Délmagyar logó

2017. 09. 22. péntek - Móric 11°C | 17°C Még több cikk.

Kompromisszumos módosító javaslat Magyarország ügyében az ET előtt

A parlamenti közgyűlés strasbourgi nyári ülésszakán a Magyarországgal szembeni megfigyelési eljárás megindítására irányuló javaslatot kedd délután vitatják meg, majd szavaznak is róla.
Olyan kompromisszumos módosító javaslatot nyújtottak be egyebek mellett az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének Magyarországgal kapcsolatos állásfoglalás-tervezetéhez, amely a megfigyelési (monitoring) eljárás hivatalos megindítása helyett csupán azt mondja ki, hogy "szoros figyelemmel kísérik" a helyzet alakulását.

A parlamenti közgyűlés strasbourgi nyári ülésszakán a Magyarországgal szembeni megfigyelési eljárás megindítására irányuló javaslatot kedd délután vitatják meg, majd szavaznak is róla.

ET-tisztségviselők felhívták a figyelmet arra: felettébb szokatlan döntés lenne, ha európai uniós tagállammal szemben megfigyelési eljárást indítanának. Ugyanakkor utaltak arra is, hogy az ET alkotmányjogi szakértői testülete, a Velencei Bizottság a közelmúltban elmarasztaló tartalmú megállapításokat tett a negyedik magyar alaptörvény-módosítással kapcsolatban, és ez élénk visszhangot keltett az ET parlamenti közgyűlésében.

Az ET parlamenti közgyűlésének számos tagja nem hivatalos beszélgetéseken úgy vélekedett, hogy jó esélye van az elfogadásra annak a kompromisszumos módosító indítványnak, amelyet különböző pártállású, nem magyar képviselők közösen nyújtottak be, és amely a megfigyelési eljárás helyett csupán a magyarországi fejlemények további szoros figyelemmel kísérését tartja szükségesnek.

Az összesen 22 módosító indítvány között található egyébként egy olyan is, amelyet fideszes, illetve KDNP-s képviselők jegyeztek, és amely indokolatlannak, "a jelenlegi nyílt és konstruktív párbeszédre tekintettel aránytalannak" tartaná a megfigyelési eljárás megindítását.

A strasbourgi székhelyű, jelenleg 47 tagországot átfogó Európa Tanács a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdítását tekinti fő feladatának. A parlamenti közgyűlés az ET 318 tagú testülete, a tagállamok törvényhozásainak tagjaiból tevődik össze, nagyjából tükrözve az egyes országok lélekszámát, illetve a nemzeti parlamenteken belüli pártarányokat.

A megfigyelési eljárás keretében az ET képviselői rendszeresen látogatásokat tesznek az érintett országban, konzultációkat folytatnak annak hatóságaival, politikai tényezőivel, az igazságszolgáltatás és a civil társadalom reprezentánsaival. Tapasztalataik alapján időről időre értékelést terjesztenek a parlamenti közgyűlés elé arról, hogy miként alakul a megfigyelt tagországban a demokrácia, a jogállamiság, illetve az emberi jogok helyzete.

Jelenleg tíz ET-tagállammal szemben folyik megfigyelési eljárás. Ezek: Albánia, Azerbajdzsán, Bosznia-Hercegovina, Grúzia, Moldova, Montenegró, Oroszország, Örményország, Szerbia és Ukrajna. Négy további ország - Bulgária, Monaco, Macedónia és Törökország - vonatkozásában az úgynevezett "megfigyelés utáni párbeszéd" szakasza van érvényben.

A Magyarország elleni eljárás megindítására irányuló indítvány alapja az a jelentés volt, amelyet két képviselő, a svéd liberális Kerstin Lundgren és a cseh konzervatív Jana Fischerová készített a jogállamiság magyarországi helyzetéről. A jelentéstevők előzőleg több tájékozódó látogatást tettek Magyarországon, legutóbb idén februárban. Közösen készített jelentésüket a monitoring bizottság megkapta ugyan, Fischerová azonban ezután lemondott társjelentéstevői tisztségéről. Bár aláírását kifejezetten nem vonta vissza, a jelentés tartalmát egyoldalúnak, elfogultnak nevezte.

A jelentést a parlamenti közgyűlés monitoring bizottsága áprilisban nagyon szűk többséggel, olyan szavazási procedúra eredményeként fogadta el, amelynek az egyértelműségét többen kétségbe vonták. A parlamenti közgyűlés házbizottsága ezután májusban arra az álláspontra helyezkedett, hogy ellenzi a megfigyelési eljárás megindítását Magyarországgal szemben. Mivel ez a vélemény nem egyezett a monitoring bizottságéval, a kérdést a parlamenti közgyűlés plenáris ülésének napirendjére kellett tűzni.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a bizottsági jelentésről azt mondta, az ET nem jogi bírálatokat, hanem politikai vádakat fogalmazott meg. Szerinte az eljárás arra volt példa, mintha megint "előbb lett volna ítélet, mint tárgyalás". Hozzátette: kétszer is találkozott a bizottság jelentéstevőivel, vizsgálatuk eredménye azonban nem tükrözte az egyébként konstruktív megbeszéléseket.

Olvasóink írták

  • 1. _csutak_ 2013. június 25. 22:28
    „Újabb pofon a rossz gazdasági politikáért!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

NGM: menetrend szerint halad az önkormányzati adósság átvállalása

Menetrend szerint halad az ötezernél nagyobb lakosságú települések önkormányzati adósságának… Tovább olvasom