Délmagyar logó

2017. 08. 21. hétfő - Sámuel, Hajna 14°C | 23°C Még több cikk.

Országgyűlés - Adórendszer, elvándorlási helyzet is terítéken

Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), illetve jogutódjának a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) zárszámadásáról, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvények általános vitájával folytatódott a Parlament hétfői ülése.
Az ORTT és az NMHH Médiatanácsának zárszámadásáról kezdtek vitát a képviselők

Az ORTT és az NMHH Médiatanácsának 2010-es zárszámadásával kapcsolatos törvényjavaslatról kezdtek vitát a képviselők hétfőn kora este az Országgyűlésben. Nyikos László (Jobbik), a parlament költségvetési bizottságának jobbikos elnöke előterjesztői expozéjában azt mondta, a bizottság különösebb vita nélkül fogadta el a zárszámadást, miután meghallgatta a könyvvizsgálókat.

Mint mondta, a könyvvizsgálók megfelelően találták a zárszámadásokat, de a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapnál (MTVA) korlátozott záradékot adtak, mivel a korábbi médiatörvény nem volt összhangban a számviteli törvénnyel.

Jobbik: vegyék napirendre a korábbi beszámolókat is!

A Jobbikos Novák Előd a vitában az hangsúlyozta, hogy az ORTT és az NMHH tevékenységéről szóló törvényjavaslat tavasz óta tárgysorozatban van, de azóta sem tárgyalták, ezért azt kérte, hogy minél hamarabb kerítsenek erre sort.

Kitért arra is, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye ugyan megmaradt, de ehhez nincs szankciórendszer. Eközben a képviselő szerint a Médiatanács statisztikái azt mutatják, hogy "véleménymonopóliumok" jöttek létre.

Novák Előd azt is felvetette, hogy miért nem költötték el azt a 700 millió forintot, amelyet a digitális átállásra szántak volna. Szerinte ez a két fő kereskedelmi csatorna lobbijának köszönhető.

Fontosnak nevezte azt is, hogy a két kereskedelmi csatorna által be nem fizetett, mintegy félmilliárd forintos műsorszolgáltatási díjtartozást szankcionálják.

LMP: nem ítélhető meg a javaslat tartalma

Karácsony Gergely (LMP) azt mondta, a javaslat tartalma ebben a formában nem ítélhető meg, ezért pártja frakciója nem fogja azt megszavazni. Kifejtette, hogy az elmúlt időszakban jelentős változások voltak, de ezeket a beszámoló nem tükrözi és nem tudni, hogy ezek milyen hatással voltak a pénzügyekre. Hozzátette: az is csak feltételezhető, hogy a két fő kereskedelmi csatornától várt műsorszolgáltatási díjbevétel elmaradása a negyedéves fizetési ciklusra való átállás miatt lehet.

Mint mondta, a két fő kereskedelmi rádiónál szintén "érdekes" helyzet alakult ki, az egyiknél csökkent, a másiknál nőtt az ilyen irányú bevétel a médiatanácsnál, és semmilyen módon nem utal a beszámoló arra, hogy miért.

Hozzátette: olyan médiaszabályozási rendszer alakult ki, ahol az átláthatósággal kapcsolatos intézményi garanciák felpuhultak.

KDNP: megérkeztek a médiatanácshoz a műsorszolgáltatási díjak

Pálffy István (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a médiatanácshoz 2011 januárjában megérkeztek a két képviselő által is hiányolt műsorszolgáltatási díjak.

Novák Előd felszólalására reagálva közölte: ha az alap 2010-ben a digitális átállásra költ, akkor azt kérnék számon, hogy miért tették ezt, mivel csak 2-3 évvel később vezetik majd be a rendszert.

Nyikos László a vitában elhangzottak után azt mondta, véleménye szerint integrálni kellene az NMHH költségvetését az országos költségvetésbe.

A felszólalást követően az elnöklő Latorcai János lezárta az általános vitát.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítása

Gondot jelent az oktatási intézmények számára, hogy biztosítsák a jelenlegi törvény alapján járó szabadság kiadását a vezető beosztásban dolgozók számára - indokolta a közalkalmazotti törvény módosításának szükségességét Kósa Lajos (Fidesz) előterjesztői expozéjában.

A képviselő elmondta: jelenleg két jogcímen jogosultak pótszabadságra azok a pedagógusok, akik vezetői tisztséget töltenek be, így éves szabadságuk eléri az 56 napot, de bizonyos esetekben akár 65 nap is lehet.

Az előterjesztés értelmében jövő évtől a munkakör és a beosztás alapján járó pótszabadság közül csak a magasabb mértékű jár majd az érintetteknek.

Czomba Sándor államtitkár az általános vitában elmondta: a kormány támogatja a javaslatot.

Szedlák Attila (Fidesz) azt emelte ki, hogy jelenleg a vezető beosztásban lévő pedagógusok akkor is jogosultak az oktatás-nevelés nehézségeit kompenzáló pótszabadságra, ha ilyen munkát nem végeznek, kizárólag vezetői feladatokat látnak el.

Gúr Nándor (MSZP) azt kifogásolta, hogy az egyeztetést kikerülve, önálló képviselői indítványként került a parlament elé az előterjesztés.

Kósa Lajos válaszában azt mondta: más frakciók tagjai sem szoktak társadalmi egyeztetést lefolytatni az előterjesztéseikről, ez ugyanis ellehetetlenítené a parlamenti munkájukat.

Az ülést vezető elnök az általános vitát lezárta, és mivel módosító javaslat nem érkezett, részletes vitára nem kerül sor.

Korábban írtuk:

Az adórendszer, az elvándorlási helyzet, az M44-es autópálya valamint a kormány önkormányzatokkal kapcsolatos tervei is szóba kerültek az interpellációk között az Országgyűlés hétfői ülésén.

MSZP: hányszor emel még adót a kormány?

Kovács Tibor (MSZP) azt kérdezte a kormánytól, hogy hányszor fognak még adót emelni és mi vár valójában az emberekre 2012-ben? A szocialista politikus kiemelte: nem lett átláthatóbb az adórendszer, hiszen több és sokszor magasabb az adó, mint a választások előtt volt, pedig ennek ellenkezőjét "szajkózták az elmúlt 8 évben"

Ráadásul Kovács Tibor szerint a sok új adónemre és az adóemelésekre azért van szükség, mert a kormány hibás gazdaságpolitikája "lyukat ütött a költségvetésen".

Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár válaszában leszögezte: az adórendszer átalakítása három fő irányba halad. Egyrészt csökkennek a jövedelmi típusú adók, de az egyensúly megőrzése érdekében egyes forgalmi adókat emelni szükséges, másrészt átalakítják a helyi adók rendszerét, a harmadik pedig az államháztartás átalakítása, vagyis az előző kormányoktól örökölt keresztfinanszírozási rendszer megszüntetése.

Kovács Tibor nem fogadta el a választ, az Országgyűlés azonban 218 igen és 95 nem szavazattal megtette azt.

Jobbik: elvándorlási válság van Magyarországon

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) felszólalásában azt kérdezte, hogy milyen lépéseket tervez a kormány "az elvándorlási válság" kezelése érdekében. Az ellenzéki politikus szerint ugyanis riasztóak az adatok a fiatalok elvándorlási kedvét illetően és mára sok szakma esetében komoly problémát jelent a szakemberhiány. A Jobbik szerint ennek egyik oka a multinacionális vállalatok "tisztességtelen adókedvezménye", hogy korrekt adóztatással lenne forrás a hazai vállalkozások fejlesztésére és támogatására is.

Halász János államtitkár ugyanakkor a társasági adó csökkentését, az Új Széchenyi Terv beindítását és a vállalkozói adminisztrációs terhek csökkentését is kiemelte a kormány hazai vállalkozásokat segítő lépései közül. Az államtitkár szerint ráadásul multinacionális vállalatoknak nyújtott társasági adókedvezmény alacsonyabb mint az általuk befizetett társasági adó, ehhez jönnek még az új befektetések és az ezekből adódó új munkahelyek.

A képviselő nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés 214 igen és 93 nem szavazattal igen.

Fidesz: mikor lesz M44-es autópálya?

Babák Mihály (Fidesz) az M44-es autópálya Békés megyei szakaszának megépítéséről kérdezte a nemzeti fejlesztési minisztertől. A kormánypárti politikus emlékeztetett rá, hogy Medgyessy Péter miniszterelnökként 2002-ben, Kóka János pedig közlekedési miniszterként 2006-ban ígérte meg az M44-es megépítését, azonban a munkálatok mégsem indultak el.

Fónagy János fejlesztési államtitkár leszögezte: a kormány kiemelt prioritásként kezeli az M44-es megépítését. A Kecskemét és Békéscsaba közötti autópálya megépítésének feltételeit az Európai Unió szigorú feltételei határozzák meg, ezért kell új megvalósíthatósági tervet és környezetvédelmi engedélyt is kérni. Jelenleg egyébként az előkészítési támogató szerződés aláírása zajlik, a teljes előkészítés várhatóan 2013-re fejeződik be és ezután azonnal beindul az építkezés is.

Babák Mihály a választ elfogadta.

LMP: mikor tudhatja meg mindenki a kormány terveit?

Szilágyi Péter (LMP) interpellációjában hangsúlyozta: egyre több információ jelenik meg arról, hogy a kormány megszünteti az önkormányzatok kötvénykibocsátását és egyéb hitelfelvételi lehetőségét, holott sem az önkormányzatok, sem az önkormányzati szövetségek nem kaptak erről konkrét jelzést, "nem úgy a hajdúszoboszlói Fidesz-frakcióülés résztvevői". Az LMP szerint több fideszes önkormányzat a várható szigorítások miatt döntött kötvénykibocsátásról, ami elfogadhatatlan.

Tállai András belügyminisztériumi államtitkár válaszában leszögezte: egy hete az önkormányzati érdekszövetségek és a parlamenti frakciók is megkapták a kormány terveit az önkormányzati törvény tervezetének formájában, valamint a Fidesz hajdúszoboszlói frakcióülésén ez a kérdése fel sem merült. A kormánypárti politikus elmondta: összesen 14 önkormányzati kötvénykibocsátás történt 2011-ben, amelyek között nem csak fideszes vezetésű önkormányzatok voltak.

Az LMP-s politikus a választ nem fogadta el, az Országgyűlés 195 igen és 87 nem szavazattal azonban igen.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Boeing legnagyobb teherszállító gépe Budapesten

A Boeing legújabb és egyben legnagyobb teherszállító repülőgépe szállt le hétfőn hajnalban Budapesten a típus első kereskedelmi útján. Tovább olvasom