Délmagyar logó

2017. 03. 24. péntek - Gábor, Karina 10°C | 21°C Még több cikk.

Látványos decemberi csillaghullás: érkeznek a Geminidák

Látványos csillaghullás lesz december 13-ról 14-re virradó éjszaka, amikor megérkeznek a Geminidák - olvasható a Space.com csillagászati hírportálon.
A legtöbb meteorraj egy-egy üstököshöz köthető: a bennük lévő jég és az abba belefagyott por a világűr vákuumában felmelegedve a Nap közelében kiszabadul. A porszemcsék a szülő égitestéhez közel hasonló pályára kerülnek - ezeket a kivetett anyagfelhőket nevezik meteorrajnak.

A Geminidák viszont érdekes módon a 3200 Phaethon kisbolygóhoz köthetők. A feltételezések szerint a kisbolygó egy másik aszteroidával való ütközés során veszíthette el anyagának egy részét, amelyből a meteorrajt képző szemcsék származnak. Egy másik lehetséges magyarázat szerint a Phaethon valaha üstökös volt, erre utalhat, hogy pályája az üstökösökéhez hasonlóan igen elnyúlt, akár a Merkúr bolygó távolságának felére is megközelítheti a Napot. E gyakran ismétlődő, intenzív hőhatással járó időszakok miatt gyorsan elveszíthette fagyott gázanyagát, és mára csupán a teljesen száraz, fagyott gázoktól mentes magja maradt vissza.

Mint a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján olvasható, "a rajt 1862-ben említették először, ami azonban nem azért van, mert addig nem figyeltek oda annyira a meteorrajokra. Ezt megelőzően egyszerűen még nem léteztek a Geminidák, pontosabban az áramlat nem keresztezte a földpályát. A Jupiter perturbációs hatása (egy égitest mozgásának más égitest vagy égitestek hatására bekövetkező megváltozása) miatt fordult be a raj bolygónk útjába, és a nem is oly távoli jövőben meg is szűnik majd ez a szerencsés együttállás. Addig azonban még sok szép Geminida maximumot láthatunk, hiszen felfedezése óta folyamatosan erősödik az aktivitás".

Az MCSE ismertetője szerint az aktivitás maximuma december 13/14-én van, de az azt megelőző és követő néhány napban, egészen 17-ig is bármikor láthatunk Geminida-meteorokat feltűnni az égbolton. A fehéres színű rajtagok közepes, másodpercenként 35 kilométeres sebességgel lépnek be a légkörbe.

Az idén a maximum "nálunk sajnos nappalra esik, de 13/14-én éjszaka, pontosabban ennek az éjszakának a hajnalán biztosan szép csillaghullásban lesz részünk. A hajnali észlelést erősíti az első negyedben lévő Hold is, amely éjfélkor nyugszik" - emeli ki az MCSE honlapja.

Olvasóink írták

  • 1. sziszka1 2010. december 09. 14:43
    „látható lenne, nem lennének ilyen felhők!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kevesebb lehet jövőre az államilag finanszírozott hallgató

Csökken a felsőoktatásba felvehető államilag finanszírozott hallgatók száma jövőre az eddigi 56… Tovább olvasom