Délmagyar logó

2017. 07. 22. szombat - Magdolna 20°C | 34°C Még több cikk.

Nem nyilvános az OBH elnökének alkotmánybírósági meghallgatása

Több alkotmányjogi panasz érkezett az Ab-hoz, melyben az indítványozók kifogásolták, hogy az OBH elnöke jelölte ki, mely bíróság járjon el ügyükben.
Az Alkotmánybíróság Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke személyes meghallgatása mellett döntött - közölte Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság (Ab) főtitkára az MTI érdeklődésére.

Az Ab azért személyes meghallgatást tart, mert "az ügy érdemi előmozdítása a meghallgatás nyilvánosságától nem várható" - fűzte hozzá magyarázatképpen a testület főtitkára, aki azt is megjegyezte: az ülésről részletes jegyzőkönyv készül, amelybe az indítványozók és jogi képviselőik betekinthetnek.

Több alkotmányjogi panasz érkezett az Ab-hoz, melyben az indítványozók kifogásolták, hogy az OBH elnöke jelölte ki, mely bíróság járjon el ügyükben. Az Ab döntése nyomán az ügy előadó alkotmánybírója megkereste az OBH elnökét, hogy írásban fejtse ki jogi álláspontját. Handó Tünde ezt meg is tette, de egyúttal kérte, hogy az Ab személyesen hallgassa meg őt. Miután az Ab tájékoztatta az indítványozókat a meghallgatás elrendeléséről, közülük többen is kérték, hogy az nyilvánosan történjen. Ezután döntött az Ab arról, hogy április 23-án személyes - nem nyilvános - meghallgatást tart.

A sajtóban már korábban nyilvánosságot kapott, hogy többek között a Hagyó-ügy Kecskemétre helyezése miatt fordultak az Ab-hoz. A súlyos korrupciós cselekményekkel vádolt korábbi szocialista főpolgármester-helyettes és társainak ügyében eljáró védők főként azt kifogásolják, hogy az OBH elnöke jogorvoslati jog biztosítása nélkül döntött a rendes illetékességi szabályok szerint Budapesten tárgyalandó BKV-ügy Kecskemétre helyezéséről.

Hétfőn Handó Tünde egy sajtótájékoztatón elmondta: a félreértések, tévedések tisztázása érdekében kérte személyes meghallgatását az Ab-tól. Példaként említette, hogy mindig bíróság és nem egy konkrét bíró kijelöléséről van szó, és nem már folyamatban lévő pereket helyeznek át másik bíróságra. Korábban a bírósági szervezet vezetője azzal is érvelt az ügyáthelyezés intézménye mellett, hogy ennek segítségével a leterhelt központi régióban várhatóan évekig húzódó perek egy kisebb munkaterhekkel küszködő vidéki bíróságon sokkal hamarabb befejeződhetnek.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Lovak pusztultak el a cecei istállótűzben

A több mint 1200 négyzetméteres nádtetős istálló teljesen kiégett, a tetőszerkezet leomlott. Mintegy… Tovább olvasom