Délmagyar logó

2017. 09. 22. péntek - Móric 11°C | 17°C Még több cikk.

OGY - Elfogadták az NMHH és a közmédia jövő évi költségvetését

A bajai időközi választáshoz kapcsolódó videofelvételről is kérdeztek a hétfői interpellációk folytatása során a képviselők a parlamentben.
22:05 -A pénzügyi rezsicsökkentésről, valamint a kaszinóüzemeltetést érintő változtatásokról szóló vitákkal ért véget az Országgyűlés hétfői ülésnapja. A parlament kedden a jövő évi adótörvények tárgyalásába kezd, majd a 2014-es költségvetés vitáját folytatja.


Rogán: hat és félmillió embert érint a pénzügyi rezsicsökkentés

Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető szerint hat és félmillió embert érint a pénzügyi rezsicsökkentés azon lépése, amellyel a havi első két készpénzfelvételt ingyenessé tennék. A képviselő a törvényjavaslat expozéjában azt mondta, meggyőződése, hogy az elmúlt hónapokban a bankok nagyobb mértékben emelték a költségeket, mint azt az adótartalom indokolta volna, és volt, hogy a fizetés felvételekor 1500-2000 forintot is ki kellett fizetni. Ez a lépés a frakcióvezető szerint kiszámíthatatlanná tette a banki költségeket az ügyfeleknek.

Kifejtette, hogy a törvénnyel a meglévő számlaszerződésekbe avatkoznak be: minden természetes személy egy számlájánál lesz lehetőség a havi első két ingyenes készpénzfelvételre, összesen 150 ezer forintig. Elmondása szerint azért ebben az összegben állapították meg a felső határt, mert az alacsonyabb keresetűeket akarják segíteni.

A képviselő szerint a hatvannapos átállási időszak elég lesz a bankoknak és reális a 2014 februári bevezetés. A javaslat szerint a bankoknak egy közös adatbázist kell létrehozniuk arról, hogy az ügyfelek mely számlájukhoz kérték az ingyenes készpénzfelvételt.

Józsa István (MSZP) felszólalását úgy kezdte, hogy támogatnak minden olyan javaslatot, amely a lakosság terheit csökkenteni, mivel az elmúlt években romló anyagi helyzetbe kerültek. Hozzátette ugyanakkor, hogy "választási kampány íze" van a javaslatnak és aggódik amiatt, hogy nem a piacon keresztül, hanem "megmondós" törvényekkel érik el az ingyenes készpénzfelvételt.

Megjegyezte, hogy azután vált általánossá a készpénzfelvételi díj bevezetése, hogy a Fidesz különadókat vetett ki a bankszektorra, és ezeket a bankok áthárították az ügyfelekre.

Aradszky András (KDNP) azt mondta: a költségvetés rendbetétele a bankoktól is áldozatot kívánt, ezért vetették ki a különadókat, és az embereket közvetlenül nem terhelték meg. Szerinte minden intézkedés egy sakkjátszma volt, legutóbb a bankszféra úgy lépett, hogy az nem volt összeegyeztethető a nyugat-európai banki gyakorlattal.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta, támogatja az ingyenes készpénzfelvétel biztosítását, de nem látszik olyan eszköz, amely megakadályozná, hogy a bankok az "állítólagos kárt" beépítsék a többi költségbe. Szerinte egy monitoring rendszert kellene létrehozni, amely a banki költségek változásait és indokait figyelné.

Kiss Sándor (Jobbik) aggályosnak tartotta a két ingyenes készpénzfelvételt, mert ezzel arra ösztökélik az embereket, hogy a fizetésüket két részletben felvegyék és otthon tartsák, ezért javaslatot nyújt be arra, hogy 150 ezer forintig bármennyi készpénzfelvétel ingyenes legyen.

Horváth János (Fidesz), a parlament korelnöke azt mondta, figyelemmel kell lenni a versenypiaci szabályokra is, és jobb lenne, ha a bankoknak azt mutatnák, hogy jobban járnak, ha versenyeznek. Hozzátette: így a bankok nem azért törölnék el a díjakat, mert a kormányzat "megparancsolja", hanem azért, mert ezzel tudja a betéteseket "odacsábítani". Közölte, szükség van a javaslatra, mert ezzel elindulhat a folyamat, de, ha versenyre tudnák őket inspirálni, akkor automatikusan megoldódna ez a probléma.

Az általános vitát az elnöklő Ujhelyi István lezárta.

Az Erzsébet-program alá kerülhet a zánkai gyermektábor

A fideszes Koszorús László ismertette azon előterjesztését, amely alapján a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványtól az Erzsébet Vagyonkezelő Kft.-hez kerülhet a Zánkai Új Nemzedék Központ. A kormánypárti politikus szerint ezzel hosszú távon is biztonságosan üzemeltethetővé válhat az Erzsébet-program egyik legfontosabb bázisa.

Rétvári Bence közigazgatási és igazságügyi államtitkár a kabinet támogatásáról biztosította az előterjesztőt.

Az ellenzék padsoraiból kizárólag Szél Bernadett kért szót, aki úgy vélte, a változtatás tovább fokozza az Erzsébet-program körüli zavarokat, mivel a szóban forgó társaság működése szerinte nem átlátható.

Ujhelyi István lezárta a javaslat általános vitáját, ezt megelőzően így járt el a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tavalyi zárszámadásáról szóló részletes vitával is, amelyben nem alakult ki vita.

Változhatnak a szerencsejáték-szervezés szabályai

Ékes József (Fidesz) törvénymódosító javaslatát ismertetve amellett érvelt, hogy a kormány pályázati eljárás mellőzésével is köthessen koncessziós szerződést szerencsejáték-szervezésre. A kormánypárti politikus szerint az államnak erre a megbízható szerencsejáték szervezők esetében lenne lehetősége, akiket az eddig tanúsított jogkövető magatartásuk alapján választanának ki. A fideszes politikus emellett a kaszinók koncessziós díjának emelését is kezdeményezte.

Az MSZP nevében Tóth Csaba úgy fogalmazott, semmiféleképpen sem tudják támogatni a változtatásokat. Szerinte ugyanis a kormány a törvényjavaslat alapján a piac újrafelosztására készül a "háttérben".

A jobbikos Egyed Zsolt azt mondta, a kormány "nyerőgépmutyira" készül. Példaként említette, hogy a kabinet indítványa alapján a kijelölt tárcavezető mellőzheti a nyilvános koncessziós szerződés pályázatot, ami szerinte oda vezet majd, hogy a kormány "haverjai" nyithatnak majd kaszinókat.

Ujhelyi István lezárta a javasat általános vitáját, majd Mirkóczki Ádám (Jobbik) a múlt hét elején elhunyt Für Lajos volt honvédelmi miniszterre emlékező napirend utáni felszólalása után az ülésnapot is bezárta.

A képviselők kedd reggel 8 órakor folytatják munkájukat.


19:11 - Határozathozatalokkal folytatódott az Országgyűlés hétfői ülése, a képviselők döntöttek egyebek mellett a hegyközségi törvényről, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a közmédia jövő évi költségvetéséről, valamint a zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépéssel kapcsolatos törvényről.

Elfogadta az NMHH és a közmédia jövő évi költségvetését a parlament

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 32,4 milliárd forintos költségvetéssel gazdálkodhat jövőre, míg Médiatanácsa mintegy 174 millió forintos költségvetési és 1,5 milliárd forintos költségvetésen kívüli kerettel.

Az erről szóló jogszabályt 218 támogató szavazattal, 69 ellenvoks és egy tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) jövő évi költségvetési kerete 77,9 milliárd forint, amelyből 71,9 milliárd forint a központi büdzséből származik, több mint 4,6 milliárd forint pedig kereskedelmi és vagyongazdálkodási bevétel - derül ki az Országgyűlésben hétfőn elfogadott jogszabályból.

A számvevőszéki és költségvetési bizottság által benyújtott büdzsé szerint a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt., a Magyar Rádió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. előirányzata 500-500 millió forint.

Plenáris ülés az Országházban - október 28. Fotó: MTI (galéria)


Az államfő kifogásai alapján pontosították a hegyközségi törvényt

Az államfő kifogásainak figyelembevételével fogadta el ismét a parlament kormánypárti többsége a hegyközségi törvény módosítását.

A Ház három héttel ezelőtt a fideszes Font Sándor javaslatára szavazta meg a jogszabály-módosítást, Áder János köztársasági elnök azonban megtagadta az aláírását, és visszaküldte az Országgyűlésnek, jelezve: nem tartalmazza teljes körűen az információszabadságról szóló törvényben megállapított garanciális feltételeket. Korábban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is hiányosnak találta a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa adatkezelésének törvényi szabályozását.

Az államfő felhívta a figyelmet arra, hogy a törvény nem határozza meg pontosan az adatkezelés célját és időtartamát, az adatok fajtáit, valamint az adattovábbítások részleteit.

A biológiai biztonságról és a TIR-igazolványokról fogadtak el javaslatot

Az Országgyűlés egyhangúlag, 283 igen szavazattal elfogadta a biológiai biztonságról szóló Cartagena jegyzőkönyv felelősségről és jogorvoslatról szóló Nagojai-Kuala Lumpur-i kiegészítő jegyzőkönyvét, amely a genetikailag módosított szervezetek (GMO) szállításával, forgalmazásával, kezelésével és felhasználásával kapcsolatos felelősségi és kártérítési szabályokat tartalmazza.

Szintén elfogadták a képviselők az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó, Genfben, 1975. november 14-én kelt vámegyezmény módosításának kihirdetéséről szóló javaslatot, amely a nemzetközi garanciarendszer hatékony megszervezésének és működtetésének, valamint a TIR-igazolványok nyomtatásának és kiadásának feladatával megbízható vállalatok kritériumait határozza meg.

Az új Ptk.-hoz kapcsolódó törvényeket fogadott el a parlament

A jövő március 15-től hatályos új polgári törvénykönyvhöz (Ptk.) kapcsolódó, a gondnokoltakról, a szomszédjogról és a jogi személyek átalakulásáról szóló jogszabályokat fogadott el az igazságügyi tárca javaslatára az Országgyűlés.

A parlament 220 igen, 2 nem szavazattal, 72 tartózkodással elsőként jóváhagyta az új Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló jogszabályt.

Az új Ptk.-hoz igazítva - 254 igen szavazattal, 3 nem ellenében, 41 tartózkodás mellett - változtatott a Ház a jogi személyek átalakulásának szabályain is. A törvény meghatározza a társaságok egyesülésének, szétválásának, átalakulásának általános, valamint társasági típusonkénti részletszabályait.

Végül a parlament - 259 igen szavazattal, 38 tartózkodás mellett - elfogadta az új Ptk.-val összefüggésben a szomszédjogi szabályozást is, amely alapvetően nem változtatja meg a korábbi rendelkezéseket.

Új foglalkoztatási mutatószám kialakítására kapott felhatalmazást a kormány

A parlament a foglalkoztatási tárgyú törvények módosításával felhatalmazta a kormányt arra, hogy a jövő évtől a munkaerő-piaci folyamatok naprakész megfigyelésére és politikájának hatékony alakítására, alkalmazására alkalmas foglalkoztatási mutatószámot alakítson ki.

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár a javaslat vitájában kiemelte, ez csak lehetőség, ráadásul elfogadása esetén is csak a választások után lépne életbe, így nem igaz az az ellenzéki állítás, hogy a kormány célja az adatok befolyásolása a választások előtt.

A módosítás értelmében a foglalkoztatási szerv által nyújtott állami szolgáltatások körét és nyújtásának feltételeit a jövőben törvény helyett elég lesz miniszteri rendeletben szabályozni.

A zsebszerződések felszámolása érdekében alkotott törvényt a Ház

A zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépés érdekében fogadott el törvényt az Országgyűlés a fideszes Nagy István javaslatára.

A törvényt, amelynek célja, hogy könnyebb legyen feltárni és semmisnek nyilvánítani a zsebszerződéseket, 260 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 31 tartózkodás mellett fogadta el a parlament.

A jogszabály alapján az ügyész kezdeményezheti a bíróságnál, hogy a semmisnek minősített zsebszerződéssel eladott föld az állam tulajdonába kerüljön.

Nem vettek tárgysorozatba egyetlen kezdeményezést sem

A képviselők nem vették tárgysorozatba az erdei iskolák környezettudatos nevelésben való hangsúlyosabb részvételéről szóló határozati javaslatot, és az uniós támogatásokkal és a közvagyon felhasználásával összefüggő pályázati eljárások nyilvánosságához szükséges módosításáról szóló javaslatot sem. Előbbit Osztálykán Ágnes (LMP), utóbbit Schiffer András (LMP) kezdeményezte.

18:03 - A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 32,4 milliárd forintos költségvetéssel gazdálkodhat jövőre, míg Médiatanácsa mintegy 174 millió forintos költségvetési, és 1,5 milliárd forintos költségvetésen kívüli kerettel.

Az erről szóló jogszabályt hétfőn 218 támogató szavazattal, 69 ellenvoks és egy tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

Az NMHH önálló szabályozó szervként az általa beszedett frekvenciadíjakból, az azonosítók használati díjából, a felügyeleti díjból és a bírságokból származó bevételekből tartja fent magát.

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) jövő évi költségvetési kerete 77,9 milliárd forint, amelyből 71,9 milliárd forint a központi büdzséből származik, több mint 4,6 milliárd forint pedig kereskedelmi és vagyongazdálkodási bevétel - derül ki az Országgyűlésben hétfőn elfogadott jogszabályból.

A számvevőszéki és költségvetési bizottság által benyújtott büdzsé szerint a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt., a Magyar Rádió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. előirányzata 500-500 millió forint.

A dokumentumból kiderül, hogy az MTVA költségvetéséből 2,7 milliárd forintot fordít támogatásokra, több mint 230 millió forint pedig a Közszolgálati Közalapítványhoz kerül.

Az MTVA médiaszolgáltatás-támogatási és vagyonkezelési tevékenységének kiadásaira 59,2 milliárd forint szerepel az előterjesztésben, a Közszolgálati Kulturális Non-profit Kft.-re több mint 900 millió, a Digitalizációs Műhelyre mintegy 300 millió forint. A Közszolgálati Médiaakadémia Alapítvány 55 millió forintból gazdálkodhat, az MTVA kamatfizetési kötelezettsége pedig 4,9 milliárd forintot tesz ki. Szerzői jogdíjra várhatóan 238 millió forintot fordít az MTVA.

Az NMHH személyi juttatásokra és járulékokra 8 milliárd forintot fordít, dologi kiadásokra 4,8 milliárdot. A hatóság a következő évekre 5,7 milliárd forintos tartalékot különít el, míg 2014-re csaknem 5 milliárdos működési tartalékot. Ahogy a dokumentum bizottsági tárgyalásán Baross Gyula, az NMHH főosztályvezetője elmondta: 500 millió forintot a Bűvösvölgy nevet viselő médiaértés-központra és felsőoktatási intézmények médialaborjainak kialakítására ad át az intézmény.

A hatóság 32,4 milliárd forintos bevételeiből csaknem 12 milliárd különböző frekvenciadíjakból, 6,1 milliárd forint pedig pályáztatandó új frekvenciákból származik. Azonosítók használati díjából 2,4 milliárdos, felügyelet díjból 2,3 milliárdos bevétellel számol az NMHH. 150 millió forintos bírságbevétellel is kalkulálnak, az MTVA-tól pedig 2,2 milliárd forintot vesznek át.

A médiatanács személyi juttatásai a járulékokkal több, mint 100 millió forintos kerettel szerepelnek a dokumentumban.

Plenáris ülés az Országházban - október 28. Fotó: MTI (galéria)


17:47 - A téli közfoglalkoztatásról, a katasztrófavédelmi önkéntesek támogatásáról és a fővárosi taxirendeletről is kérdezték a kormánytagokat a képviselők hétfőn a parlamentben.

MSZP: mit csinálnak a MÁV-nál a közfoglalkoztatottak?

A szocialista Tukacs István a MÁV-hoz kerülő közfoglalkoztatottakkal kapcsolatban tett fel kérdéseket, a többi közt azt: érdemi munkát végeznek-e majd, és emiatt elbocsátanak-e másokat? Ki lesz a foglalkoztatójuk? - folytatta. Választ várt arra is: a program teljes költségét állja-e az állam, vagy annak egy részét ráterheli a veszteséges vasúttársaságra?

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára szerint a válaszra a fejlesztési tárca autentikusabb, ugyanakkor dicsérte a téli foglalkozgatás bevezetését. A MÁV-nál a hathónapos időszakra több mint 1400 embert alkalmaznak a többi közt a növényzet karbantartására vagy épületek állagának megóvására - közölte. Fontosnak tartotta az ide kerülők képzését is.

Kérdések - Az MSZP a gyermekvédelmi lakásalapra kérdezett rá

Varga László (MSZP) a gyermekvédelmi lakásalapra kérdezett rá. Mint mondta, bár a költségvetés már második éve különít el mintegy 1,7 milliárd forintot a gyermekvédelmi gondozásból kikerülő fiatalok segítésére, annak még mindig nem készült el a jogszabályi háttere.

Klinghammer István, az EMMI államtitkára szólt a gyermekvédelmi intézkedésekről. Az alap célja, hogy minden olyan, családi háttérrel nem rendelkező fiatalt támogasson, aki legalább három évet töltött intézményi ellátásban. Tavaly több mint 1400 fiatal részesült segítségben így - közölte.

Jobbik: támogatás járna az önkéntes katasztrófavédőknek

Egyed Zsolt (Jobbik) a katasztrófavédelemről szólva azt mondta: számos, speciális mentésre szakosodott szervezet végez ilyen tevékenységet, támogatásuk azonban nem megoldott, a fennmaradásért küzdenek. Megérdemelnék az állami finanszírozást - hangsúlyozta.

Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára szintén bevonná a civil önkénteseket a katasztrófavédelembe, ám - mint mondta - meg kell felelniük egy minősítési rendszernek. Az OKF évente 50 önkéntest tüntet ki, ugyanakkor anyagilag is támogatják őket pályázatok segítségével.

Az LMP a felsőoktatás finanszírozását kevesellte

Schiffer András (LMP) szerint "a nemzeti cinizmus kormánya folytatja a Gyurcsány-Bajnai kormányok megszorító politikáját". A politikus bírálta a felsőoktatási elvonásokat, amelyek szerinte az intézmények jelentős részét lehetetlen helyzetbe hozzák.

Schiffer András egy főiskolamentő alap felállítását is szorgalmazta.

Klinghammer István államtitkár válaszában sorolta az intézmények támogatására szolgáló pluszforrásokat: uniós pályázatok önerejéhez csaknem 4 milliárd forintot nyújtottak, a legnehezebb helyzetben lévő intézményeket tavasszal 2 milliárd forinttal támogatták, majd újabb 11 milliárd forint felosztásáról született döntés.

Az MSZP a foglalkoztatási intézkedéseket bírálta

Pál Tibor (MSZP) a munkahelyteremtéssel kapcsolatban bírálta a kormányt, és kijelentette: a fővárosi taxirendelet több fuvarcég megszűnéséhez vezet majd, azaz taxisok kerülnek utcára.

Cséfalvay Zoltán szerint a taxik iránti igény nem változik a rendelet által, vagyis attól, hogy csökken a társaságok száma, taxisokra szükség van. Közölte: a foglalkoztatottak száma emelkedett az elmúlt időszakban.

Harangozó: a törvényeknek megfelelően jártam el a bajai videó ügyében

Az MSZP-s Harangozó Tamás ügyrendi felszólalásban Kontrát Károly belügyi államtitkár egy interpellációra adott válaszára reagált.

A szocialista politikus azt mondta: a bajai videofelvétel ügyében úgy járt el, ahogy a hatályos törvények alapján elvárható, az MSZP székházába eljuttatott videót egyenesen a rendőrségre vitte, és ott írásba adta, hogy a felvétel forrását nem ismeri, a látottak valóságtartalmát nem tudja ellenőrizni.

Hozzátette: míg a Belügyminisztérium kormánypárti politikusok folyamatban lévő ügyeiben sosem ad tájékoztatást, addig Kontrát Károly esetében ellenőrizetlen félinformációkat mondott el és hamis állításokat fogalmazott meg.

Megjegyezte továbbá, elsősorban neki áll érdekében, hogy kiderüljön, ki vett részt a felvétel elkészítésében.

Plenáris ülés az Országházban - október 28. Fotó: MTI (galéria)


17:20 - A panelházak felújításáról, a banki költségek emelkedéséről, a kishantosi földekről, a székelyek meneteléséről volt szó hétfőn az azonnali kérdések és válaszok órájában az Országgyűlésben.

MSZP: újraindul-e a panelprogram?

Tóth József (MSZP) szerint a korábbi baloldali kormányok sikeres programja volt a panelépületek korszerűsítése, amely több mint negyedmillió panellakást érintett. Hozzátette: az elmúlt három évben nem írtak ki komplex korszerűsítési pályázatot, és a jövő évi költségvetést látva is elmondható, hogy nem fog segíteni a kormány a panelépületben lakó kétmillió emberen.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, 2010-ben 14 milliárd forintos fedezethiánnyal vették át a panelprogramot az előző kormánytól. Mint mondta, a jelenlegi kabinet kiemelt társadalmi célnak tekinti az iparosított technológiával épített lakóépületek felújítását. Szerinte a kormányváltást megelőző három évben csupán hárommilliárd forintot, míg 2010 óta több mint 31 milliárd forintot kaphattak a sikeresen pályázó lakóközösségek.

Jobbik: "arcátlan pénzszivattyú" működik Magyarországon

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) elmondta, hogy támogatják azt a fideszes javaslatot, miszerint havi kétszer ingyen lehessen majd pénzt felvenni automatából. Ugyanakkor úgy értékelte, "arcátlan pénzszivattyú" működik Magyarországon, mégsem a bankok fizetik meg a különadót, a tranzakciós illetéket, azt áthárítják az állampolgárokra, a vállalkozásokra. Mit kíván tenni a kormány ez ellen? - kérdezte.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a Fidesz javaslata rögzíti azt is, hogy a fogyasztóval kötött szerződésben megállapított díj, költség, azok számítási módja nem módosítható a pénzügyi rezsicsökkentéssel összefüggésben. Ezzel elég erősen körbehatárolják a lehetőségeket - vélekedett. Mint mondta, az áthárítás lehetővé tevő egyoldalú szerződésmódosítás az elmúlt időszakban folyamatosan szigorodott.

LMP: Fidesz-közeli gazdálkodók nyertek Kishantoson földeket

Szél Bernadett (LMP) a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ kapcsán felidézte: a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára azt állította, hogy a központ egy nagybirtok, tőkés társaság. Ezzel szemben egy nonprofit tájközpontról van szó, amely a családi gazdaságokat segíti - közölte. Hozzátette: a kishantosi földeket egy 190 kilométerrel arrébb lakó salgótarjáni építési vállalkozó, valamint a kilencezer hektáron gazdálkodó Mezőfalvai Mezőgazdasági Zrt. nyerte el. A nyertesek közös vonása, hogy Fidesz-közeliek - hangsúlyozta, majd felszólalása végén átadott egy kosárnyi péksüteményt, amelyet a Kishantoson termelt kenyérgabonából készítettek.

Bitay Márton, a VM állami földprogramért felelős államtitkára azt mondta, a 400 hektáros birtokokról nem ő, hanem az LMP állítja, hogy nagybirtok. A központnak saját bevallása szerint se bevétele, se kiadása nincs - mondta, hozzátéve, nem tudja, hogy ezt mennyire lehet nonprofit tevékenységnek tekinteni.

Fidesz: Székelyföld egységes és kiáll az autonómia mellett

Hidvéghi Balázs (Fidesz) szerint a székelyek vasárnapi nagy menetelésének célja az volt, hogy demonstrálja, Székelyföld egységes és kiáll az autonómia mellett. A megmozdulás egyben tiltakozás volt a román közigazgatás átszervezése ellen - közölte. Felidézte, hogy Európában több példa is van a területi és kulturális autonómiára.

Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a demonstráción résztvevők világossá tették azt, hogy Székelyföld létezik. Közölte: az elmúlt hónapokban azt tapasztalták, hogy ezt, sőt a székelyek létezését is megkérdőjelezték. Úgy fogalmazott: ott állunk a székelyföldi igények mögött, Magyarország támogatást, hátteret, biztos támasztékot jelent a számukra. A kormány a maga eszközeivel támogatja a konkrét célkitűzéseket is - tette hozzá.

MSZP: miért hagyták Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal ügyét folytatódni?

Gőgös Zoltán (MSZP) a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) egyik vezetőjének és három bűntársának letartóztatásáról azt mondta, ha már februárban tudtak róla, akkor miért hagyták ezt az ügyet ennyi ideig, az újabb támogatási igénylések benyújtásáig tovább folytatódni.

Budai Gyula, a VM parlamenti államtitkára közölte, az Alkotmányvédelmi Hivatalnak kell feltenni azt a kérdést, hogy miért nem hozta nyilvánosságra februárban a történteket. A válasz egyszerű, a nyomozás érdekei azt kívánták, hogy ne hozzák nyilvánosságra ezeket az információkat - tette hozzá.

A Jobbik változtatna a gyermekvállalás támogatásán

Dúró Dóra (Jobbik) a csökkenő születésszámra hívta fel a figyelmet. A kétgyermekes családmodellt felváltotta az egygyermekes - mondta -, ezért ő már a második gyermek megszületéséhez is komolyabb támogatást nyújtana, hasonlót, mint amilyet a kormányzat a három gyermeket vállalóknak kínál.

Simicskó István, az EMMI államtitkára azt mondta: nemzeti érdek, hogy növekedjen a gyermekek száma. Támogatást kért a megkezdett úthoz, és azt mondta: reméli, ezek meghozzák a szükséges változásokat.

LMP: mikor emelik a bölcsődei dolgozók fizetését?

Ertsey Katalin (LMP) arra kérdezett rá: mikor emelik a bölcsődei dolgozók hat éve változatlan, minimálbér körüli fizetését? Arra is választ várt: ha jobban teljesít az ország, miért nem növelték ezen réteg fizetését?

Simicskó István azt mondta: komoly nehézségeket küzd le a kormányzat a gazdasági növekedés érdekében, és amint ez lehetővé teszi, a bölcsődei dolgozókat is jobban megbecsülik. Pedagógus-béremelésre 32 milliárd forintot szánt idén a kormány, ennek köszönhetően minden pedagógus jobban járt - fűzte hozzá.

Plenáris ülés az Országházban - október 28. Fotó: MTI (galéria)


16:47 - A bajai időközi választáshoz kapcsolódó videofelvételről, a devizahiteleseknek épített ócsai lakóparkról, a Közgép Zrt. állami megrendeléseiről valamint a nevelőszülői családok támogatásáról is kérdeztek a hétfői interpellációk folytatása során a képviselők a parlamentben.

Fidesz: milyen következményei lehetnek a bajai videofelvételnek?

Gulyás Gergely (Fidesz) a bajai időközi önkormányzati választás kapcsán elhíresült videofelvételről azt mondta, az elmúlt egy hét a hamisítási botrány jegyében telt. A politikus hangsúlyozta, a felvétel hamisítvány, a sajtóban megjelent és a rendőrség által közölt információk szerint pedig annak megrendezői és átvevői is ellenzéki pártokhoz kötődnek.

A rendszerváltozás óta egyik párt sem próbálta politikai haszonszerzés céljából ilyen módszerekkel félrevezetni a közvéleményt illetve a hatóságokat - jelentette ki. Milyen büntetőjogi következményei lehetnek az esetnek és felkészült-e a rendőrség arra, hogy a jövő választást hasonló esetek kísérik majd? - kérdezte.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára azt mondta, hogy a rendőrség tájékoztatása szerint a felvételt az időközi választás után két nappal készítették, azon egy előre megrendezett színjáték látható. A nyomozás eddigi megállapításai szerint a videót a Demokratikus Koalíció egy akkori tagja rögzítette, a felvételt pedig az MSZP székházába vitték - ismertette.

Egyetlen törvénytisztelő magyar állampolgárnak sem állhatott érdekében a felvétel elkészítése, de az tény, hogy a szocialista párt ezzel próbálta bizonyítani, hogy választási csalás történt - folytatta. A rendőrség felkészült arra, hogy a jövő évi választásokat ne kísérjék hasonló hamisítási botrányok - hangsúlyozta.

A képviselő a választ elfogadta.

MSZP: kudarcot vallott az ócsai lakópark

Simon Gábor (MSZP) azt mondta, hogy a kormányzat három év alatt nem tudott teljes körű megoldást találni a devizahitelesek problémáira. Kudarcot vallott az ócsai lakópark ötlete is, ahol az első ütemben a tervezett közel ötszázból csak 80 ház épület fel - jelentette ki.

Az ócsai programra költött összegből a kormány több ezer embert juttathatott volna bérlakáshoz, Budapesten például tízezrével állnak üresen lakások - folytatta a politikus, aki azt kérdezte, hogy ki a felelős a "kudarcért", a "pénzelherdálásért".

Fónagy János válaszként leszögezte, hogy a kormány megalakulása óta kiemelt figyelmet fordít a lakáshitelesekre. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy 170 ezer ember élt a végtörlesztéssel és ugyanennyi lépett be az árfolyamgát rendszerébe.

A szociális családiház-építési program kedvező díj ellenében biztosít lakhatást, miközben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közösségi programjai elősegítik, hogy a beköltöző családok rendezzék valós problémáikat - ismertette a célokat. A lakhatáson túl a házikerti növénytermesztés megteremtése és a közfoglalkoztatás megvalósítása is a program célja volt - jelentette ki.

A képviselő a választ nem fogadta el, de a Ház ezt megtette 203 igennel 55 nem és egy tartózkodás mellett.

A Jobbik a Közgép Zrt.-ről

Kepli Lajos (Jobbik) arról beszélt, hogy Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter októberben, a 8-as főút hajmáskéri csomópontjának átépítésének kezdetén egy Közgép feliratú láthatósági mellényben tartott sajtótájékoztatót. A politikus azt mondta, hogy a kormány "gátlástalanul tömi ki" a vállalatot a megrendelésekkel. Hozzátette: nem minden alapot nélkülöző feltételezés, hogy Simicska Lajos "a neki juttatott közpénz milliárdok egy részének visszacsorgatásával stafírozza ki a Fidesz választási kampányának költségvetését".

Kepli Lajos azt kérte, hogy a válaszadó jelentse ki: a Közgép sem nyíltan sem bújtatott módon nem fogja támogatni sem a Fidesz sem a kormánypárt bármely képviselőjelöltjének kampányát.

Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára válaszában visszautasította, hogy törvénytelen pénzmozgás történne bármely kivitelező cég és a kormányzat vagy a kormánypártok között. Az államtitkár hozzátette, éppen ez a kabinet hozott hathatós törvényeket annak érdekében, hogy a következő választási kampány során ne fordulhassanak elő ilyen esetek.

A választ a képviselő nem fogadta el, ehelyett felmutatott egy "Fidesz-Közgép mutyikormány" feliratú láthatósági mellényt, amelyet egyúttal Navracsics Tibor figyelmébe ajánlott. A parlament 205 igennel 35 nem és két tartózkodás ellenében elfogadta a választ.

KDNP: hogyan segítik a gyermekvédelmi gondoskodásban élőket?

Michl József (KDNP) azt kérdezte, hogy a kormány milyen intézkedésekkel segíti elő a nevelőszülői családok jobb anyagi és erkölcsi megbecsülését. Hangsúlyozta, hogy jelenleg 21 500 olyan gyermek és fiatal felnőtt részesül gyermekvédelmi gondoskodásban, akiknek közel hatvan százaléka nevelőszülői családokban él.

Halász János kultúráért felelős államtitkár azt felelte, hogy egy, az ősszel a parlament elé kerülő módosító javaslat alapján a nevelőszülők a jelenleginél előnyösebb helyzetbe kerülnek azzal, hogy megteremtik számukra a foglalkoztatási jogviszonyt. Ezzel mindannyiuk számára megteremtik annak lehetőségét, hogy jogosultak legyenek a társadalombiztosítási ellátásra - közölte. Hozzátette: a változás a nyugdíjjogosultsági idő megszerzésén túl szinte minden esetben a nevelőszülői díjazás emelkedésével is együtt jár majd.

A képviselő a választ elfogadta.

Plenáris ülés az Országházban - október 28. Fotó: MTI (galéria)


15:40 - Az energiahatékonyságot támogató programokról, a várólistákról és a 2003-as paksi üzemzavarról is szó volt az interpellációk között hétfőn az Országgyűlésben. A képviselők döntöttek arról is, hogy hatórás időkeretben tárgyalják az adójogszabályok változásáról szóló javaslatot.

Időkeretben tárgyalják a adótörvényeket

Az időkeretről szóló döntés előtt a jobbikos Volner János jelezte, nem támogatják a házelnöki javaslatot, nekik lényegesen több a mondanivalójuk, mint ami egy órába belefér. Ne üresítsék ki a parlamentarizmust ezzel a lépéssel - kérte a kormányoldalt, hangsúlyozva: megfontolásra érdemes érveket szeretnének felsorakoztatni. Erre válaszul a fideszes Balla György azt mondta, hogy az adótörvényeket mindig időkeretben tárgyalják, és a vita mindig normális mederben lefolyt, mindenki el tudta mondani a véleményét.

A Fidesz javaslatára úgy határoztak, hogy a pénzügyi rezsicsökkentéssel összefüggő javaslat általános vitáját hétfőn tartják, ahogy a szerencsejáték szervezéséről szóló törvényjavaslat általános vitáját is. Ugyanakkor a közgyűjteményekben őrzött vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásáról szóló indítvány általános vitáját ezen az ülésen nem folytatják le.

MSZP: miért nem élt a kormány az energiahatékonyság uniós támogatásának lehetőségével?

Harangozó Gábor felidézte, hogy közel egy éve nyújtottak be határozati javaslatot a lakossági energiaterhek csökkentésére, valamint az energiahatékonyság és a megújuló források felhasználásra irányuló lakásberuházások támogatására. Szerinte erre lett volna lehetősége a kormánynak, hiszen 2010 óta mód van arra, hogy a regionális fejlesztési alap 4 százalékáig az új tagállamokban a meglévő lakásoknál az energiahatékonyság fokozása érdekében támogatást adjanak. Ezt a lehetőséget a korábbi kormány harcolta ki - jelezte a szocialista képviselő, hozzátéve: így több mint 300 milliárdos keretet lehetett volna biztosítani. Úgy látta, ezzel a kormány nem élt, és azt kérdezte: ki a felelős a lehetőség eltékozlásáért?

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kiemelte: az előző kormány állította össze a fejlesztési programok szerkezetét, és jelölte ki, mely területek élveznek előnyt. Tudták azt is, hogy a lakáscélú beruházások az uniós előírások szerint sem a kohéziós, sem az regionális fejlesztési alapból nem támogathatók. Mivel úgy alakították ki a struktúrát, hogy az épületenergetikai fejlesztések forrása a kohéziós alap, így továbbra sincs lehetőség a lakossági épületfelújítások ilyen célú támogatására. Viszont lehet oktatási és szociális intézményeket támogatni, ide juttattak is pluszforrásokat - jelezte Semjén Zsolt.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 194 igen, 33 nem és 26 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

Jobbik: soha nem voltak ilyen hosszúak a várólisták

A jobbikos Sneider Tamás arról beszélt, hogy az OEP adatai szerint több mint 100 ezren várnak valamilyen műtétre Magyarországon, a várólista soha nem volt ilyen hosszú, tehát az egységes online-rendszer nem érte el célját. Hozzátette: egy júniusi rendelkezés szerint október 25-től bármely nyugati országban megműttetheti magát a polgár, ha hazájában fél évnél hosszabb a várakozási idő, de ezt csak a hazai árak 130 százalékig fedezi az OEP, és a költségek egy részét utólag állják. Megint csak a leggazdagabbaknak kedvez a kormány és az unió - mondta, és azt kérdezte: mit tesznek, hogy csökkenjenek a várólisták, a betegek valódi esélyt kapjanak a gyógyulásra?

Halász János államtitkár kiemelte: 2012 előtt nem volt egységes és ellenőrizhető kimutatás, nem lehetett tudni, milyen volt a tényleges helyzet a várólisták tekintetében; soha ilyen pontos várólista-nyilvántartás nem volt, mint most, ami megfelelő működési kereteket biztosít. A rendszer a betegek számára is első pillanattól elérhető - jelezte. Szerinte az adatokat nem szabad önmagukban kezelni, ezért újabb lépésként az OEP a kórházi teljesítményjelentésekkel hasonlítja össze a nyilvántartás adatait. Olyan döntéseket hoznak, ami a várólisták további csökkenését eredményezi majd - ígérte, és cáfolta, hogy az uniós irányelv szerint a félévnél hosszabb várakozáshoz kötött a külföldi ellátások igénybe vételi lehetősége.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 195 igen, 34 nem és 4 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

LMP: mennyibe került a 2003-as paksi üzemzavar az országnak?

Széll Bernadett szerint ha atomról van szó, a kormánypártok képtelenek az igazságot elmondani, ha ezt tennék, beismernék, atomerőműveket fognak építeni. Ha atomot akarnak, mondják meg az igazat - szólított fel, majd hozzátette: senki nem tudja azt sem, a 2003-as paksi üzemzavar mennyibe került ennek az országnak, mennyit fizetett ebből a Framatom, és a biztosító, s ki a felelős. Ezekről az ellenzéki képviselő pontos és tényszerű tájékoztatást kért.

Fónagy János államtitkár azt kérte, nyugodjon meg a képviselő, minden racionális kérdésére választ fog kapni. Kifejtette: a felelősséget a Framatom viselte teljese egészében, a kártérítés és biztosítás a helyreállítás, a lokalizáció és a visszaindítás költségeit fedezte, s az adófizetőket egy fillér hátrány sem érte. Cáfolva a képviselő állítását kiemelte: nem az üzleti titok mögé bújnak, hanem a jogszabályokat tartják be, és ahol a szerződés titoktartásra kötelez, ott így viselkednek. Paks megállja a helyét, az energiaellátásban a jövőben is szerepet szánnak neki - jelezte.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 229 igen, 11 nem és 13 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

Plenáris ülés az Országházban - október 28. Fotó: MTI (galéria)


14:38 - A múlt hét elején elhunyt Für Lajos volt MDF-es országgyűlési képviselőre, honvédelmi miniszterre való emlékezéssel, egyperces néma felállással kezdődött hétfőn az Országgyűlés ülése, ezt követően napirend előtti felszólalások hangzottak el.

LMP: a Fidesz és az MSZP együtt tette tönkre a nemzeti ünnepet

Az LMP-s Szél Bernadett arról beszélt, hogy október 23-án a Fidesz és az MSZP együtt tette tönkre a nemzeti ünnepet, amelyen - mondta - az ország lakói a pesti srácokra, a valódi hősökre akartak emlékezni, nem pedig a fülkeforradalomra, és nem kértek a baloldali ellenzéknek a "színjátékából" sem.

"Együtt tették ezt a napot az acsarkodás és az agresszió ünnepévé" - fogalmazott a Fideszről és az MSZP-ről az LMP képviselője, aki kifogásolta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök katonai díszsorfal előtt "pártgyűléssé alakította a nemzeti ünnepet", majd megjegyezte, hogy a Műegyetemnél - utalt Mesterházy Attila MSZP-elnök "kiskandálására" - a saját közönsége nem hagyta szóhoz jutni az egyik szónokot.

Válaszában Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára furcsának nevezte, hogy az LMP a Békemenetet szervező Civil Összefogás Fórumtól kölcsönözte felszólalása címét. Az Orbán Viktor ünnepi beszéde alatt látható háttérrel kapcsolatban kijelentette: a kormányoldal büszke a történelmi zászlókra. Az ellenzék demonstrációjára úgy reagált: az 1956-os forradalomról csak a Hősök terén, az állami ünnepségen volt szó, a Műegyetemnél ugyanis csak a pozícióharc került elő.

A KDNP a székely menetet idézte fel

Kalmár Ferenc KDNP-s képviselő a vasárnapi Székelyek nagy menetelése elnevezésű rendezvényt idézte fel, hangsúlyozva: a magyarság, bárhol is éljen, nem fogadja el, hogy másodrendű polgára legyen Európának. Miért ne érhetnék el a Kárpát-medence magyarjai azt, amit elértek például a dél-tiroli németek vagy a finnországi svédek? - tette fel a kérdést a székelyföldi autonómiatörekvésre utalva.

Azt mondta, vasárnap 120 ezres menet hívta fel a figyelmet az egységes, autonóm Székelyföld igényére. Nem igaz, hogy a területi autonómia veszélyezteti egy ország integritását - tette hozzá.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úgy reagált: a hétvégi menetelés legfontosabb üzenete az, hogy "nem vagyunk alábbvalóbbak egyetlen más népnél sem, amit másoknak lehet, azt nekünk is lehet".

Elég volt abból, hogy az erdélyi magyarság a romániai belpolitika "pofozóbábuja" legyen - jelentette ki, nyomatékosítva, hogy az autonómia nem kegy, amit a románság a magyarságnak ajándékoz, hanem emberi jog a közösség szintjén.

MSZP: kik a költségvetés nyertesei?

Józsa István (MSZP) a 2014-es költségvetés veszteseiről és nyerteseiről szólva azt mondta, a jövő évi az "utánam a vízözön költségvetése", ami csak májusig elég és amely arról szól, hogy Orbán Viktor még egyszer utoljára kitömje a barátai zsebét. Megismételte véleményét: ez az elszegényedés, a gazdasági leszakadás és a haverok megtámogatásának költségvetése, ugyanakkor a büdzsé az út szélén hagyja a rászorulókat, hiszen a családi pótlék mértéke évek óta stagnál, a szociális támogatásokra pedig a GDP 1,9 százaléka helyett csak 1,5 százalék jut jövőre.

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára válaszában hangsúlyozta: a jövő évi költségvetés nyertesei a családosok, főleg a szegényebb családok, akiknek több pénz marad a zsebükben; illetve nyertese mindenki, aki rezsit fizet a rezsicsökkentés miatt. Hangsúlyozta azt is: az MSZP korábbi állításaival ellentétben a jelenlegi adórendszer a szegényebbeket segíti és a gazdagabbakat adóztatja jobban.

Jobbik: újra kell tárgyalni az államadósságot

Balczó Zoltán (Jobbik) azt mondta, míg 2010 áprilisában 19 ezer 323 milliárd forint volt az államadósság, 2013 októberében ez a szám 22 ezer 201 milliárd forintra nőtt. A különbség 2878 milliárd forint, vagyis 15 százalékkal nőtt az államadósság három év alatt. "Hol van itt a kikerülés az adósságcsapdából?" - tette fel a kérdést az ellenzéki képviselő. Szerinte az adósság nagy része a 90-es évek előttről származik, "a kamatos kamatot fizetjük vissza", és pont ez adna erkölcsi alapot ahhoz, hogy újra lehessen tárgyalni az adósságszolgálatot.

Cséfalvay Zoltán hangsúlyozta: 2010 elején az államadósság a GDP 85,3 százaléka volt, 2013 második negyedévében pedig ez 81,4 százalékra csökkent. Feltette a kérdést: miért kellene újratárgyalni az államadósságot, hiszen az ország képes a piacról finanszírozni az adósságait. "Amely ország képes a piacról finanszírozni az adósságát, az bolond lenne újratárgyalást kérni" - fogalmazott. Az adósság finanszírozása bár nem olcsó, de egy erősebb gazdasági növekedéssel ki lehet ezt nőni - tette hozzá.

Fidesz: a pénzügyi rezsicsökkentés hónapja következik

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, hogy a november a parlamentben a pénzügyi rezsicsökkentés hónapja lesz. Ennek első lépése az alapkamat-csökkenés volt az elmúlt egy évben, a második lesz a mindenki számára ingyenes készpénzfelvétel biztosítása, és a harmadik lépésként "a kormány benyújtatja novemberben a devizahitelek helyzetét rendező törvényjavaslatot is".

Az ingyenes készpénzfelvétel kapcsán ismertette: ez a jogszabály annak a jele, hogy "vannak korlátok azelőtt, amikor a bankok degeszre akarják keresni magukat az embereken". Szerinte ugyanis a bankok nagyobb mértékben emelték meg a készpénzfelvételek díját, mint azt a rájuk rótt adók indokolttá tették. A Fidesz javaslata a kisebb keresetűeket segítik leginkább azzal, hogy havonta 150 ezer forintban maximalizálják az ingyenesen felvehető összeget - hangsúlyozta.

Cséfalvay Zoltán is azt emelte ki, hogy a rezsicsökkentés segít a rászorulókon.

Plenáris ülés az Országházban - október 28. Fotó: MTI (galéria)


Korábban

A Ház ülése 13 órakor kezdődik a múlt hét elején elhunyt Für Lajos volt MDF-es országgyűlési képviselőre és honvédelmi miniszterre történő emlékezéssel. A napirend előtti felszólalásokat ezúttal is interpellációk, azonnali kérdések és kérdések követik.

A napirendjavaslat alapján a határozathozatali időszakban elfogadhatják az NMHH jövő évi költségvetését. A hatóság 2014-ben 32,4 milliárd forintból gazdálkodhat, Médiatanácsa pedig mintegy 174 millió forintos állami, és 1,5 milliárd forintos költségvetésen kívüli keretből.

Döntés születhet a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött hegyközségi törvénymódosításról is. Áder János azért nem írta alá az eredetileg elfogadott változtatásokat, mert az október 7-én megszavazott jogszabály szerinte nem tartalmazza teljes körűen az információszabadságról szóló törvényben megállapított garanciális feltételeket. A bírálatra reagálva a fideszes Font Sándor nyújtott be módosító javaslatot arról, hogy a hegyközségek tagjaik mely adatait kezelhetik.

A képviselők a fentieken túl szavazhatnak az új Ptk.-val összefüggő jogszabály-változtatásokról is.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bajai videó - Kőrös: a szocialisták nagyon átvertek minket

A bajai videó egyik készítője szerint a szocialisták átverték, kihasználták őket. Tovább olvasom