Délmagyar logó

2017. 01. 18. szerda - Piroska -7°C | 1°C

Nőtt a gátszakadás veszélye, leszakadhat a megsérült oldalfal

Ajka - Le fog szakadni az ajkai zagytározó megsérült északi oldalfala - jelentette ki Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár vasárnap. Az éjszakai nedvesség miatt nőtt a tározó északi falának omlási veszélye.
A környezetvédelmi államtitkár szerint menthetetlen állapotban van a sérült tározó. Le fog szakadni az ajkai zagytározó megsérült északi oldalfala - jelentette ki Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár a vörösiszap sújtotta katasztrófatérségben, Kolontár határában.

Az államtitkár a térség védekezési munkáit megtekintő sajtóbejáráson hazai és nemzetközi újságírók előtt úgy fogalmazott: "egy napon vagy egy héten belül bekövetkezhet a tragédia", és most azon dolgoznak, hogy megóvják Kolontár és Devecser házait. Ezért építenek védőgátat mintegy 100 millió forintos költségből a településen keresztül egészen a 8-as útig - hangsúlyozta.

Illés Zoltán kijelentette: minden szakember arra számít, hogy leomlik a tározó fala, de az abban tárolt vörösiszapot megpróbálják "mederben" tartani, s majd egy később megépülő, új tározóba átfejteni.

Nőtt a gátszakadás veszélye az államtitkár szerint

Illés Zoltán azt mondta: szombat virradóra hét centimétert nőtt a majd félméter széles és 25 méter hosszú repedés, de a mozgási folyamat napközben megállt. Éjszaka, a pára és a nedvesség hatására viszont újabb süllyedést és elmozdulást mértek a szakemberek - hívta fel a figyelmet.

Az államtitkár hangsúlyozta: a gátszakadás reális veszélye és kockázata nőtt, de jó esély van arra, hogy a fal csak a Kolontárt kettészelő gát megépítését követően omlik le.

Félméteres a sérülés, megállt a repedés - az MTI vasárnap reggeli információja szerint

A megsérült gátnál dolgoznak a munkagépek, Kolontáron épül a védőgát, Devecsert takarítják a vörösiszaptól - tapasztalta az MTI tudósítója vasárnap hajnalban és kora reggel.

Devecseri felvételek szombatról. Galéria: MTI

Az ajkai zagytározó X. kazettájának északi oldalán a szakemberek 47 centiméter széles repedést mértek még csütörtökön, de ez a vágat péntek estére hét centimétert nőtt. Ezt követően a védelmi bizottság a belügyminiszterrel úgy döntött: kitelepítik Kolontár lakosságát, mert reális veszély áll fenn egy gátszakadásra.

Az MTI tudósítójának szakemberek vasárnap reggel, a megsérült tározó közelében azt mondták: a repedés mellett egy 40 centiméteres szinteltolódás is van a gátszakasz két fala között, és az "zsanérszerűen nyílik". Úgy vélik, mivel ez a mozgás lelassult, jó esély van arra, hogy elkerüljék a gátszakadást.

A tározót üzemeltető cég munkásai és a katasztrófavédelem emberei próbálják betömíteni a rést. A tervek szerint egy szarkofágot építenének a tározó köré, de az nagyon sok időt venne igénybe, és egyelőre az sem tisztázott, ki fizetné a költségeket - mondták.

Kolontár felé vasárnap hajnalban rendszám nélküli munkagépek tartottak, hogy elkezdjék a 400 méter hosszú védőgát építését, a teherautók pedig még délelőtt elkezdik szállítani a köveket és a földet.

Önkéntesek tisztítják az utat Devecserben. Galéria: MTI

A szakemberek az MTI-nek azt mondták, a Veszprém megyei települést kettészelő védőgát 5 méter magas lesz, talpszélessége 20, koronateteje 6 méter lesz. Az alapozási munkával szombat éjjelre elkészültek, leterítették a geotextíliát, és erre építik a bányákból ideszállított kövekből a prizmát, amelyet földdel fednek be.

A védműnek hétfőre kell elkészülnie.

Megállt a repedés a sérült gátfalon

Dobson Tibor elmondta, hogy a korábban észlelt repedések javítása folyamatban van, és újabb repedések nincsenek. Egyidejűleg folyik annak a védőgátnak az építése, amellyel Kolontárt akarják megvédeni. A védőgát alapozása lényegében befejeződött, a vasárnapi nap fő feladata a védőgát szélesítése, illetve magasítása lesz. A szóvivő megnyugtatónak nevezte azt is, hogy az időjárás kedvezően alakul, és nincs eső.

A katasztrófavédelem, illetve a kárfelszámolás szóvivője beszámolt arról, hogy a hétfői, illetve a pénteki események nyomán a kolontári kitelepítettek száma mintegy 1000-re emelkedett. Közülük mintegy 90-en vették igénybe a közösségi szállásokat, a többiek rokonoknál, illetve barátoknál kerestek elhelyezést.

Ami Devecsert illeti, ebből a szempontból kedvezőbb a helyzet. A városból szombaton ugyan spontán kitelepülések kezdődtek, körülbelül 400-500 ember hagyta el Devecsert, ahol mintegy 5000-en maradtak. Dobson Tibor szerint minden remény megvan arra, hogy nekik már nem kell elhagyniuk a várost.

A vörös zagy, amely tízezrek életét tette tönkre pillanatok alatt. Galéria: MTI

A szóvivő az MTI-nek elmondta, hogy a térségben zajló védekezésben összesen 900 hatósági személy vesz részt, és munkájukat 700-800 önkéntes segíti. A védekezésben eddig mintegy 300 technikai eszközt - beleértve a különböző járműveket is - vetettek be.

Dobson Tibor kiemelte azt is, hogy kedvezően alakul a folyók pH értéke, amely most 8 körül van. Ez egyaránt vonatkozik a Marcalra, a Rábára, illetve a Dunára is. Mindennek nyomán a Marcal lúg elleni kezelését csökkenteni lehetett - mondta el a szóvivő.

A kárfelszámolás szóvivője tájékoztatott arról is, hogy továbbra is 1 eltüntet keresnek, a szombati kutatások is eredménytelenek maradtak. A keresést tovább folytatják. A katasztrófa eddig 7 halálos áldozatot követelt.

Végezetül Dobson Tibor beszámolt arról, hogy a védekezés során - kisebb, munka közbei baleseteken kívül - komolyabb személyi sérülés nem történt.

Olvasóink írták

55 hozzászólás
  • 55. csakugyirok 2010. október 11. 07:38
    „"nem tisztázott, hogy ki fizeti a költségeket az új szarkofág ill. gát építésre" Ez most egy vicc ?????????????”
  • 54. keiner 2010. október 10. 18:49
    „Csináltam egy screenshot:
    http://img839.imageshack.us/img839/3346/schlamm.jpg”
  • 53. keiner 2010. október 10. 18:43
    „Nésztem Googlemaps:
    http://maps.google.de/maps?hl=de&tab=wl
    Ott sok területet elfoglálnak ezzek a tárolók.
    Mit akárnak ez a sok földel késöbb csinálni? Meddig akárnak még tarolókat épiteni?
    Ami fü alatt van, ez mind nehéz anyaggal tele.”
  • 52. achilleus 2010. október 10. 18:41
    „50. hozzászólás Logaritmus 2010.10.10. 18:35
    Való igaz, az ilyen ellenőrzés semmire sem jó. Talán a szabályozást nem kellett volna az alumínium (műkorund és kádbatomadta) lobbi szájaize szerint megalkotni, netalán az ellenőrző hatóságot kivéreztetni, fenyegetni, egzisztenciális bizonytalanságban tartani. DSokáig kitart még a 8 év mocska, némelyik pedig most szabadul el. Tudod, has büdös ember kerül a lakásba és sokáig tartózkodott ott, a szellőztetés sem megy azonnal, mert beszívja a szagát a kárpit, de még a fal is.”
  • 51. achilleus 2010. október 10. 18:36
    „49. hozzászólás Logaritmus 2010.10.10. 18:32
    Aki pedig alapozás nélkül terveztette, majd színültig töltette, az készíthetné a fogkeféjét.”
  • 50. Logaritmus 2010. október 10. 18:35
    „"Az államtitkár hangsúlyozta, a talaj szerkezetének és a töltés állapotának vizsgálatát nem írja elő törvény a környezetvédelmi hatóságnak"

    Ezt hívják szerecsenmosdatásnak. Mégis mit ír elő a jogszabály? Még egy bejárást sem kell csinálni a tározó körül? Nem kell észrevenni a repedést és a szivárgást a gáton?! Ne bolondítsuk már egymást, Achilleus. A kárt fizesse ki a MAL Zrt., legyen személyes felelősségrevonás, de az ellenőrzést végző állami szerv ne tegyen úgy, mintha az lenne a normális ami történt! Mire jó akkor az ellenőrzés? Semmire?”
  • 49. Logaritmus 2010. október 10. 18:32
    „46. hozzászólás achilleus: nem értem, mit szeretnél mondani. A végső felelős szerintem is az, akinek az érdekében a tározót létesítették és fenntartják, nyilvánvalóan én is azt várom el, hogy a kártérítést ő fizesse meg! De nehogy már eltussolja a sajtó és a kormány azt, hogy az állami felügyelet 2 héttel ezelőtt végzett alapos (?) ellenőrzést és azon mindent rendben találtak, pedig a most előkerülő fotókon látszódik, hogy már akkor is szivároghatott a tározóból a lúgos vörös iszap!!! Erre hivatkozással a cég akár meg is úszhatja a kártérítési felelősséget. Normális országban ilyenkor ha nem is a környezetvédelmi miniszter vagy a kormányfő, de legalább a helyi ellenőrzési szerv igazgatója lemond.”
  • 48. achilleus 2010. október 10. 18:32
    „47. hozzászólás Logaritmus 2010.10.10. 18:30
    2010-10-10 18:22- Illés a céget okolja a katasztrófáért (+videó)
    "A környezetvédelmi államtitkár továbbra is az ajkai zagytározó tulajdonosát okolja az iszapkatasztrófáért. Illés Zoltán a helyszínen arról beszélt, a tárca szakértői szerint a gát vélhetően szivárgott, de a Mal Zrt. nem építtetett ellennyomó medencéket, így a buzgárok idővel repedést okoztak, ami végül omláshoz vezetett. A politikus szerint nem igaz a cég korábbi állítása, amely szerint a hatóságok rendszeresen vizsgálták a tározó állapotát. Az államtitkár hangsúlyozta, a talaj szerkezetének és a töltés állapotának vizsgálatát nem írja elő törvény a környezetvédelmi hatóságnak. Megjegyezte azonban, a szabályozás hiánya a Mal Zrt.-t nem mentesíti, mert neki saját hatáskörben kellett volna ellenőriznie a tározó falának állapotát. Az államtitkár a gát anyagáról azt mondta, hogy a korábbi állításokkal ellentétben az nem kemény, és ezt egy a gátról felvett anyagdarab szétmorzsolásával bizonyította. Elmondta, hogy a tározóknak nincs alapozása, ezért az egyenletesebb súly elosztás érdekében a IX-es tározóban lévő lúgos folyadék egy részét egy másik kazettába szivattyúzzák át."”
  • 47. Logaritmus 2010. október 10. 18:30
    „moderálva”
  • 46. achilleus 2010. október 10. 18:15
    „41. hozzászólás Logaritmus 2010.10.10. 17:59
    Amerikában fel sem merült, hogy a kárt nem a cég fizeti meg. Még fel sem ért az olaj a felszínre, Obama első nyilatkozata már arról szólt, hogy "végsősoron" a cég a hibás. Na de Orbán prejudikált, amikor arról beszélt, hogy "emberi" felelőst kell találni, "Magyarországon Orbán lábbal tiporja a jogokat."”
  • 45. frakk 2010. október 10. 18:03
    „Állami tulajdonba kell venni az egész kócerájt. Ahogy kijátszották privát tulajdonba, most itt az idő , és ok, a visszavételre. A magyar nép ezzel járna a legjobban. Nem maszek tulajdonosoknak kell elvinni a hasznot , és közben a természetet tönkre vágni”
  • 44. Mathiasking 2010. október 10. 18:03
    „moderálva személyeskedő”
  • 43. Mathiasking 2010. október 10. 18:00
    „39. hozzászólás achilleus 2010.10.10. 17:26

    Tudod ezzel a korral, amit megértem sokat láttam és sokat hallottam, sokat tudok, de sokat is hallgatok. Jobb a múltat feltárni objektíven, mint politikai úton magyarázni. Sajnos az utóbbi történik leginkább. Addig, amíg a SZTE-n komcsi történészek tanítanak, addig a fejekbe történő tisztánlátás nem biztosított. A műszaki emberek pedig sosem hallgattatnak meg, mert ők objektívek leginkább, de a politikával pénzért lepaktáló mérnököket ki kellene irtani.”
  • 42. achilleus 2010. október 10. 18:00
    „38. hozzászólás y-akta 2010.10.10. 17:22
    Ha nem is ez a cég, de valami hasonló lehet a dolog magyarázata. (A honlap tárolt google változata október 3-ai, első ránézésre a mostanival megegyező). Ha esetleg előbb takarítottak, na ...abba bele se merek gondolni ....a gát ugyanis 4-én szakadt át, dél körül.”
  • 41. Logaritmus 2010. október 10. 17:59
    „Annyira tudtam, hogy az előre programozott droidok szerint a vörösiszap katasztrófáért is Gyurcsány lesz a hibás, habár a bánya nem az övé, nem is volt soha, bauxitot sem bányászott. Igaz, a cége bauxitot vásárolt amiből timföldet gyártott de ennyi erővel az is felelős, aki bármikor életében alumínium kanalat emelt a szájához.

    Ennél már mégis csak fontosabb az, hogy az Orbán-kormány által tavasszal sietve kinevezett környezetvédelmi hivatal ellenőrei mitől találtak mindent rendben a katasztrófa előtt két héttel, pedig a Greenpeace szerint már akkor is látható jelei voltak a közelgő gátszakadásnak (repedések, folyás, stb.)?

    Itt az ellenőrzési jegyzőkönyv, amiben az állami hivatal munkatársai mindent rendben találtak:
    http://vastagbor.blog.hu/2010/10/09/a_kornyezetvedelmi_felugyeloseg

    http://nol.hu/belfold/20100624-bubos_banka_korbol_a_zoldhatosag_elere

    A környezetvédelmi szakmát igencsak meglepte, amikor a napokban kiderült: a vidékfejlesztési minisztériumba államtitkár-helyettessé nemrégiben kinevezett Kling István megüresedett posztjára, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség élére Zay Andreát, a budapesti Práter utcai általános iskola igazgatóját nevezték ki.

    Kicsoda Zay Andrea? A terézvárosi képviselő-testületben az államtitkárral együtt fideszes képviselőként is tevékenykedő negyvenhét éves új felügyelőségi vezető önéletrajza szerint eddig különféle civil egyesületek aktivistájaként került kapcsolatba a természetvédelemmel: részt vett az andornaktályai Búbos Ban ka Környezetvédő Kör alapításában, táborokat, élővíz-figyelő programokat szervezett. Az egri főiskolán biológia-technika, majd kémia-környezetvédelem szakon végzett asszony oktatástechnológusi, irodavezetői és politikai szakértői szakképesítést, majd jogi végzettséget is szerzett. Négy évig, 1999 és 2003 között az MTV Közalapítvány titkárságvezetője, 2004 és 2005 között pedig Illés Zoltán országgyűlési képviselő személyi titkára volt, aztán a Regnum Katolikus Általános Iskola megbízott igazgatói posztjára, majd 2007-ben a Práter Általános Iskola igazgatói székébe jutott, s innen került a fehérvári székhelyű régiós környezetvédelmi hatóság élére, néhány hete.

    Zay Andrea, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség új igazgatója kinevezéséről nem kívánt nyilatkozni. Illés Zoltánt ebben az ügyben több napig kerestük, ám hétfő óta nem sikerült tőle választ kapnunk kérdéseinkre. Egyebek között arra, milyen szakmai érvek szóltak a volt iskolaigazgató kinevezése mellett, s hogy pályázat útján választotta-e őt az arra legalkalmasabbak közül. Az államtitkár korábban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség igazgatójának, Filotás Ildikónak a menesztése kapcsán - akit szakmailag hibáztatott a felsőzsolcai ártérre telepített hipermarketek építésének engedélyezése miatt - tudósítónknak úgy nyilatkozott: a tíz régiós környezetvédelmi felügyelőség élén nyolcnál változást tervez, mert a jelenlegi vezetőket nem tartja szakmailag alkalmasnak a feladatra, és maga szeretné eldönteni, kikkel akar együtt dolgozni.
    HIRDETÉS

    Több régiós felügyelőség vezetőjét is megkérdeztünk arról, értesültek-e már esetleges menesztésükről, de valamennyien azt válaszolták: csak a sajtóból, illetve pletykaszinten hallottak a személycserékről. Megjegyezték: legtöbbjüknek környezetvédelmi, építészi vagy vízügyi mérnöki végzettsége van, és évek óta dolgoznak a szakmában.

    Szilágyi László országgyűlési képviselő, az LMP fenntarthatósági kabinetjének vezetője kérdésünkre azt mondta: az LMP szerint a regionális zöldhatóságok vezetőit nem szabad pártpolitikai alapon kiválasztani, ezekre a posztokra átlátható pályázati rendszer segítségével hatósági és államigazgatási munkában jártas szakembereknek kellene kerülniük. Hozzátette: az elmúlt évtizedben a folyamatos átszervezések és indokolatlan vezetőcserék demoralizálták az ágazatot, amelynek nem tenne jót egy újabb leváltási hullám.

    Szabó Imre korábbi szocialista környezetvédelmi miniszter felhívta a figyelmet arra: elődje, a szabad demokrata Fodor Gábor 2007-ben harminchat köztisztviselői állásra írt ki pályázatot, amelynek részeként a tíz regionális zöldhatóság élére hat évre neveztek ki új igazgatókat. Szabó hangsúlyozta: ezeknek a vezetőknek a megbízatásából még három év hátravan, így szerinte kizárólag politikai fenyegetésként értékelhető, hogy Illés Zoltán vezetőcserékbe kezdett a zöldhatóságok élén. A köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt azonban a parlament a napokban úgy módosította, hogy akár a pályáztatással kinevezett vezetők is indoklás nélkül felállíthatók a székükből. Szabó Imre úgy véli: komoly károkat okozna, ha az eddigi gyakorlattól eltérően a regionális zöldhatóságok igazgatói posztjaira a jövőben pályáztatás nélkül pártkatonákat ültetnének.”
  • 40. egyszegvári 2010. október 10. 17:27
    „Székely Tamás, a magyar vegyipariszakszervezet (VDSZ) elnöke,<moderálva> MENNY ODA LAKNI VAGY FÜRÖDJ MEG ABBAN A VÖRÖS ISZAPBAN, ÉS MEGTUDOD HOGY MIT ÉREZNEK AZOK A SZERENCSÉTLEN EMBEREK!!!! HA UTÁNNA VAN MÉG KEDVED ÜZEMELTETNI AZT A TETVES CÉGET HÁT ÜSSE KŐ”
  • 39. achilleus 2010. október 10. 17:26
    „36. hozzászólás Mathiasking 2010.10.10. 17:14
    Sajnos erről keveset tudnak az emberek. Szinte biztos vagyok benne, hogy képtelen elolvasni a legsötétebb része az írást, az első alkalommal, amikor lát egy olyan mondatot, amellyel nem ért egyet, azonnal abbahagyja és fantazmagóriának minősíti. Aztán ott folytatja, ahol abbahagyta. A rákos beteg is megpróbálja bemagyarázni magának, hogy nem is beteg, vagy úgy csinál mintha nem lenne az. Ez egy pszichét pusztító rák a nemzet testében.”
  • 38. y-akta 2010. október 10. 17:22
    „Achilleus, ha ez igáz.............megáll az eszem! Kíváncsi vagyok, mit derít ki erről a kormány! És mi lesz a következménye? Csak, mert a külföldi híradásokban megint szép helyen szereplünk, tesze-toszaságból 5-ös!”
  • 37. achilleus 2010. október 10. 17:14
    „35. hozzászólás Vörcsi 2010.10.10. 17:05
    Nagy valószínűségét látom, hogy a tározó állapotát maga a cég mérette fel egy hitelesnek látszó, mindenféle tanúsítvánnyal rendelkező, jól bejáratott kft-vel, majd - mivel nem merült fel ezek alapján - semmiféle rendellenesség, nem érkezett semmiféle bejelentés, a cég által közvetített adatok alapján a tározót renben lévőnek minősítették. A felkért cég, vélhetően ... de erről korábbi hozzászólásaim alapján már lehet egyfajta képet kapni.”
  • 36. Mathiasking 2010. október 10. 17:14
    „A budapesti rádióban hallottam egy beszélgetést Dr. Balogh Zoltán nyugalmazott főorvossal, "A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével" című könyvének megjelenése alkalmából. Számomra ismert volt, a tó körüli mesterkedés, de nem tudtam, hogy mi az oka.

    Dr. Balogh Zoltán megadta a választ.

    Tudvalevő az amerikaiak U2 kémrepülőinek a sorsa, melyek 21.000 m magasságban, 900 km/óra sebességgel haladtak. Ezeket az oroszok rakétákkal le tudták lőni. Erre az amerikaiak megalkották az SM 71 Black Bird nevű kémrepülőt, mely 26,000 m magasságban 3,200 km/ óra sebességgel repült. Ezt a magasságot már nem tudták elérni az oroszok, de abban a magasságban a nyomást csak a titán képes kibírni. (nem a nyomás itt a lényeg, hanem a könnyűség és erősség kellő összhangja)

    A Nyírád környéki bauxit, timföld tartalmazza ezt az oroszok részére stratégiailag fontos fémet.

    Gillemot László professzor 1949-1952 között kidolgozta a technológiát, a titán oxidból
    fém titán előállítását, és 1954-ben elkezdték építeni az üzemet, mely arra lett volna hivatva, hogy 5 millió tonna titánoxidból 4 millió tonna fém titánt termeljen ki. A titán akkori ára a londoni tőzsdén kilónként 10 dollár volt. Ez 40.000.000.000 dollárt tesz ki. Hatalmas kincs, ezért már érdemes beruházni, tehát elkezdtek építeni egy reaktort, laboratóriumot, és a hozzá tartozó üzemet. A tervek szerint 1955. december 31-én kellett volna az üzemet átadni. Ebből nem lett semmi, mert hirtelen leállították az építést. Gillemot professzor 1957-ben megkapta a második Kossuth díját, A magyar nyersanyagból fémtitán előállítására.

    Az ötvenes évek elején, az oroszok még sehol sem voltak a titán előállításának technológiája területén, ezért Gillemot professzornak el kellett utaznia a Szovjetunióba, hogy ingyen, és bérmentesen átadja, és betanítsa a módszerét.

    1958-ban az elhárítás megjelent, orosz kamionokra felrakták az egész laboratóriumot, és minden mozdíthatót, az összes dokumentációval, és orosz katonai kísérettel elszállították "ismeretlen helyre". Valójában oda, ahova Gillemot professzornak el kellett utaznia a Szovjetunióba, megtanítani, átadni a technológiát. Gillemot professzor tanítványa, Mihara Ferenc docens adott bővebb tájékoztatást a titán lényegéről, és a körülményekről.

    1962-ben Apró Antal aláírta, és Kádár János jóváhagyta a Timföld-alumíniumszerződést a Szovjetunióval. Ebből a szerződésből Apró Antal kihagyta a titán sorsát, ezt nagylelkűen oda ajándékozta az oroszoknak. Mi több, a timföldet el kellett szállítani a 2500 kilométerre fekvő Volgogradba, fizetni a szállítást, amely további iszonyú teherként jelentkezett.
    Ezek szerint 6000 tonna szállítását fizettük Volgogradig, az oroszok valószínűleg az egy tonna alumínium tömbök szállítását viselték visszafelé. (Csoda-e hogy éppen Gyurcsánynak a birtokába kerültek timföld bányák?!) Bauxitot bányásznak, timföldet nem. De Gyurcsány Ferenc birtokában vannak a timföldgyárak(!).

    Eddig a fémtörténet, de nézzük a vízügyet, ami még ennél is nagyobb katasztrófához vezethetett volna. Amikor a tó még sértetlen volt, a karszt vízmagassága, az Adria vízszintjéhez képest 176 méter magasan volt. Akkor 116 méteres karsztvíz-oszlop préselte be a gyógyvizet a tóba, 550-600 litert másodpercenként. Ennek eredményeként, két nap alatt a tó vize kicserélődött, és nem tudott lehűlni. Amikor kipumpáltak 10 milliárd tonna kristály tiszta karszt vizet, melynek 60 százaléka ment a Dunába, a karszt vízoszlop lecsökkent 4 méterre. Ez a depressziós tölcsér nem állt meg, hanem haladt Budapest felé. Ott mindössze már csak két méteres volt a túlnyomást biztosító karszt vízoszlop.

    Ekkor előjöttek egy őrült tervvel, hogy 32 centiméterrel csökkenteni kell a tó vízszintjét, és akkor a kisebb nyomás eredményeként továbbra is kellő mennyiségű lesz a melegvíz-hozam. Ez nem működött, mert a fürdőzők lábai felkavarták a fenéktalajt. Ekkor azt tanácsolták, hogy meg kell szívni a melegvíz-forrás kráterét, de a beomlás veszélye miatt Dr. Balogh ebbe nem egyezett bele.
    Ekkor a tótól néhány kilométerre fúrtak kutakat, és csövön szándékoztak elvezetni a gyógyvizet, hogy hozzá juthassanak a tó alatt fekvő titánhoz.

    Az Országos Tervhivatal elnöke Faluvégi Lajos akadályozta a tervet, ezért létrehozták 1987-ben a Tervgazdasági bizottságot, amely bizottság felettese lett a Faluvégi hivatalának. A Tervbizottság elnöke Medgyessy Péter a D209 ügynök lett.

    Később Grósz Károly miniszterelnökkel és párttitkárral kiegészült a rablóbanda, és az ügyet az iparügyi miniszter, és az Aluminiumipari Tröszt vezérigazgató hatáskörébe utalták.

    1987. június végén aláírták a Hévízi-tó, Budapest gyógyforrásai, és a közép-dunántúli vizek halálos ítéletét. Kapolyi László iparügyi miniszter személyesen, az egészségügyi miniszter helyettese, az Országos vízügyi hivatal elnökhelyettese, és a Budapesti Fővárosi Tanács elnökhelyettese látták el kézjegyükkel. Ez utóbbi ezzel lemondott a Budapesti gyógyvizekről!

    Medgyessy jóváhagyta, de a Hévízi tó működését irányító dr. Balogh Zoltánnak is alá kellett volna írni. December 15-ére összehívták az értekezletet Budapestre, de már 14-én megérkezett a másnapi értekezlet szövege és határozat! Dr. Balogh magával vitt egy munkatársát, és vele olvastatta fel a tiltakozásukat. Ekkor magából kikelve odarohant Dósa Lajos az Alumínium tröszt elnöke, elragadta a mikrofont, és üvöltötte, hogy a projektet azok ellenzik, akik nem értenek hozzá, és ezt végre kell hajtani.

    Dr. Balogh Zoltánnak két lehetősége volt. Vagy lemond, és akkor tucatnyi ember kap az állásért, és aláírják, vagy szembefordul a szovjet hadiipar igényeivel. Szót kért, és megtagadta az aláírást. Szerencsére a vízügyesek is mellé álltak, és Németh Miklós, aki időközben miniszterelnök lett, leállította az egész gyalázatos tervet.

    Ha megvalósult volna, akkor a Duna vize befolyt volna az ivóvízbe az összes szutykával, nem lennének gyógyfürdők Budapesten, és nem lenne a Hévízi tó.

    Rendszerváltáskor Dr. Balogh Zoltán reumatológus főorvos az újságokból értesült róla, hogy fegyelmi indult ellene, és kitiltották Hévízről. Két évig pereskedett, megnyerte a pert, visszahelyezték az állásába, de már belefáradt a küzdelembe. A kutatási eredménye a porckopásról ott nyugszik a fiókjában.

    Most a harmadik köteten dolgozik, melynek a fő címe továbbra is ugyanaz, alcíme: "Vádirat". Ebben a kötetben megírja, hogy ki mit tett Magyarország érdekei ellen, dokumentumokat mellékelve megnevezi név szerint azokat, akik 1962 és 1989 között Magyarország kirablásában részt vettek.

    Kapolyi László arról is híres, hogy orosz kutatókkal felfedeztek nagy mennyiségű szenet, ünnepélyesem megnyitották a bányát, amelybe előzőleg hordattak néhány kamion szenet.
    Az első és utolsó csille kigördült a szénnel, az oroszok felvették a kutatásukért a búsás jövedelmet. A szén meg sehol.

    Kérdem én: meddig kell várni, hogy ezek a csavargó oroszok szolgái bíróságra kerüljenek?
    Ma milliárdosok, és börtön helyett bársonyszéken ülnek. A klikk ma is együtt van, és továbbra is az ország érdekei ellen tevékenykednek, a saját zsebük javára. Egyedül álló ország vagyunk a világon, ilyen nyílt rablást talán még az afrikai diktátorok sem vittek végbe. Vajon mit szólna ehhez a rabláshoz a hágai nemzetközi bíróság?

    Dr. Balogh Zoltán kiállásával nagy szolgálatot tett a nemzetnek.

    Forrás: sokkaljobb levelesláda

    sokkaljobb-kommentár: Ketten az érintettek közül miniszterelnökök lettek (Medgyessy és Gyurcsány). Medgyessy Pétert mindezért havi 1,5 milliós nyugdíjjal dotáljuk, Gyurcsánynak annak ellenére, hogy mit tett a hazánkkal, évekig titkárság, gépkocsi használat és egyéb milliók illetik meg, és hogy még szebb legyen a történet, ott terpeszt a parlamentben.
    Mert egy ilyen ország lettünk!”
55 hozzászólás
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Partidrogok betiltását sürgeti az MSZP

Az MSZP a jelenleg legális, ugyanakkor rendkívül veszélyes partidrogok minél gyorsabb betiltására kéri a kormányt. Tovább olvasom