. miért nem végezte el feladatait, illetve kívánják-e bővíteni az árusítható termékek körét.

Fónagy János államtitkár azt felelte, hogy a pályázatok folyamatosan érkeznek. Véleménye szerint ez is tanúsítja, hogy mind a kormány, mind a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. a törvényben foglaltak alapján járt el.

A társaság november 15-én megkapta a cégbírósági bejegyzésről szóló végzést, ugyanezen a napon nyilvános pályázatot írtak ki a dohánykereskedelmi monopóliumkoncessziók szerződéssel történő átengedésére - mondta. A pályázók körének bővítéséhez a dohánytörvény módosítására lenne szükség - tette hozzá.

A szerencsejátékban 18 éven aluliak nem vehetnek részt, ezért a szerencsejáték-törvény betartása a dohányboltokban is biztosított - közölte az üzletek bővítése kapcsán.

A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház viszont 187 igennel, 72 nem ellenében megtette azt.

Jobbik: mik a kormány szándékai az atomenergiával?

Kepli Lajos (Jobbik) azt mondta, hogy a nemzetközi előrejelzések alapján a távol-keleti országokban a következő húsz-harminc évben egyre nagyobb szerepet játszanak majd az atomerőművek, miközben az "atomellenes hangulatúvá váló" Európai Unióban pesszimisták az előrejelzések. Kérdésesnek nevezte, hogy az európai államok miből kívánják pótolni a kieső energiát.

Az ellenzéki képviselő, aki szerint elkerülhetetlenül emelkedni fognak az összeurópai energiaárak, azt kérdezte, hogy ez hogyan érintheti a magyar árampiacot és fennáll-e áramhiány kialakulásának az esélye.

Fónagy János államtitkár azt mondta, hogy az atomenergia a jövőben továbbra is fontos opció marad. Hangsúlyozta, hogy az előrejelzések szerint annak felhasználása 2030-ig 25-100 százalékkal fog növekedni.

A politikus hozzátette, hogy Magyarország a fosszilis energiahordozók importfüggősége miatt sebezhető, ezért energiaellátását egy biztonságosan előre kalkulálható, és megfizethető energiahordozó-kosárra kell alapozni. Hibásak az atomenergiát a megújuló energiák alkalmazásával szembeállító elképzelések - tette hozzá.

A kormány nem számol azzal, hogy a hazai "energiamixben" csökkenteni kellene az atomenergia arányát - közölte.

A képviselő a választ elfogadta.

14.36 - A romák felzárkóztatásáról, a felsőoktatás helyzetéről, a társasházakra vonatkozó jogszabályokról, a miniszterelnök-helyettes dolgozatairól, valamint a nyugdíjak értékéről szóltak a napirend előtti felszólalások az Országgyűlés hétfői ülésén.

Jobbik: a romakérdés nem oldódott meg egy vitanappal

Mirkóczki Ádám (Jobbik) a magyarországi cigányság felzárkóztatásának esélyeiről tartott múlt heti vitanap tapasztalatait összegezve azt mondta: a vitanap hasznos volt, mert kiderült, hogy a kormányoldal szerint minden rendben van.

Érdemi javaslatai csak a Jobbiknak vannak - értékelte. Szerinte a legfontosabb az, hogy meg kell állapítani a cigányság politikai vezetésének felelősségét, végre kell hajtani elszámoltatását.

Az ellenzéki képviselő bentlakásos iskolák bevezetését szorgalmazta a cigányság felzárkóztatása érdekében, és hangsúlyozta azt is, hogy a vitanappal nem oldódott meg a probléma.

Soltész Miklós szociális államtitkár szerint sem normális, ha kizárólag a jogok felől közelítik a felzárkóztatást, a kötelességekről pedig nem beszélnek a támogatott csoporttal kapcsolatban.

Egyetértett azzal, hogy gyakorlati megoldások kellenek, és hozzátette: épp ezért a kormányoldal képviselői között vannak cigány származású politikusok is. Szólt a foglalkoztatásról is, hangsúlyozva: bár a törvények tiltják a megkülönböztetést, "mégis számítások szerint közel 50 ezer roma ember" kapcsolódott be a munkába állást segítő programokba.

LMP: hogyan javítható a felsőoktatás színvonala?

Osztolykán Ágnes (LMP) a felsőoktatásra vonatkozó tervek kapcsán azt mondta: "a rémálom jövőre is folytatódik", mert sajtóhírek szerint újabb elvonásokkal "ismét belerondítanak a képzési kínálatba". Kifogásolta, hogy tovább csökken az államilag finanszírozott felsőoktatási férőhelyek száma.

Mint mondta, gazdasági és jogi képzést egyáltalán nem finanszíroz az állam, de más, például az agrárterület is csökkenő keretszámmal kalkulálhat. Arra várt választ: hogyan nőhetne az intézkedések hatására a képzések minősége, hogyan javítható a felsőoktatás színvonala.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a képzési támogatás mellett létező egyéb bevételekre hívta fel a figyelmet, amelyek elmondása szerint szintén az egyetemeket, főiskolákat gazdagítják. Elmondta azt is: a felsőoktatási intézményekkel végig egyeztettek az elvonásokról, és ahol nagyon nagy gondot okoz a hiány, ott az adósságot az állam át fogja vállalni.

Hangsúlyozta: nincs még döntés a jövő évi keretszámokról, és még a költségvetést sem fogadta el a parlament.

Az MSZP a társasházak érdekében szólalt fel

A szocialista Pál Tibor a társasházak közös képviseletével foglalkozók találkozóján elhangzott tapasztalatokat összegezte. Beszámolt arról, hogy a ma már professzionális szaktudást igénylő szakma képviselői szerint a jogi szabályozás sok esetben nem tudta követni a gyakorlatot.

Számos felvetésük nem kerül pénzbe, csupán a munkát könnyítené - hangsúlyozta a képviselő. Ilyen lenne, ha a tartozást már a másodfokú bírósági döntést megelőzően elkezdhetnék behajtani vagy ha a társasházak jogi személyiségét egyértelműen szabályozná a törvény.

Cséfalfay Zoltán államtitkár is fontosnak nevezte a kérdést. Két problémára tért ki részletesen: az ügyészségi törvényességi felügyelet nem alkalmas arra, hogy a társasházak belső jogvitáival kapcsolatban megoldást nyújtson, így ezt már nem az ügyészség látja el.

Elmondta azt is: a tulajdonostársnak adható meghatalmazás számára a polgári törvénykönyv nem szab gátat, ennek korlátozása az államtitkár szerint alkotmányossági problémákat vetne fel.

KDNP: nem találtak fogást Semjén Zsolton

Pálffy István (KDNP) a hvg.hu-nak a miniszterelnök-helyettessel kapcsolatos cikkével kapcsolatban azt mondta: mivel nem találtak fogást Semjén Zsolton, a becsületébe gázoltak. A magyar sajtó legaljának nevezte a karaktergyilkosságot, amelynek célja egy közszereplő lejáratása. "Ez azonban most nem jött be" - jelentette ki -, visszafelé sült el a fegyver, Semjén Zsolt ugyanis azonnal feltette a vonatkozó dolgozatait és már dokumentumokat az internetre.

Szerinte teljes hitelvesztést szenvedett el az említett sajtóorgánum, és kifogásolta, hogy a szocialista politikusok ezúttal hallgattak Brüsszelben az esetről. Látható, hogy nem volt alapja a médiatörvénnyel kapcsolatos, Magyarország ellen intézett támogatásoknak - mondta.

Rétvári Bence államtitkár politikai műhibának nevezte az esetet, amelyet a tudomány orvosolt. Megismételte, hogy Semjén Zsolt sikeresen megvédte szakdolgozatát, és a komplex tételről is magas színvonalon számolt be. Hamar kiderült mindenki számára, hogy egy súlytalan vádról van szó, a vihar hamarabb elült, mint azt a kezdeményezők gondolták - jelentette ki.
Fidesz: a szocialisták állítása hazugság

Selmeczi Gabriella (Fidesz) azt mondta: a szocialisták azzal riogatják a nyugdíjasokat, hogy a kormány egészségügyi járulékot akar fizettetni velük. "A szocialisták állítása hazugság" - jelentette ki, hozzátéve: a nyugdíjak megadóztatásáról még a szocialisták döntöttek tizenöt évvel ezelőtt - ez 2013-ban hatályosult volna -, az Orbán-kormány azonban törölte az erre vonatkozó részt a törvényből.

Szerinte mindent elárul, hogy Bodrogi József miniszteri biztost a kormány felmentette, miután a nyugdíjak járulékfizetésének lehetőségéről beszélt.
Soltész Miklós megismételte, hogy 1997-ben a szocialisták és szabad demokraták döntöttek úgy, hogy megadóztatnák a nyugdíjat. Ennek ellenére a második Orbán-kormány megalakulásától csak azt hangoztatják, hogy a kabinet meg fogja adóztatni a nyugdíjakat - fogalmazott az államtitkár.

Korábban

A Ház ülése ezúttal is 13 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, amit az interpellációs időszak követ.

A délutáni órákban az elsők között dönthetnek például a belügyminiszter javaslatáról, amely arról rendelkezik, hogy a budapesti kerületek tulajdonában álló kikötőhelyek ingyenesen átkerülnek a fővárosi önkormányzat használatába.

Ezt követően határozhatnak a kormánypártok választási eljárásról szóló törvényjavaslatáról. A Ház legutóbb, az eredeti indítványon változtatva ötven napban határozta meg a kampányidőszakot, ami alatt a pártok a plakátokon és szórólapokon kívül csak a nyomtatott sajtóban, a közszolgálati médiában, illetve a közösségi médiaszolgáltatóknál hirdethettek volna, míg a kereskedelmi médiumokban és az internetes hírportálokon nem. A Miniszterelnökséget vezető Lázár János ugyanakkor vasárnap, zárószavazás előtti módosító javaslatban kezdeményezte, hogy a pártok továbbra is hirdethessék magukat online felületeken is.

Módosíthatják a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) hatáskörét is, amely azonban - egy bizottsági zárószavazás előtti változtatás révén - a kabinet terveivel ellentétben mégsem terjedhet ki azokra a gazdasági társaságokra, amelyekben kisebbségi, illetve közvetett tulajdona van az államnak.

A határozathozatalok napirendjén ezúttal is szerepel egy a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött előterjesztés. A képviselők ezúttal az október 8-án elfogadott hulladékról szóló törvényjavaslaton változtathatnak, várhatóan figyelembe véve Áder Jánosnak az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) hatáskörét érintő kifogásait.

A fentieken túl szavazás várható még a kormány azon két indítványáról, amelyek a szociális és gyermekvédelmi, valamint a köznevelési feladatokat ellátó intézmények állami átvételéről rendelkeznek. Továbbá változtathatnak a szeptemberben elfogadott trafiktörvényen is, kimondva, hogy a jövőre létrejövő nemzeti dohányboltok szerencsejáték-ipari termékeket is forgalmazhatnak.

Az Országgyűlés három-, vagy négynapos ülést tart a héten, a pontos napirendet a házbizottság mai ülésén véglegesítik.

Olvasóink írták

27 hozzászólás
12
  • 27. X_Y 2012. november 28. 05:29
    „Pár kérdés a kedves fideszdroid elvtársakhoz:

    1. KI és milyen módon fogja kezelni a "regisztrációs adatbázist"? (Egyáltalán elkészül-e: mióta is "dolgoznak" az egyéni nyugdíjszámlák létrehozásán?)

    2. Ebbe az adatbázisba ki és milyen módon fogja rögzíteni az esetleg több millió "levelezős" regisztrálót? Hogyan szűrik ki az esetleges "fiktív", nem valós személy által feladott levelet?

    3. Ki és milyen módon fogja ellenőrizni hogy a "levelező tagozat" szavazáskor valóban jogosult-e szavazni? Vagy lesz kitelepült választási bizottság Brassótól Érsekújváron át Los Angelesig és Panama City-ig? Mibe fog mindez kerülni?

    4. A "hátrányosan megkülönböztetett" belföldi regisztráló milyen módon igazolja a szavazáskor hogy regisztrált (ügyfélkapun vagy személyesen ocsmányirodában"? Ez az igazolás (ha egyáltalán lesz) mennyire lesz védett a másolás, módosítás ellen? Egyáltalán milyen módon kap igazolást aki ügyfélkapun regisztrál? Kinyomtatja otthon? LOL:)

    5. A szavazáskor minden szavazókörben lesz telepítve terminál amin a választási bizottság ellenőrzi hogy a megjelent "zállampolgár" oda tartozik-e? Vagy mégis lesz választói névjegyzék? Akkor mire jó a regisztrációs bohóckodás?

    6. Ismerve az állami vízfej hatékonyságát és sebességét egyáltalán elkészül-e bármiféle informatikai rendszer a regisztráltak adatbázisának kezelésére a rendelkezésre álló másfél évben?”
  • 26. X_Y 2012. november 28. 05:02
    „Ezzel a határontúli levelezőssel a választási csalását készíti elő a fidesz: mivel senkinek semmilyen nyilvántartása nincs arról hogy milyen nagyságrendű az a söpredék aki majd onnan szavazgat, a fidesz annyi szavazatot "gyárt" magának amennyit akar...”
  • 25. Dragan 2012. november 27. 19:56
    „10.

    "Ha két éve minden állampolgár rászán az életéből egy-másfél órát, akkor az ország nem zuhanna szárnyaszegetten a teljes pusztulás felé."

    Mafel orat ezekre???Itt Matyas kiraly ota nem volt jo let nem is lesz es ez nem a szavazason mulik mert barkira szavazol mind egy kutya kolyke!!!!Rengetegen nem szavaznak mert minek ,de ez a reggeles meg azt is elriasztja aki talan szavazna!Dedanyaink azt hittek jobb lesz nagyszueink is a szuleink is hat koszi en azt tanacsolom irany nyugat!Senki ne pazarolja a fiatalsagat es az adojat ezekre a .....nem is talalok jelzot rajuk!”
  • 24. queenmargareth1 2012. november 27. 19:56
    „demokrácia, ha-ha!”
  • 23. qrumpli 2012. november 27. 17:07
    „Hája számítógíp petroleummal is működik?”
  • 22. X_Y 2012. november 27. 16:58
    „16. igazságkereső 2012.11.27. 09:36

    Ne örülj előre, tovaris...a narancsos elvtársaid még elbukhatják a választást.”
  • 21. nobody13 2012. november 27. 14:50
    „Power, ezt fél éve nyíltan ki is mondták... Nemcsak a nyugdíjasokétól, hanem a közemberekétől, akit lecsúsztattak középszintről a nyomorba, a nincsbe. Milliókra rúg... Nekik kizárólag az a megfelelő felállás, hogy a fanatikusok levoksolnak, a többi meg otthon marad.

    Kedves Szandokán... Egy probléma van, amit ön úgy tűnik, nem vesz figyelembe. Nem lesznek regisztrálókörzetek, regisztrálópontok, mindenkinek el kell autóznia (parkolás?), bicikliznie (kerékpártároló?), gyalogolnia (betegek?, öregek?), tömegközlekednie (jegyekre pénz???) a városközpontba, ugyanis ha jól tudom, ott a jegyzői iroda... Ha rosszul tudom, kérem, javítsanak ki...”
  • 20. Power 2012. november 27. 12:54
    „A cél, hogy minél többen vegyenek részt a választásokon nem teljesül. Vajon miért nem tették kötelezővé az előzetes regisztrációt? A Fidesz fél a nyugdíjasok szavazataitól?
    Alacsony részvétel nagyobb esélyt jelent a Fidesznek a hatalom megtartására.”
  • 19. monet 2012. november 27. 12:33
    „14.KamuNeni Ha már diktatúrát emleget,legyenszíves írja meg ,hogy ötven év kommunista diktatúrája miért nem zavarta? Említi még,hogy -ne szavazzatok erre a baromra többet. Az Őszödi Hazudtunk Reggel Éjjel Este Ferire és/vagy Libás Gordon elvtársakra gondolt?”
  • 18. hasasmacska 2012. november 27. 12:16
    „Regisztrálom magam, a választási cédulára meg ráírok valami hülyeséget. Eddig ez az állás.”
  • 17. szandokán 2012. november 27. 10:04
    „Eddig is kétszer kellett menni szavazni,most akkor mi a probléma? Nem mindegy,hogy önkormányzati jelöltre való szavazásnak hivják,vagy regisztrációnak?”
  • 16. igazságkereső 2012. november 27. 09:36
    „Nagyjából végigolvastam a kommenteket! Szóval ez jellemző a magyar emberek többségére, mert ha már nem vezetik a "szarvánál fogva" hanem önálló döntésre kényszerül,akkor már minden rossz, akkor már minden érdektelen és még lehetne sorolni mindazokat, amely a magyar társadalmat alkotó közösségre többnyire jellemző! Ezért tudta az EP-ben Daniel Cohn Bendit is ordítozva elmondani azt amit intelligensen, halkan, emberi hangerővel is elmondhatott volna, hiszen senki nem volt süket! Szóval a magyar mentalitás miatt is meg lehet tenni velünk sajnos, amit meg is tesznek velünk szemben! Jó lenne végre felébredni a szürke homályból és nem másokat pocskondiázni, hiszen ahhoz még ész sem kell, mert ebben az esetben elég, ha az IQ szint a cipőtalp méretével megegyező! Sajnos itt tart ma Magyarország, de mikor fog felébredni végre a"sikolyszimfóniás" társaság, amely csak és mindig a maga ostobaságait, hülyeségeit tudja ismételgetni?!!”
  • 15. nobody13 2012. november 27. 09:32
    „Kamunéni, elsőre sem tettem, másodjára sem, harmadjára sem. De 2014-ben már attól tartok, senki nem fog szavazni, senkire. Elképzeled a hisztis, türelmetlen magyart, amint elzarándokol a jegyzői hivatalba, ott órákat áll sorba (ha azt vizionálom, hogy minden állampolgár él s jogával illetve eleget tesz állampolgári kötelezettségeinek), hogy regeltesse magát... Ez egy másik nép, kedves. Vagy egy évtizede arra is lusta, hogy négy évben egyszer elmenjen, és sorban állás nélkül levoksoljon. Mer´ minek... Majd esik, aztán puffan. Hát most puffant, akkorát, hogy évtizedes visszhangja lesz.”
  • 14. KamuNeni 2012. november 27. 08:37
    „Diktatura elso kovetkezo lepesei. Megakadalyozni a valasztasokat.

    Ne szavazzatok erre a baromra tobbet.”
  • 13. mazsolaszolo 2012. november 27. 08:23
    „No, akkor most kell összecsomagolni, összeszedni a nemzetközi magánjog honi ászait, és elhúzni Viktorka "törvényeivel" az EU-ba, a megfelelő jogi fórumokra.

    Az nem demokrácia, hogy előzetes felíratkozáshoz kötik a szavazási feltételt.
    Előre szóltam: nem fog neki az EU örülni. És ez a "nem fog örülni" konkrétan azt szokta jelenteni, hogy Orbán és társai rt. továbbra is persona non grata lesz a nagypolitikában; valamint MI (illetve ti, mert ti vagytok a birkák, akik szó nélkül hagyjátok magatokat ezerszer is megnyúzni) pedig azt vesszük észre, hogy még mindig nincs (és nem is lesz egyhamar!) IMF-megállapodás.

    Ami röviden szólva a pénzcsapok elzárását illetve zárva tartását jelenti. A folyományát látjuk a boltokban és a sárga csekkeken.”
  • 12. nobody13 2012. november 27. 08:06
    „Még egy észrevétel: magyarországi magyar lakosok levélben miért nem regisztrálhatnak?

    Bubuka... Az ellenségem ellensége a barátom... Jelenleg ennyi a helyzet. Vagy neked most olyan jó, hogy bedobozolnád ezt még húsz évre? Mer´ akko´ én inkább felkötöm magam. :-((”
  • 11. bubuka976 2012. november 27. 07:55
    „Na odáig rendben van hogy regisztrálok, de kire szavazzak?? Nincs olyan párt Magyarországon amire szavaznék....”
  • 10. nobody13 2012. november 27. 07:01
    „"A Magyarországon élők a jegyzőknél személyesen vagy az internetes ügyfélkapun kezdeményezhetik felvételüket a névjegyzékbe"

    Mivan??? Akkor nem lesznek pontok a városban, ahol regisztráltatni lehet? Csak a jegyzőnél?
    Hát ez szívás. A lakosság háromnegyede nem fog elmenni, lustaság és egyéb miatt. Esetleg ha körzetenként lenne, mint a választási pontok, esetleg, de így halott ügy.

    Egyolvasó, akkor ezek szerint te választani sem akarsz? Mert ha jól nem értem a törvényt (hiába, korán van még), akkor csak az voksolhat, aki regeli magát... Ne haragudj, de az ilyen passzivitás miatt vagyunk most ott, ahol. Ha két éve minden állampolgár rászán az életéből egy-másfél órát, akkor az ország nem zuhanna szárnyaszegetten a teljes pusztulás felé...”
  • 9. queenmargareth1 2012. november 26. 20:19
    „jó, szellentés.
    még Istennek is 6 napjába került...”
  • 8. kontrapista 2012. november 26. 20:16
    „5.papika56
    Mi van nállad, talán Pálfordulás történt ? Ezt a hangnemet még a bálványozott pártod, az MSZP sem szereteti !”
27 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megkönnyítené a választási regisztrációt az Együtt 2014

A választói mozgalom szerint gyengíti a demokráciát a választási részvétel előzetes feliratkozáshoz… Tovább olvasom