Délmagyar logó

2016. 06. 29. szerda - Péter, Pál 16°C | 27°C

EP és országgyűlés - Miben különböznek a választások?

Több különbség is van az európai parlamenti és az országgyűlési választás között, például a magyarországi EP-listákra nem szavazhatnak azok, akiknek nincs magyarországi állandó lakcímük.
Az országgyűlési választáson 199 mandátum sorsáról dönthettek a magyar választópolgárok, az EP magyar tagjainak május 25-i választásán pedig 21 mandátumról (az Európai Parlament összlétszáma 751).

Az országgyűlési választáson a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok regisztráció után, levélben szavazhattak, míg az EP-választáson csak azok voksolhatnak, akik magyarországi lakcímmel rendelkeznek. Vagyis a határon túli magyarok a saját országuk EP-listáira szavazhatnak (ha az ország az Európai Unió tagja).

Az országgyűlési választáson csak választójoggal rendelkező magyar állampolgárok szavazhattak, az EP-választáson a magyar listákra az unió más tagállamának Magyarországon lakcímmel rendelkező választópolgárai is voksolhatnak, ha kérték, hogy itt szavazhassanak és ne anyaországukban.

Amíg a parlamenti választáson a választóknak két szavazatuk volt, egyéni jelöltre és országos listára szavazhattak, addig az EP-választáson nincsenek egyéni jelöltek, csak országos listára lehet szavazni, ráadásul - ellentétben az országgyűlési választással, ahol voltak nemzetiségi és pártlisták is - csak országos pártlistára lehet voksolni.

Különbség van abban is, hogy hány ajánlás szükséges a választáson való induláshoz: a parlamenti választáson a jelöltállításhoz választókerületenként 500 érvényes ajánlást kellett gyűjteni, az EP-választáson viszont a listaállításhoz országosan 20 ezer érvényes ajánlás kell.

Nincs viszont különbség a két voksolás között abban, hogy azok, akik a szavazás napján nem tartózkodnak Magyarországon, az ország külképviseletein is voksolhatnak, ráadásul eggyel nő a külképviseletek száma, ugyanis már lehet voksolni Lengyelországban, Krakkóban is. Az amerikai kontinensen az időeltolódás miatt egy nappal korábban, május 24-én lesz a voksolás.

Szavazni 6 és 19 óra között lehet, de az EP-választáson addig nem kezdődhet meg az előzetes eredmények közlése, amíg valamennyi tagországban nem fejeződik be a voksolás, és mivel a Portugáliához tartozó Azori-szigeteken és Lengyelországban csak közép-európai idő szerint este 10-kor zárnak a szavazókörök, így tulajdonképpen három óra "előnyt" kapnak a szavazatszámláló bizottságok a voksok összeszámlálására, így már viszonylag magas feldolgozottsági adatok jelenhetnek meg este 10 órakor.

Szavazni ugyancsak két, egymást metsző vonallal lehet, miként az országgyűlési voksoláson is.

Csak azok a listákon szerezhető mandátum, amelyek elérték a szavazatok 5 százalékát.

A választáson nincs kampánycsend, de a választás ideje alatt nem lehet választási gyűlést tartani, politikai reklámot sugározni, illetve a szavazókör bejáratától számított 150 méteren belül (közterületen) tilos mindenféle kampánytevékenységet folytatni.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Most eltalálta? A hatos lottó nyerőszámai és nyereményei

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 15. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a… Tovább olvasom