Délmagyar logó

2016. 12. 06. kedd - Miklós -5°C | 3°C

Múzeum őrzi majd a határt

Magyar–Osztrák Államhatár Múzeum létrehozását tervezik a Páneurópai Piknik helyszínén. A közgyűjtemény hírére valószínűleg sokan látogatnának szerte a világból Sopronba, hogy megismerjék az egykori vasfüggönyt és a határnyitás történelmi hátterét.
Archív fotó: Matusz Károly Vasfüggöny a kézben: Ezek a lépések vitték közelebb hazánkat a határok nélküli közös Európához.
A hazánkban egyedülálló múzeumban nemcsak a két világrendszer között húzódó egykori vasfüggönyről, a keleti tömb határőrizeti munkájának sajátosságairól, hanem a népeket, országokat elválasztó határok történeti, földrajzi szerepéről is hiteles képet nyerhetünk majd a tervek szerint.

„ Határtalan" érzelmek a múltból

Bella Árpád egykori határőrtiszt szolgálatban volt a sopronpusztai Páneurópai Piknik eseményének helyszínén. – Soha nem felejtem el a vasfüggönyt megrohamozó keletnémet férfiak, nők és gyermekek rémült arcát – mondja. – Majd amikor a hömpölygő tömeg átjutott osztrák területre, ezek az arcok egy csapásra határtalan megkönnyebbülést és örömöt tükröztek. Biztos vagyok abban, akikhez eljut az államhatár-múzeum híre, visszatérnek Sopronba, hogy szembesüljenek akkori bátor tettükkel, s emlékezzenek, mi mindenen mentek keresztül, míg révbe nem értek.

Aki alatt felrobbant az akna

K. Géza soproni vállalkozó szenvedő alanya volt a vasfüggönynek. – Rokonságom zöme Nyugaton élt, magam is utánuk vágytam – meséli a férfi. – Útlevelet persze nem kaptam. Az évek múlásával megelégeltem a fojtogató helyzetet.

– Egyik társammal 1965 nyarán nekivágtunk a zöldhatárnak – folytatta K. Géza. – Ó-Hermesnél próbáltunk meg átjutni Ausztriába, de felrobbant alattunk az akna. Súlyosan megsérültünk: társamnak amputálni kellett a lábát, én térd-, kéz- és hátsérüléseket szenvedtem. Végül 1975-ben, már családos emberként jutottam először útlevélhez, ám az egész család csak a nyolcvanas években utazhatott ki Nyugatra. Az államhatár-múzeum kapcsán reméljük, az életben nem, csak a tárlókban elevenednek meg a magunk mögött hagyott évtizedek rossz emlékei.

Az országban egyedülálló

A Magyar–Osztrák Államhatár Múzeum ötlete az MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-Magyarországi Tudományos Intézetének két tagjától, Hardi Tamás tudományos munkatársától és Szörényiné dr. Kukorelli Irén egyetemi docenstől származik. Megtudtuk: a Fertő tó osztrák–magyar térségének átfogó fejlesztési elképzelései között, az ökoturizmushoz kapcsolódóan vetődött fel a gondolat, hogy a nevezetes turisztikai helyszínen speciális közgyűjtemény jöjjön létre. Szörényiné dr. Kukorelli Irén kérdésünkre elmondta: a papírra vetett elképzelés immár „projektgazda-keresési" fázishoz érkezett. A múzeumépület megépítését uniós pénzügyi alapokból szeretnék finanszírozni.

Támogatják az ötletet

Dr. Magas László, a Páneurópai Piknik ’89 Alapítvány kuratóriumának elnöke a Kisalföldtől értesült a kezdeményezésről. – Minden olyan ötletet támogatunk, amely a nevezetes Piknik emlékhelyének fejlesztését, gondozását szolgálja. Természetesen mi is szeretnénk bekapcsolódni a terv megvalósításának munkáiba – jelentette ki az elnök.
– A soproniaknak meghatározó szerepet kell vállalniuk a múzeum létrejöttében – fogalmazott dr. Szilágyi László, az alapítvány kurátora, a BW Pannonia M. Hotel tulajdonosa, aki szintén lapunktól hallott először a határmúzeum tervéről. A mecénási tevékenységéről is ismert üzletember, mint mondta, a finanszírozásban is hajlandó lenne részt venni. – A Páneurópai Piknik szellemi örökségéhez méltó tervek kidolgozásának, megvalósításának támogatása soproni, nemzeti, egyszersmind uniós ügy – hangsúlyozta dr. Szilágyi, majd hozzátette: alapvető érdekünk, hogy az államhatár-múzeum létrehozása a helybéli patrióták részvételével történjen, akár projektgazdai minőségben is.

Központi forrást remélve

Sopron alpolgármestere, Hruby József is szerkesztőségünktől kapott először információt az államhatár-múzeum tervéről. Az alpolgármester tapasztalata szerint nagy érdeklődésre tart számot a vasfüggöny leomlásának mikéntje a térségbe érkező hazai és külföldi vendégek körében. Hruby József aláhúzta: az önkormányzat anyagi erejéhez mérten támogatja az ötlet megvalósítását.

Van rá példa

Európában Németországban találunk államhatár-múzeumot. A Lübecktől egészen az egykori cseh–német–német határig húzódó rendszer leghíresebb német–német államhatár-múzeuma Mödlareuthban található. Az egykori keletnémet határőrizeti és belügyi munka eszközeit és módszereit tárja a látogatók elé.


 

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A film nem pótolhatja a könyvet

Karda Beáta, a ma is népszerű táncdalénekes Győrött kezdte meg tanulmányait. A Gárdonyi-iskola… Tovább olvasom