Délmagyar logó

2017. 07. 22. szombat - Magdolna 20°C | 34°C Még több cikk.

Évi hatvan liter, főleg buborékos

A csapvíz és a szódavíz helyett évről évre több, főleg "buborékos", azaz szénsavas ásványvizet fogyasztunk.

Az elmúlt öt évben csaknem kétszeresére nőtt a hazai ásványvízfogyasztás, 2004-ben az egy főre jutó éves átlag már elérte a 60 litert. A csapvíz és a szódavíz helyett évről évre több ásványvizet fogyasztunk. Nyugat-európai összehasonlításban azonban még így is jelentősen el vagyunk maradva az uniós országok átlagától. Ott úgy tűnik, jobban megy az ásványvízbusiness.

– Az elmúlt évben nem nőtt, de nem is csökkent az ásványvízfogyasztás. Igaz, nem tudtuk megismételni a 2003-as kiugró sikert, amikor tíz literrel – 50-ről 60-ra – sikerült növelni az egy főre eső fogyasztást az előző évihez képest, de legalább visszaesés sem történt annak ellenére, hogy tavaly későn kezdődött a nyár és ez bizony meglátszott a fogyasztáson – tudtuk meg Bikfalvi Istvánnétól, a Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács főtitkárától.

– A szakma ebben az évben bízik a növekedésben, annak ellenére is, hogy az első negyedévben mintegy 8–10 százalékkal visszaesett a forgalom. Ez azonban szinte minden évben jellemző. Az igazi forgalomnövekedés a második negyedévben indul, a jó idő beálltával, ugyanis nem szabad elfelejteni, hogy az ásványvízfogyasztás ugyan már nem szezonális, de még mindig időjárásfüggő. Ebben az évben pedig még nem volt tartósan szép, meleg idő. Az első negyedév ezért nem mérvadó, pontosan az időjárás miatt. Ha az egész évre vetítjük, akkor nagyjából a tavalyi fogyasztás prognosztizálható – mutatja be a helyzetet a főtitkár. – Az elmúlt évek azt mutatják, hogy növekvő igény van az ásványvízre, de még mindig le vagyunk maradva az uniós országoktól, holott a fogyasztásnövelés nemcsak üzleti, de egészségügyi kérdés is.
– Mit tesznek a természetes ásványvízfogyasztás növelése érdekében?

Ausztriát célozták meg

– A nyugat-európai nemzetek jóval többet fogyasztanak: Ausztriában 90 liter, Németországban több mint 100 liter, Franciaországban 130 liter, Olaszországban 150 liter az egy főre eső fogyasztás. A szakmában azt gondoljuk, hogy az elkövetkező években az osztrák fogyasztási értéket kell megcéloznunk és elérnünk. Ennek érdekében kell növelnünk a fogyasztók bizalmát, erősíteni a marketingmunkát. Tagvállalataink már eddig is igyekeztek egyénileg és a szövetségünk által irányított közösségi marketing eszközeivel is megismertetni a fogyasztókkal a természetes ásványvíz egészségre kedvező tulajdonságait. Továbbra is kell a cégek reklámja, a szövetségnek pedig általában a természetes ásványvíz értékeit kell ismertetnie az emberekkel, hogy minél többen fordítsanak kellő figyelmet az ásványvízfogyasztásra. A fogyasztás növekedéséhez persze kellő vásárlóerő is kell, hogy egyáltalán az emberek meg is tudják vásárolni.
– Még mindig a buborékost kedvelik jobban a fogyasztók?
– A magyarok jobban kedvelik a szénsavas ásványvizet, mint a szénsavmenteset; 2004-ben a szénsavmentes ásványvizek fogyasztása csak mintegy 25 százaléka volt a szénsavas ásványvizekének. A tendencia azonban változóban van: a buborékos fogyasztása csökken, a buborék nélkülieké pedig fokozatosan nő. A hazai palackozott vizek döntő többsége ásványvíz, ezenkívül palackozott forrásvíz, ivóvíz, ásványi anyaggal dúsított ivóvíz és különféle ízesített víz van forgalomban.

Egészséges vagy sem a szénsavas?

– A szénsavmentes fogyasztása növekszik. Az egészség szempontjából ez is kedvező.
– Miért? A buborékosról sokan úgy tudják, hogy egészségtelen. Ez téves. Ez is azt jelzi, hogy a felvilágosításban van még mit tenni. A buborékos nem egészségtelen, sőt, a szén-dioxid, miután gyenge sav, még az étvágyat is növelheti. Esetleg annak okozhat gondot, akinek gyomorbántalmai vannak, és puffadást eredményezhet. Egy egészséges embernél ez nem probléma.
– Néhány éve jelentek meg a piacon a színezett, aromázott, szamócás és meggyes ásványvizek.
– Mindig vannak új ásványvizek, de tűnnek is el a piacról, mert nem bírják a versenyt. Az ízesített ásványvizek színesítik a piacot. Az aromától az ásványvíz nem lett rosszabb. Az összes fogyasztásnak azonban ez kicsiny töredéke csupán, mindössze alig 1 százalék.

Szelektív hulladékgyűjtés a palackoknak

– Hogyan érinti önöket a termékdíj? A környezetvédelmi tárca szerint a hazai termékdíj-szabályozás megfelel az EU irányelvének, azaz a korábbi tömegalapú díjfizetési kötelezettség helyett megjelenik a darabalapú díjtétel. Van javaslatuk a probléma megoldására?
– Nagyon elhibázott rendeletnek tartjuk. Tagjainknak nagyon sok problémát okoz. Nem tartjuk megfelelő megoldásnak a rendeletben kitűzött célok megoldására. Növeljük az ásványvízfogyasztást, de ne könnyű műanyag palackban, hanem nehéz üvegben. Hogyan visszük a nehéz üvegeket haza? Mi azt javasoljuk, hogy szelektíven gyűjtsék össze és hasznosítsák a hulladékot. Vannak erre specializálódott cégek, amelyek viszont nem kapnak elég alapanyagot. Az újrahasznosítható palack segíthet, de nem ez a megoldás, ugyanis azt is 8–10 újratöltés után ki kell dobni. Nem szólva az egyéb környezetterhelésről, amit az újratöltés jelent energiában, mosóvízben és egyebekben.
Heller László

Az üzlet az üzlet

A világ egyik legjobb üzletének tartják az üdítőgyártást. A semmiből szinte mindent lehet készíteni. Az ásványvizek különösen ebbe a kategóriába tartoznak a hétköznapi vélemények szerint. S bár egész biztosan van benne valami, hogy a világ egyik legismertebb és legértékesebb márkaneve is üdítőgyártót takar, ma már komoly egészségügyi szabványoknak kell megfelelniük a vizeknek. Érdemes elolvasni vásárlás előtt az összetevőket, hiszen a palackokon fel kell tüntetni, hogy „szódát" vagy valódi ásványvizet iszunk meg, hogy a nagy meleget enyhítsük.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fizetések az Európai Unió tagállamaiban

Tovább olvasom