Délmagyar logó

2017. 06. 26. hétfő - János, Pál 20°C | 31°C Még több cikk.

Hogyan szabjunk árat a lakásnak?

Azt mindenki tudja, mennyi pénzt szeretne kapni eladó lakásáért, ám azt sokkal nehezebb meghatározni, milyen ár lenne reális érte.

A kínálati ár megszabásának van néhány alapvető trükkje, amelyekre szinte mindig harapnak a vevők. 
 
Add jó olcsón, úgy biztosan megveszik – szól egy rutinos lakáseladó pesszimista tanácsa a kétezres évek közepéről, Budapestről. A túlkínálatos piacon bizony kevés a lelkes lakástulajdonos, aki meg akar válni régi otthonától, hiszen nagyon nehéz a helyzet. Egyes becslések szerint manapság 8-12 hónap az átlagos értékesítési idő. A különösen rossz állapotú vagy éppen a luxuskategóriájú, nagy értékű villák esetén ez sokkal több is lehet. Éppen ezért van jelentősége annak, milyen árat szabunk eladó ingatlanunknak.

Az eredeti tanács persze túl egyszerű megoldás lenne, ráadásul nem is mindig célravezető. A lakásvásárlók egyre tudatosabbak, ezért óhatatlanul gyanakodni kezdenek, ha a környékbeli áraknál jóval alacsonyabbal találkoznak. Mi lehet a baja, tanakodnak, és nem bíznak meg bennünk. Sokkal jobban körbe néznek, több szakértőt hívnak, majd a túlzott gyanakvás miatt inkább elállnak a vételtől.

Ahogy a profik csinálják

Mivel a piac igen nehézkes, ezért az a legjobb, ha a profik módszereit alkalmazzuk, mi több, nem árt profikat fogadni. A túlkínálatos piacon egy jó értékbecslő sok időt és energiát takarít meg nekünk: hívjuk ki, és készíttessünk 30-50 ezer forintért értékelési bizonyítványt. Ez amúgy sem jön rosszul, amikor a vevőjelöltek alkudozni kezdenek: meg tudjuk mutatni, hogy nem a légből kaptuk az árat.

Ha mégsem szánunk pénzt a szakmai véleményre, utánozzuk a módszert, kezdjünk kutatásba. Legalább két-három hasonló ingatlan vételárát kell megszereznünk.

Fontos tudnivaló, hogy nem a hirdetésekben szereplő kínálati ár számít! Az se foglalkoztasson minket, hogy egy emelettel följebb a szomszéd mennyiért kínálja a miénkkel szinte minden tekintetben azonos lakását (lehet, hogy ő csinálja rosszul). A valós, megállapodott és kifizetett vételár szükséges, hiszen a kínálati ár, mint látni fogjuk, számos árképzési taktika végeredménye lehet. Ilyen adatokat nem szívesen ad ki senki, úgyhogy ismerősöktől, közlékeny ingatlanirodai alkalmazottaktól kaphatunk számokat.

Hasonlót a hasonlóval

Az is igen lényeges, hogy a mi ingatlanunkhoz hasonló legyen az összehasonlítandó minta. Egy példa a hibás gondolkodásra ezügyben: „a szomszéd társasházban a felső szinti lakást eladták 20 millióért, akkor az én szép családi házam a kis kerttel biztos megéri a kétszeresét". Két ennyire különböző ingatlan összehasonlíthatatlan, hiszen egészen mások az elvárások velük kapcsolatban, és különböznek a négyzetméterárak is. A kertes ház esetében például a telek vagy a terasz, garázs alapterületét csak részben számolják bele a fajlagos árba. Ha 150 négyzetméteres családi házat adunk el, akkor az adott településrészen hasonló nagyságú családi házak vételárára van szükségünk.

A profik értékbecslők az összehasonlított ingatlanok négyzetméterárát korrigálják, így állapítva meg, hogy mennyiben különböznek a vizsgált ingatlantól. A piaci összehasonlító értékbecslés módszertana szerint, ha két ingatlan több mint 20 százalékig eltér egymástól, akkor valójában nem összehasonlíthatóak. Ha tehát a többi lakás vagy ház adatait megismerve úgy látjuk, hogy túl nagyok a különbségek (fekvésben, alapterületben, felszereltségben, állapotban) ne is foglalkozzunk tovább vele.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szívet formált a franciasalátából

Zsűrink Kóródiné Horváth Borbála puttonyos káposztáját választotta a második negyedév legjobb… Tovább olvasom