Délmagyar logó

2017. 06. 28. szerda - Levente, Irén 22°C | 35°C Még több cikk.

Országgyűlés percről percre

A parlament hétfőn a nyári rendkívüli ülésszak végére is ér, soron következő, első őszi ülését szeptember 12-én tartja.

22:57 - Átalakul a közfoglalkoztatás, 90 napig jár az álláskeresési járadék

Átalakul a közfoglalkoztatás rendszere, az ellátottak az otthonuktól távoli közmunkát sem utasíthatják vissza, az álláskeresési járadék pedig legfeljebb három hónapig jár az Országgyűlés hétfői döntésével.

A parlament 251 igen szavazattal, 29 nem ellenében, 32 tartózkodással fogadta el Pintér Sándor belügyminiszter előterjesztését.

Eszerint az álláskeresési járadékot az eddigi 270 helyett legfeljebb 90 napig folyósítják majd egy nap folyósítási időhöz pedig öt helyett tíz nap jogosultsági idő szükséges ezután. Álláskeresési segélyt a jövőben csak azok kaphatnak, akik a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évben váltak álláskeresővé. 

Az álláskeresők a más településen felkínált közmunkát is csak a jegyző által igazolt indokkal - kiskorú gyermek gondozására, közeli hozzátartozó ápolására hivatkozva - utasíthatják vissza, ellenkező esetben a foglalkoztatást helyettesítő támogatást megvonják tőlük.

A jogszabály emellett felhatalmazást ad az önkormányzatoknak, hogy szabályozzák a rendszeres szociális segélyben részesülőkre vonatkozó előírásokat. Így a segélyezés feltétele lehet a lakókörnyezet rendben tartása. A törvény legtöbb rendelkezése szeptember 1-jén lép hatályba.

22:32 - Büntethetővé tették a személyes adatokkal történő visszaélést

Az Országgyűlés hétfőn döntött az adatvédelmi ombudsman helyébe lépő Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felállításáról, amely a jövő évtől akár tízmillió forintig terjedő bírsággal is sújthatja a személyes adatokkal történő visszaélést.

A képviselők 257 igen szavazattal, 66 nem ellenében fogadták el az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló, az ombudsmani rendszer egységesítésével összefüggő kormányzati törvényjavaslat minősített többséget igénylő részeit, míg a további rendelkezések 256 igen és ugyancsak 66 nem szavazat után léphetnek életbe.

A jogszabály új fórumot hoz létre az adatkezelőkkel történő kapcsolattartásra, az úgynevezett belső adatvédelmi felelősök konferenciáját az adatvédelmi hatóság elnöke vezetheti. Az új hatóság feladatkörében nem utasítható, azokat kizárólag az Országgyűlés jelölheti ki számára, míg vizsgálatait bejelentés alapján, de hivatalból is lefolytathatná.

A törvény emellett annak lehetőségét is megteremti, hogy a hatóság díj ellenében adatkezelési műveleteket vizsgáljon felül.

A törvény alapján a hatóság egyszerre járhat el a személyes adatok kezelésével és a közérdekű adatok megismerésével összefüggő ügyekben. A jogszabály az információs jogokhoz sorolja például a közfeladatot ellátó szervek azon kötelezettségét, amely a közélet működésének átláthatósága szempontjából alapvető jelentőségű adatok elektronikus úton történő közzétételét várja el.

22:23 - Köztartozásnak minősülnek a médiahatóság által kiszabott bírságok

Több ponton változtatott a médiatörvényen hétfőn az Országgyűlés, így a jogszabály alapján kiszabott bírságok és a médiahatóságnak fizetendő díjak adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek.

Rogán Antal és Puskás Imre fideszes képviselők javaslatának minősített többséget igénylő rendelkezéseit 256 igen szavazattal, 66 ellenében fogadta el a Ház, azt az ellenzéki pártok egyike sem támogatta.

Az egyes hírközlési tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztés az elektronikus hírközlésről, a közigazgatási hatósági eljárásról és a digitális átállás szabályairól szóló jogszabályok mellett a médiatörvényt és a médiaalkotmányt is megváltoztatta. Így adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek a jövőben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) fizetendő díjak, az igazgatási szolgáltatási díjak, valamint a médiatörvény által kiszabott bírságok. 

A jogszabály szerint a médiatanács - a gazdaságosság és a közszolgálati célok érvényesülésének szempontjait figyelembe véve - évente felülvizsgálhatja a közszolgálati médiaszolgáltatásokat és dönthet arról, hogy fenntartja-e addigi médiaszolgáltatásaikat vagy megváltoztatja azok rendszerét.

A módosítás emellett lehetővé teszi, hogy az MTVA vállalkozási tevékenységet végezzen, és e jog átengedéséért ne fizessen ellenértéket a négy közszolgálati részvénytársaságnak, mivel bevételeit egyébként is a közmédiára kell fordítania. Bekerült a törvénybe az is, hogy mivel az NMHH elnökére és elnökhelyettesére, valamint a médiatanács tagjaira egyéves, a szektort érintő elhelyezkedési tilalom vonatkozik, megbízatásuk megszűnésével egyidejűleg a megelőző 12 havi nettó jövedelmüknek megfelelő kártalanítás illeti meg őket. 

Rogán Antal és Puskás Imre javaslata mindemellett pontosítja, hogy a rádióknak évi teljes műsoridejüket figyelembe véve 35 százalékban magyar zenét kell játszaniuk. Ugyancsak változás, hogy ezután nemcsak a reklámok, hanem a műsorelőzetesek hangereje sem lehet nagyobb, mint a környező műsorszámoké.

A Ház a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló úgynevezett médiaalkotmányt is pontosította. Eszerint bíróság vagy nyomozó hatóság - a nemzetbiztonság és a közrend védelme, bűncselekmények elkövetésének felderítése vagy megelőzése érdekében - kivételesen indokolt esetben információforrásuk felfedésére kötelezheti az újságírókat. A jogszabály eddig ezt bíróság vagy hatóság számára tette lehetővé, a mostani módosítás azonban egyértelműsíti, hogy az információforrás felfedésére csak nyomozó hatóság kötelezhet.

A hírközlési tárgyú törvények módosításával a parlament egyszersmind meghatározta azokat a témaköröket, amelyekben az NMHH elnökét rendeletalkotási jogkör illeti meg. Ebbe a körbe tartoznak a többi között a frekvenciafelosztás és a frekvenciasávok felhasználási szabályai, valamint a frekvenciahasználati jog átruházásának szabályai is. A jogalkotási hatáskörök átadását az előterjesztők azzal indokolták: a hírközlési területen fontos, hogy a lehető leggyorsabban reagáljanak a piaci változásokra.

A digitális átállás szabályait a törvénymódosítás úgy pontosította, hogy annak 2012. december 31-ig kell megvalósulnia úgy, hogy a lakosság legalább 94 százalékát elérje így a közszolgálati médiaszolgáltatás, és kiskereskedelmi forgalomban kaphatók legyenek a vételi eszközök.

21:49 - Nem lesz érvényességi küszöb az időközi választások második fordulójában

Eltörölte a parlament az országgyűlési választások második fordulójára vonatkozó érvényességi küszöböt, így a 2014-ig tartandó időközi voksolások második fordulójában mindenképpen betöltik a megüresedett képviselői mandátumot, kivéve akkor, ha azonos számú szavazatot kapnak a jelöltek.

A fideszes Kósa Lajosnak és a KDNP-s Pálffy Istvánnak az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényt módosító javaslatát 269 igen, 49 nem szavazattal és 3 tartózkodás mellett fogadta el a Ház hétfőn. A kormánypárti képviselők indítványában a második választási forduló érvényességi küszöbének eltörlése kiterjed az általános választásokra, így a területi listás választásra is, ezt a kiterjesztést azonban pusztán az egységes joggyakorlat érdekében teszik, 2014-től ugyanis megváltozik a választási rendszer. A mostani törvénymódosításnak így valójában az időközi választások esetében van jelentősége.


21:22 - Szabályozott ingatlanbefektetési társaságok alakulhatnak

Szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (szit) jöhetnek létre az Országgyűlés hétfői döntésével. A csak nyilvános részvénytársaságként működtethető társaságoknak sem társasági, sem helyi adót nem kell fizetniük, csak tulajdonosai adóznak az osztalék és az árfolyamnyereség után.

A fideszes Rogán Antal, Mengyi Roland és Manninger Jenő előterjesztését 264 igen szavazattal, 54 nem ellenében fogadta el a Ház, azt a kormánypártok mellett az MSZP képviselői is támogatták.

A törvény értelmében a szit a kis- és nagybefektetőktől összegyűjtött pénzügyi forrásokat elsősorban magyarországi bejegyzésű kereskedelmi és lakóingatlanokba fekteti azért, hogy az ingatlanokat hasznosítsa, illetve szükség esetén fejlessze. Az indoklás szerint a társaságok létrejötte segítheti, hogy Magyarország a régió pénzügyi szolgáltató központjává váljon.

A törvény szerint a szabályozott ingatlanbefektetési társaságoknak legalább 10 milliárd forint induló tőkével kell rendelkezniük. Biztosítók és bankok legfeljebb a részvények és a szavazati jog 10 százalékát tulajdonolhatják, a közkézhányad pedig el kell, hogy érje a jegyzett tőke 5 százalékát.

A társaságok nemcsak ingatlanokat, hanem projekttársaságokat is vásárolhatnak. A mérlegfőösszeg legalább 70 százalékának ingatlanokból kell állnia, és a törvény szabályozza azt is, hogy ezen kívül milyen eszközöket tarthat portfóliójában a társaság.

A szit nyeresége 100 százalékát ki kell, hogy fizesse osztalékként, a projekt társaságainak nyeresége egészében a tulajdonost illeti.

A törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

20:54 - Januártól új közbeszerzési törvény lép hatályba

A parlament elfogadta az új, a jelenleginél rövidebb, a részletszabályokat mellőző, közbeszerzési törvényt. A Közbeszerzések Tanácsának neve Közbeszerzési Hatóságra változik, de azt egy módosító indítvánnyal nem kormányhivatalként határozzák meg, hanem az Országgyűlés alá rendelik.

A törvényt a Ház 250 igennel, 88 nem ellenében szavazta meg.

A jogszabály bevezetőben kiemeli, hogy az ajánlatkérők, illetve a gazdasági szereplők - az ajánlattevők - jóhiszeműen, tisztességesen kötelesek eljárni, és a jogaikat csak rendeltetésszerűen gyakorolhatják.

Közbeszerzést lehet, illetve kell kiírni árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésére, továbbá építési- és szolgáltatási koncesszióra. Nem kell alkalmazni a törvényt azoknál a beszerzéseknél, amelyek az ország biztonságát érintik.

A közbeszerzés értékének vagy az uniós, vagy pedig a nemzeti értékhatárt kell elérnie, ez alatt nem kötelező az ajánlati felhívás közzététele. Az előbbit az Európai Bizottság teszi közzé, míg a nemzeti értékhatárt a mindenkori költségvetési törvény tartalmazza. A kormány az általa felügyelt területeken központosított közbeszerzést rendelhet el, és az Egészségbiztosítás Alapból finanszírozott szervezeteknél is alkalmazható a központosított közbeszerzés.

Az ajánlatkérőknek a hirdetményeket elektronikus úton kell megküldeniük a Közbeszerzési Hatóságnak. Az ajánlatkérők a szerződés teljesülésétől számított öt évig kötelesek megőrizni a közbeszerzések dokumentumait.

A törvény részletezi az uniós és a nemzeti értékhatárt meghaladó eljárások típusait, illetve azok részletszabályait is tartalmazza. Például az ajánlatkérő kiírhatja a közbeszerzést akkor is, ha ahhoz támogatásból igényelt forrást, de erre a felhívásban fel kell hívni az ajánlattevők figyelmét.

A közbeszerzési törvények örök témája az, hogy mennyi pénzt kérhet az ajánlatkérő a dokumentációért. Az új törvény a dokumentáció előállításának és az ajánlattevők részére történő eljuttatásának a költségét határozza meg alapnak. Visszajár a dokumentáció ellenértéke akkor, ha az ajánlatkérő visszavonja a felhívást, ha az eljárás eredménytelen, vagy pedig ha az ajánlatkérő az ajánlati kötöttség végéig nem hirdet eredményt.

Nem lehet ajánlattevő az, aki 2010. szeptember 15. után kötött szerződés alapján az alvállalkozójának a szerződött díj több mint 10 százalékával tartozik, vagy a fizetési késedelme meghaladja a 15 napot. Ugyancsak kizárt az ajánlattevők sorából az, aki korábbi közbeszerzésen hamis adatot szolgáltatott.

Az ajánlatok értékelési szempontjai a régiek: vagy a legolcsóbb, vagy pedig az összességében legelőnyösebb ajánlat lehet a nyertes.

A törvény három esetet sorol fel a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó szerződések semmisségére. Ezek: ha mellőzték a kötelező közbeszerzést, ha hirdetmény nélküli tárgyalásos szerződést folytattak le, holott nem álltak fenn annak a feltételei, végül pedig ha a szerződéskötési moratórium alatt kötötték meg a szerződést.

A jogorvoslati beadványokat továbbra is - három biztosból álló tanácsban - a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) bírálja el. A döntőbizottság előzetes döntéshozatalt kérhet az Európai Bíróságtól. A jogegység biztosítására a valamennyi biztost magába foglaló összkollégium működik a KDB keretében. A döntőbizottság határozatai ellen jogorvoslattal lehet élni a bíróságnál.

A végszavazás előtt az alkotmányügyi bizottság kormányhivatalból az Országgyűlés alá rendelt szervezetként határozta meg a Közbeszerzési Hatóságot, amely a Közbeszerzések Tanácsának utódja lett. Az indok az, hogy a kormány maga is aktív szereplője a közbeszerzési piacnak, így a felügyelő szervezet nem járhatna el pártatlanul, ha kormányhivatalként működne.

A Közbeszerzési Hatóság keretében működik ezután a Tanács, amely továbbra is az állam, az ajánlatkérők és az ajánlattevők képviselőiből áll. A Tanács választja meg a Hatóság elnökét, mégpedig öt évre.

20:46 - Tizennégy egyház elismerésére tesz javaslatot az alkotmányügyi bizottság

Tizennégy egyház és vallásfelekezet elismerését javasolja az Országgyűlésnek a parlament alkotmányügyi bizottsága, az eredeti, kereszténydemokrata képviselők által beterjesztett indítvánnyal szemben azonban a többi vallási közösséget nem nevesítenék és nem kategorizálnák. Az utóbbiak nyilvántartásba vételéről a Fővárosi Bíróság helyett a Ház dönthet, kétharmados többséggel.

Az egyházügyi törvényhez hétfő este benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslatot a bizottsági ülésen Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője ismertette, majd a testület úgy döntött, hogy a Ház elé terjeszti.

Az indítvány szerint az Országgyűlés a következő egyházakat ismeri el: Magyarországi Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje, Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete, Magyarországi Baptista Egyház, Hit Gyülekezete. (Az utóbbi az egyetlen, amely az eredetileg kereszténydemokrata képviselők által jegyzett törvényjavaslatban nem szerepelt a bevett és elismert egyházak között).

18:47 - Összeült az alkotmányügyi bizottság, szünetel a határozathozatal

A közfoglalkoztatási és az egyházügyi törvényjavaslathoz benyújtandó, zárószavazás előtti módosító indítványok miatt hétfőn kora este összeült a parlament alkotmányügyi bizottsága, ezért amíg a testület tanácskozik szünetel az Országgyűlés plenáris ülése.

A két törvényjavaslatról még hétfőn dönteni fog a Ház.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője korábban azt mondta, hogy az egyházügyi törvényt strukturálisan módosítja még hétfőn az alkotmányügyi bizottság. 

A testület tagjai jelenleg arra várnak, hogy kézhez kapják az egyházügyi törvényhez benyújtandó, zárószavazás előtti módosító javaslatot.

17:33 - Elvonták a stabilitási tartalék részeként zárolt összegeket

Az idei költségvetés módosításával végleg elvonták a stabilitási tartalék részeként korábban zárolt összegeket, 182,1 milliárd forinttal csökken a költségvetési fejezetek ez évi előirányzata; a tervezett hiány mértékét nem érinti a zárolás.

Az Országgyűlés 244 igen és 82 nem szavazat mellett fogadta el a 2011. évi költségvetés módosítását.

A nemzetgazdasági miniszter által előterjesztett javaslat indoklása szerint az évközi gazdasági folyamatok áttekintése során világossá vált, hogy az adóbevételek elmaradhatnak a tervezettől, ezen felül egyes kiadási előirányzatok teljesülése is meghaladhatja a költségvetési törvényben jóváhagyott összeget.


17:15 - Köztestületté válik a Magyar Művészeti Akadémia

Az Országgyűlés hétfőn 296 igen szavazattal, 48 nem szavazat mellett elfogadta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) köztestületként való működéséről szóló törvényjavaslatot.

A jogszabály értelmében a köztársasági elnök is megerősíti majd tisztségében az MMA elnökét, főtitkárának megbízatása öt évre szól, közgyűlésében pedig legfeljebb 200 rendes tag lehet. A művészeti akadémia a központi költségvetésben önálló fejezetet alkot.

A nemzeti erőforrás miniszter előterjesztése értelmében a művészeti akadémia az önkormányzatiság elvén alapuló köztestület lesz, amely a művészettel - különösen az irodalommal, a zenével, a képző- és az iparművészettel, valamint az építészettel, a fotó-, a film-, az előadó-, a népművészettel -, továbbá a művészet elemzésével, támogatásával, oktatásával, hazai és nemzetközi bemutatásával, közkinccsé tételével és a magyar művészek képviseletével összefüggő országos közfeladatokat lát el.

17:13 - Szeptembertől fizetendő a chipsadó

Szeptembertől vezette be a népegészségügyi termékadót, ismertebb nevén chipsadót az Országgyűlés a magas cukor-, só-, szénhidrát- vagy koffeintartalmú ételekre, italokra, így a 25 százaléknál kevesebb gyümölcstartalmú üdítőkre, az energiaitalokra, az előrecsomagolt süteményekre, a sós snackekre, valamint az ételízesítők egy részére.

A fideszes Font Sándor és Kovács József törvényjavaslatát 255 igen szavazattal, 54 ellenében, 36 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. A kormánypártok támogatták, az MSZP és az LMP képviselői ellenezték az indítványt, a jobbikos képviselők többsége tartózkodott.

Az adó mértéke az érintett üdítőitalok esetében 5, energiaitaloknál 250 forint literenként, az előrecsomagolt cukrozott sütemények esetében 100, snackeknél és ételízesítőknél 200 forint kilogrammonként.

Az adót a terméket belföldön első alkalommal értékesítő személynek vagy szervezetnek, vagyis a termék gyártójának, külföldi termék esetén pedig az azt belföldön elsőként értékesítőnek kell megfizetnie.

A törvény szeptember elsején lép hatályba.

16:52 - Szigorúbban büntetik a futballhuligánokat

Két évig tartó szabadságvesztéssel sújthatók szeptembertől a futballhuligánok, a sportrendezvényekről nemcsak a helyszínen, hanem az odautazás, illetve a hazaút alatt randalírozókat is kitilthatják - döntött az Országgyűlés hétfőn, bűncselekménnyé nyilvánítva a sporthuliganizmust.

Pintér Sándor belügyminiszter előterjesztésének minősített többséget igénylő rendelkezéseit a kormánypártok támogatásával, 250 igen szavazattal, 91 nem ellenében fogadta el a parlament.

A büntető törvénykönyv (Btk.) módosításával két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki sportrendezvényen a létesítmény nézőktől elzárt területére jogosulatlanul belép - azaz például beszalad a pályára -, vagy oda bármit bedob. Három évig terjedő büntetés jár, ha a rendbontást csoportosan, felfegyverkezve vagy különös visszaesőként követik el.

Változás, hogy nemcsak a sportrendezvényen, hanem az odautazás és az onnan való távozás során elkövetett bűncselekmény és szabálysértés is járhat majd a stadionból való kitiltással.

Szerepel a jogszabályban az is, hogy a nézők a sportesemény helyszínére csak akkor léphetnek be, ha vállalják, hogy felszólításra igazolják személyazonosságukat, és ha tudomásul veszik, hogy a rendezvény alatt kép- és hangfelvétel készíthető róluk.

16:42 - Sarkalatos törvénybe foglalták a köztársasági elnök jogállását

Az Országgyűlés hétfőn kétharmados többséggel sarkalatos törvénybe foglalta a köztársasági elnök jogállását. Az új szabályozás értelmében az államfőnek - a parlamenti képviselőkhöz hasonlóan - évente vagyonnyilatkozatot kell benyújtania a Háznak.

A parlament 271 igen szavazattal, 75 nem ellenében fogadta el a kormány által benyújtott, az új alaptörvényhez illeszkedő előterjesztés minősített többséget igénylő részét, míg a fennmaradó rendelkezések 273 igen és 40 nem szavazatot kaptak, 37 tartózkodás mellett.

A jövő év január 1-jén életbe lépő sarkalatos törvény egyebek mellett rendelkezik az államfő tiszteletdíjának, személyi védelmének, valamint lemondásának és tartós akadályoztatásának, illetve hivatalának részletszabályairól.

Az új sarkalatos előírja továbbá, hogy a köztársasági elnöknek a megbízatása keletkezését követő harminc napon belül, majd azt követően minden évben január 31-ig, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot kell tennie. Az államfő vagyonnyilatkozatához köteles csatolni családtagjainak, azonos tartalmú nyilatkozatát is.

A jogszabály rögzíti: a köztársasági elnök havi tiszteletdíja a köztisztviselői illetményalap harminckilencszerese. Az államfő emellett elnöki rezidencia használatára jogosult, amelyet köteles igénybe venni. A köztársasági elnök - személyi, illetve hivatali célra - két személygépkocsi használatára jogosult.

Az államfő hivatalos külföldi kiküldetése idején kíséretre, az állami vezetők tekintetében irányadó napidíjra és költségtérítésre, valamint - szükség esetén - különjáratú légi utazásra jogosult.

A törvény a volt államfők jogállását és juttatásait is szabályozza, ez alapján a volt köztársasági elnököt két fős titkárság és havonta a mindenkori köztársasági elnöki tiszteletdíj havi összegének megfelelő mértékű összeg illeti meg. Az egykori államfőket kérelmükre megfelelő lakást kaphatnak, amelyet haláluk után özvegyük is fenntarthat.

16:38 - Változnak a földügyi törvények

A Nemzeti Földalap a kincstári vagyon része, a kisajátított földek nem kerülnek automatikusan a Nemzeti Földalapba - egyebek mellett ezt tartalmazza a földügyi tárgyú törvények módosítása, amelyet hétfőn fogadott el a parlament.

A törvényt a parlament mezőgazdasági bizottsága nyújtotta be és augusztus 1-jén lép hatályba. Az Országgyűlés 306 igen szavazattal, 37 ellenében hagyta jóvá azt, az indítványt csak az MSZP frakciója nem támogatta.

A jogszabály alapján a Nemzeti Földalap felett a tulajdonosi jogokat az agrárpolitikáért felelős miniszter gyakorolja, de nem közvetlenül, hanem a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) útján. Polgári jogviszonyokban - így polgári perben is - az államot az NFA képviseli.

A törvénymódosítás kimondja, hogy az állam javára kisajátított föld nem kerül automatikusan a Nemzeti Földalapba. Ez csak akkor történik meg, ha a kisajátítás célja természetvédelem, vízgazdálkodási beruházás, fenntartható erdőgazdálkodás vagy közérdekű erdőtelepítés volt.

Egy további változás a termőföld ajándékozásához kapcsolódik: termőföldet csak közeli hozzátartozónak, közalapítványnak, önkormányzatnak, egyháznak és az államnak lehet ajándékozni.

A családi gazdaságokat erősíti az a szabály, amely a családi gazdálkodók körébe beveszi annak a gazdálkodó testvérét is, aki a gazdálkodó halála esetén így továbbviheti a gazdaságot.

A módosítás alapján az olyan állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet, amely főtevékenységként mezőgazdasági termelést folytat, pályázat nélkül juthat termőföldhöz. Ugyanígy vásárolhat földet az a cég, amelynek a föld nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásához szükséges. A kiemelt jelleget azonban kormányrendeletnek kell kimondania.

16:29 - átalakulhat a Kossuth tér, költöznie kell a kormánynak

A parlament hétfői döntése értelmében 2014. május 31-ig át kell alakítani a budapesti Kossuth Lajos teret, amely így visszakaphatja 1944 előtti "képzőművészeti arculatát", a kormánynak pedig ugyaneddig az időpontig ki kell költöznie az Országház épületéből.

Az ezt rögzítő országgyűlési határozati javaslatot 253 igen, 92 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

Az előterjesztésről történő szavazás előtt a képviselők név szerinti szavazással elutasították a Jobbik azon módosító indítványát, amely belefoglalta volna a javaslatba az Országház északi végénél lévő Károlyi Mihály-szobor és a Szabadság téri szovjet emlékmű mielőbbi eltávolítását.

16:00- Elfogadták az új honvédelmi törvényt

Az Országgyűlés elfogadta a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló új törvényt. A sarkalatos jogszabály az új alaptörvénnyel egy időben, 2012. január elsején lép életbe.

A képviselők 295 igen szavazattal, 46 nem ellenében fogadták el az új jogszabály minősített többséget igénylő részeit, míg a további, egyszerű többséget igénylő rendelkezések ugyanennyi igen voks mellett 47 ellenszavazatot kaptak.

Az új honvédelmi törvény egyebek mellett az önkéntes tartalékosi rendszer fenntartásának, a fegyver nélküli katonai szolgálat visszaállításának, valamint a polgári védelmi kötelezettség kettős célú teljesítésének jogi kereteit alakította ki.

Az új jogszabály szerint nem hívható be katonai szolgálatra - mások mellett - az a hadköteles, aki 18. életévét még nem töltötte be, katonai szolgálatra alkalmatlan, vagy aki saját háztartásában legalább három kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik. Ugyancsak felmentést kap a szolgálat alól, aki a vele közös háztartásban élő kiskorú gyermekét egyedül tartja el, vagy az a hadköteles, aki már a megelőző évben betöltötte 40. életévét.

15:54 -  
Köztestületté válik a Magyar Művészeti Akadémia

Országgyűlés hétfőn 296 igen szavazattal, 48 nem szavazat mellet mellett elfogadta a Magyar Művészeti Akadémia köztestületként való működéséről szóló törvényjavaslatot.

A jogszabály értelmében a köztársasági elnök is megerősíti majd tisztségében a Magyar Művészet Akadémia (MMA) elnökét.

A művészeti akadémiát rendes, levelező, tiszteleti és pártoló tagok alkotják. A testület közgyűlésében legfeljebb 200 rendes tag lehet.

A művészeti akadémia a központi költségvetésben önálló fejezetet alkot.

A törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, ezt követően 120 napon belül kell az MMA alakuló közgyűlését megtartani. Ezen az 1992. január 31-én alapított Magyar Művészeti Akadémia társadalmi szervezet tagjai vehetnek részt, ha ezen szándékukat kinyilvánítják.

15:51 - Szankcionálják az elvárt béremelést nem teljesítő vállalatokat

Rendeletben határozhatja meg a kormány a bruttó 300 ezer forint alatt keresők nettó munkabérének megőrzéséhez szükséges béremelés elvárt mértékét. Azok a vállalatok, amelyek a béremelést nem hajtják végre, nem tehetnek ajánlatot közbeszerzési eljárásban, nem kaphatnak támogatást a központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból.

Az Országgyűlés 244 szavazattal, 86 ellenében, egy tartózkodás mellett fogadta el az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző törvények módosítását, amelyet hat kormánypárti képviselő kezdeményezett.

A módosítással a munkaügyi ellenőrzés a jövőben arra is kiterjedhet, hogy a béremelés elvárt mértékét a cégek teljesítették-e. Ugyanakkor nem állapítható meg mulasztás, ha a munkáltató igazolja, hogy az érintett munkavállalók legalább kétharmadának bérét az elvárt mértékben megemelte.

A törvény 2012. január 1-jén lép hatályba és két évig marad érvényben úgy, hogy hatályon kívül helyezése nem érinti a jogsértés megállapításáról hozott határozatok miatti jogkövetkezmények végrehajtását.

13:42 - Interpellációk

A magyar EU-elnökségről, a privatizációs szerződésekről, az Ős-Dráva-programról, a vakok és gyengénlátók segédeszközeinek támogatásáról volt szó hétfőn a parlamentben az interpellációk között.

MSZP az EU-elnökségről: az egyik szemük sír, a másik nevet

Szabó Vilmos azt mondta a magyar EU-elnökségről, hogy "az egyik szemük sír, a másik nevet". Komoly szakmai sikereket értek el, fontos eredmény a Duna-, illetve a romastratégia, a horvát csatlakozás előmozdítása, ugyanakkor Orbán Viktor politikájának köszönhetően romlott az ország nemzetközi tekintélye. A külföld az alapvető emberi jogokat korlátozó, demokratikus deficitet felhalmozó államként tekint az országra, elérte a Fidesz-kormány, hogy újra rossz érzés legyen magyarnak lenni külföldön - mondta, s felidézte, hogy az EP két ízben elítélő állásfoglalást fogadott el a kormánnyal szemben.

Martonyi János külügyminiszter válaszában kiemelte: nem látunk, nem is keresünk sehol sem ellenséget, sem külföldön, sem belföldön. Önt sem tekintjük ellenségnek, hanem politikai ellenfélnek, aki ellentétes álláspontot fogalmaz meg - mondta. Hozzátette: a külföldi baloldali politikusokkal vitatkoznak őszintén, tárgyilagosan, és úgy érzi, sikeresen. Húsz éve tapasztalják, hogy bizonyos baloldali erők veszélyben látják a demokráciát amikor nem ők kormányoznak- jegyezte meg, hozzátéve:sajnálja, hogy az elnökségről is ez jut eszébe. Lett volna egy nagy lehetőség, összezárhatott volna ez az ország, büszkék lehetnénk, hogy magyarok vagyunk - mondta. Azt kérte, mindenki érezze át a sikert, a politikai előítéletei, esetleg ambíciói ne vakítsák el.

A képviselő a választ nem fogadta el a parlament viszont 195 igen, 33 nem és 36 tartózkodással jóváhagyta.

Jobbik: mikor lesznek lépések "a privatizációs rablások" felülvizsgálatára?

Lenhardt Balázs azt mondta, hogy régóta hiába várják a hazai "privatizációs rablások felderítésére" vonatkozó bejelentést. Több mint egy éve kormányoznak, mégsem történik semmi ezen a területen, ahogy a politikus bűnözők elszámoltatása is beváltatlan ígéret - jegyezte meg. A PPP-szerződésekről azt mondta, a szerződéseket haladéktalanul fel kell mondani, és a felelősöket bíróság elé állítani. Az egész PPP-konstrukció egy pofátlan lopás - fogalmazott, s az ellenzéki politikus azt kérdezte, miért nem tesznek valamit, talán Önök is érintettek?.

Országgyűlés plenáris ülés, 2011. július 11. Fotó: MTI (galéria)

Fónagy János államtitkár válaszában elmondta: a kormány célja a privatizációs szerződések teljes körű felülvizsgálata, ezért külön államtitkárságot hoztak létre. Az elmúlt egy évben mintegy száz PPP-szerződést világítottak át, kiderült ezeknél minden kockázatot az állam viseli, számos túlárazott volt köztük, jelentős magánhasznot biztosítottak, és sok esetben off-shore cégeken keresztül valósultak meg. Hamarosan dönt a kormány arról, hogyan váltsák ki ezeket a szerződéséket, erre a Széll Kálmán Terv 200 milliárdot biztosít. Ugyanakkor a szerződések megszüntetése sem költségvetési hiány, sem az államadósság növekedésével nem járhat.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 181 igen és 39 nem, és 45 tartózkodás mellett jóváhagyta azt.

Fidesz: sikertörténet lehet az Ős-Dráva-program?

Tiffán Zsolt azt mondta, hogy az Dráva-menti térség, az Ormánság hazánk egyik legelmaradottabb területe. Kiemelte: a fejlesztéséről szóló program elkészült, az több pilléren nyugszik. Első lépésnek a vízkormányzás helyre állítását, a tájhasználat-váltást nevezte, s emellett humánerőforrás fejlesztési programot is sürgetett. Hozzátette: azt javasolja, a finanszírozásra egy Ős-Dráva-program pályázati keretet különítsenek el.

Ángyán József államtitkár azt mondta, példaértékű, mintaprogram lehet a kezdeményezés. Nem egyszerűen csak vízgazdálkodási, hanem ökológiai problémáról is szó van, és támogatja azt a kezdeményezést, hogy azok a területek, amelyek a program részei lesznek, vagyonkezelésre kerüljenek át a nemzeti parkhoz. A Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció vitaanyaga kiemelt térségként kezeli az Ormánságot, s ennek részeként fogják fel a programot is - tette hozzá.

A képviselő a választ elfogadta.

KDNP: csökkenthető-e a gyógyászati segédeszközök támogatott körbe vonásának díja?

Harrach Péter a Magyar Vakok és Gyengénlátók Szövetsége kezdeményezéséről beszélt, amely az önálló életvitelüket segítő eszközök támogatását érinti. Mint mondta: a jelenleg hatályos szabályozás szerint a látássérültek csak a fehérbothoz, csak a beszélő vércukorszintmérőhöz kapnak társadalombiztosítási támogatást, pedig sok más olyan segédeszköz van a piacon, amely megkönnyítené mindennapjaikat. Azt kérik, hogy a nélkülözhetetlen termékekért ne kelljen többszörös árat fizetni a látókhoz képest, ez számításaik szerint 10-20 millió forintos állami támogatással megoldható lenne. Arra volt kíváncsi, hogy a gyógyászati segédeszközök támogatotti körbe vonásának magas díja nem csökkenthető-e, s segédeszközeik támogatására milyen lehetőség van?

Szócska Miklós államtitkár válaszában elmondta: átnézték a problémát, értik és látják azt. A gyógyászati segédeszközök más területein vannak tartalékok, s ha igazolódik, hogy ekkora összeggel kezelhető ez a kérdés, akkor a belső tartalékok átforgatásával ezt meg fogják oldani - ígérte.

A képviselő a választ elfogadta.

13:12 - Napirend előtt

A vörösiszap-katasztrófa, Bibó István születésének évfordulója, a génmódosított vetőmagok és az Országgyűlési tavaszi ülésszaka is téma volt a parlament hétfői ülésén napirend előtt.

Belügyminiszter: vége a veszélyhelyzetnek Kolontár térségében

Pintér Sándor belügyminiszter felszólalásában a katasztrófavédelmi törvénynek megfelelően beszámolt a 2010 októberi kolontári vörösiszap-katasztrófa elleni védekezésről. A tárcavezető elmondta: a 10 halálos áldozattal járó iszapömlés után az állam elsősorban az életveszély megszüntetésére fektette a hangsúlyt, de újjáépített több száz házat és kármentesített földterületek is. Emellett pedig a MAL Zrt. üzemében átálltak a száraz technológiára, így a jövőben nem kell hasonló katasztrófától tartani.

Az állam összesen 24,6 milliárd forintot költött a veszélyhelyzet felszámolására és az újjáépítésre.

Pintér Sándor emellett bejelentette a veszélyhelyzet megszüntetését is.

Ékes József (Fidesz) reagálásában minden résztvevőnek megköszönte a segítséget a helyreállításban és a kormány kimagasló erőfeszítéseit.

Országgyűlés plenáris ülés, 2011. július 11. Fotó: MTI (galéria)


Kepli Lajos (Jobbik) azt kérdezte a minisztertől, hogy mi lesz a MAL-al, hiszen ha állami kiadások voltak, akkor a MAL állami tulajdonba kerülésével valamennyire megtérülhetne az államot ért kár.

Gőgös Zoltán (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a térségben a vállalkozói kártalanítások lassan haladnak, pedig a terület egy térségi központ, így ha nem indul újra a vállalkozások élete, akkor az a foglalkoztatásban komoly problémákat okozhat majd.

Szilágyi László (LMP) leszögezte: nagyon komoly a porterhelés a térségben, bizonyos légúti betegségek gyakoribbá váltak. Emellett az emberek bizonytalanságban élnek és sok családnak mentális, pszichológiai segítségre is szüksége lenne.

Soltész Miklós (KDNP) köszönetet mondott a civil és egyházi szervezeteknek és azoknak az embereknek is, akik befizettek a kármentő alapba és ezzel segítették az újjáépítést.

Fidesz: bővül a foglalkoztatás

Kara Ákos (Fidesz) győri, kecskeméti, ózdi és vásárosnaményi példákon keresztül felhívta a figyelmet, hogy gazdasági és foglalkoztatási fordulat indult az országban, amit a tavaszi foglalkoztatási adatok is alátámasztanak.

Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában leszögezte: a legfrissebb KSH adatok szerint valóban majdnem 30 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, miközben a munkanélküliek száma 17 ezerrel csökkent, azonban a "trendfordulónak" még sokkal erősebbnek kell lennie, ezért a kormány tovább folytatja a munkát.

Jobbik: szigorú fellépés kell a GMO vetőmagok ellen

Varga Géza (Jobbik) az elmúlt hetekben felderített génmódosított vetőmagokkal kapcsolatban felszólította a kormányt a sokkal szigorúbb szankcionálás megalkotására. Szerinte legalább 10 évre el kellene tiltani a magyar piaci szerepléstől az ilyen termékeket előállító gyártókat.

Ángyán József államtitkár szerint az ilyen esetek egyik oka, hogy az előző kormány kiszervezte a négy nagy vetőmaggyártó cégnek a vetőmag-minősítés jogosultságát, ami szerinte hazaárulás, ezért a jelenlegi kormány visszavette ezt a jogosultságot. Magyarország továbbra is zéró toleranciát hirdet és "további lépések is várhatón a vizsgálatok folytatódásával" - tette hozzá.

LMP: nevezzenek el közteret Bibó Istvánról

Karácsony Gergely (LMP) azt kérte a főváros vezetésétől, hogy nevezzenek el közteret a 100 éve született Bibó Istvánról. Az Országgyűlési két hónapos nyári szünete az ellenzéki politikus szerint alkalmas lehet arra, hogy "megszabaduljunk a hisztériánktól és szeptembertől higgadtabban és nyugodtabban folytassuk a vitát."

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter szerint szó sincs Bibó-felejtésről, hiszen Bibó István részévé vált a felsőoktatásnak, a szellemi életnek és a politikai életnek is, "a gondolatai és hagyományai most is itt vannak" - mondta.

MSZP: a kormány visszaél a többségével

Mesterházy Attila (MSZP) szerint a tavaszi ülésszakban a kormány felszámolta a demokráciát, a jogbiztonságot és a jogállamot Magyarországon, a jólétet pedig a többség kárára próbálta megalkotni és nem él, hanem visszaél a többségével. Az ellenzéki frakcióvezető hozzátette: a kormány megszüntette a párbeszédet az ellenzékkel, "a közmédiában pedig ismét a megfélemlítés és a politikai tisztogatás uralkodott el". Ez elleni tiltakozásul az MSZP-s képviselők hétfőn kék szalagot tűztek a ruhájukra.

Országgyűlés plenáris ülés, 2011. július 11. Fotó: MTI (galéria)


Mesterházy Attila szerint kérdés, hogy szeptembertől változik-e a kormány magatartása és hajlandó-e egyeztetni például a sarkalatos törvényekről.

Navracsics Tibor válaszában elmondta: a szocialisták szerint "az igazi párbeszéd definíciója az, hogy önök mondják meg, mit kell csinálni". A gazdaságpolitikával kapcsolatban megjegyezte: az MSZP nyolc év alatt kiváló társadalmi és gazdasági kondíciókból eljuttatta oda az országot, hogy az új kormánynak radikális lépésekkel kellett újra a növekedés útjára állítani az országot. Magyarország ismét Közép-Európa legversenyképesebb országa lehet a kormány erőfeszítéseinek hatására.

A miniszter hozzátette: reméli, hogy az MSZP-s képviselők nem csak a magyar újságírók, hanem az angol BBC újságírói iránt érzett szolidaritásból is tűzték a ruhájukra a kékszalagot, Angliában ugyanis többezres leépítés zajlik a médiában.

KDNP: ellépett az ország a szakadék széléről

Harrach Péter (KDNP) felszólalásában az Országgyűlés tavaszi ülésszakát értékelve beszélt a lakáshitelesek megsegítéséről és a bankadóról. Hozzátette: "az oktatás világát rövidesen megszabadítjuk a liberális kártevéstől". Szerinte az elmúlt fél évben az ország ellépett a szakadék széléről.

A kormány nem kívánt válaszolni.

11:47 - Több zárószavazás előtti módosító indítvány érkezett

A jövőben az egyházi kapcsolattartásért felelős miniszterhez kellene benyújtani az egyházak nyilvántartásba vételére irányuló kérelmet, ha az Országgyűlés hétfőn elfogadja a kereszténydemokrata Stágel Bence zárószavazás előtti módosító indítványát. Egy másik KDNP-s módosító javaslat alapján a Magyarországi Metodista Egyház is bekerülne az elismert egyházak, vallásfelekezetek kategóriába.

Az Országgyűlés honlapján közzétett módosító indítvány szerint a törvény 1.számú mellékletében szereplő egyházakat az Országgyűlés döntése alapján a miniszter venné nyilvántartásba. A tárcavezető a nyilvántartásba vételi kérelem Országgyűlés elé terjesztéséről, vagy a kérelem elutasításáról annak beérkezésétől számított hatvan napon belül köteles dönteni.

Szintén a miniszter terjeszthetné az ügyész megkeresése alapján az Országgyűlés elé annak az egyháznak a megszüntetésére és törlésére vonatkozó javaslatot, amelynek tevékenysége az alaptörvénybe, jogszabályba ütközik, illetve ha a bejegyzést meg kellett volna tagadnia, vagy ha a tényleges tevékenysége alapján a nyilvántartásba vételre nem kerülhetett volna sor. Az Országgyűlés a miniszter javaslata alapján az egyházat törölheti a törvény 1 . számú mellékletét képező jegyzékről.

A módosító javaslat értelmében az azonos hitelveket valló, Magyarországon lakóhellyel rendelkező cselekvőképes természetes személyek hozhatnának létre vallásuk gyakorlása céljából egyházat, az állandó kategória kikerülne az eredeti indítványhoz képest.

A kereszténydemokrata politikus rögzítené továbbá, hogy az egyház a vallási tevékenységhez kapcsolódó személyes adatokat belső szabályai szerint kezeli, az érintett hozzájárulása nélkül - egyházon kívül - nyilvánosságra nem hozhatja, valamint másnak át nem adhatja.

A szintén kereszténydemokrata Harrach Péter és Lukács Tamás módosító javaslatával elismert egyházak, vallásfelekezetek, vallási közösségek kategóriába kerülhet a Magyarországi Metodista Egyház.

Országgyűlés plenáris ülés, 2011. július 11. Fotó: MTI (galéria)


11:06 - Matolcsy: az idén megújulnak a fogyasztóvédelmi szabályok

Még az idén megszületik az új fogyasztóvédelmi törvény, az új fogyasztóvédelmi stratégia, illetve az érdekegyeztetéshez hasonlóan újul meg a Fogyasztóvédelmi Tanács működése - közölte Matolcsy György nemzetgazdaság miniszter a szokásos éves meghallgatásán az Országgyűlés fogyasztóvédelmi bizottságának hétfői ülésén.

Mint közölte, augusztusban lezárul Magyarország negyedik középtávú fogyasztóvédelmi politikájáról szóló konzultáció, a stratégia őszre elkészül, ahogy a fogyasztóvédelmi törvény tervezete is. Mint mondta, a stratégiában erősítik a piacfelügyeletet, a fogyasztókat helyezik jogi szabályozás középpontjába, kibővítik a hatósági jogalkalmazás eszköztárát, és jobban kívánnak élni a hatósági ajánlás eszközével.

A miniszter szerint a 2010 közepétől indult gazdaságpolitikai fordulat keretében megszilárdították a fogyasztóvédelem két "védővonalát". Az első "védővonal" a gazdaságpolitika, annak fogyasztásra, reálkeresetekre gyakorolt hatása, második az alkotmányba beépített adósságfék, a harmadik a fogyasztóvédelmi politika - közölte azzal, hogy ha a gazdaságpolitika nem védi a fogyasztók vásárló erejét, vagy elfut az adósság, akkor nehéz ezt működtetni. Hozzátette: az első két védő vonalat megszilárdították, e harmadikra tudnak koncentrálni.

Korábban írtuk:

Az Országgyűlés mai ülésén csaknem húsz törvényjavaslatról dönthet, így a képviselők elfogadhatják például az egyházügyi, a köztársasági elnök jogállásáról, valamint az alapvető jogok biztosáról szóló sarkalatos törvényeket is. A parlament ezzel a nyári rendkívüli ülésszak végére is ér, soron következő, első őszi ülését szeptember 12-én tartja.

A lelkiismereti- és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényjavaslatot négy KDNP-s képviselő, Lukács Tamás, Vejkey Imre Varga László és Harrach Péter nyújtotta be az Országgyűlésnek. Az indítvány mellékletében az 1895-ös törvény alapján bevett, illetve elismert felekezeteket sorol fel, a jelenleg használt történelmi egyház kifejezés pedig nem szerepel a dokumentumban.

A köztársasági elnök jogállásáról szóló törvényjavaslat alapján az államfőnek a jövő évtől az országgyűlési képviselőkhöz hasonlóan évente vagyonnyilatkozatot kell tennie. A kormányzati előterjesztés elfogadásával a jövőben sarkalatos törvény rendelkezhet az államfő lemondásának, tartós akadályoztatásának, vagy személyi védelmének és az őt segítő hivatal részletszabályairól is. Az alapvető jogok biztosáról szóló törvényjavaslat célja, hogy szabályozza a jelenlegi ombudsmani rendszernek az új alaptörvényben már megfogalmazott egységesítését. A kabinet a változtatástól azt várja, hogy az alapvető jogok biztosa a jelenlegi ombudsmannál határozottabb, erősebb és következetesebb hangon szólhat a nyilvánossághoz. Emellett döntés születhet az információs önrendelkezési jogról szóló előterjesztésről, amely egy újonnan felállítani javasolt adatvédelmi hatóság feladatkörébe utalná a jelenlegi adatvédelmi ombudsman feladatait.

A Ház szavazhat még a honvédelemről szóló törvényjavaslatról, továbbá az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról, illetve a népegészségügyi termékadóról rendelkező előterjesztésről. Az utóbbi, a "chipsadó" néven ismertté vált rendelkezés a magas só- és cukortartalmú élelmiszerek fogyasztását kívánja visszaszorítani, az ezen termékekre rakódó közteher mértékének növelésével.

A képviselők emellett felállíthatják a Magyar Művészeti Akadémiát, valamint a választási törvény módosításával eltörölhetik az érvényességi küszöböt az időközi választásokon. A parlament a sporthuliganizmus elleni fellépés érdekében is jogszabályokat változtathat meg, és határozati javaslatba foglalhatja a parlament épülete előtti Kossuth tér rekonstrukcióját is.

Olvasóink írták

  • 10. Vanek_B._Eduárd 2011. július 11. 23:38
    „Ugye apuci, ez nem az egész pályás letámadás folytatása ?”
  • 9. Nórikám 2011. július 11. 22:04
    „És hová mennek nyaralni?”
  • 8. bánki 2011. július 11. 19:12
    „Basszus ! Én is dolgoztam! Sőt holnap is fogok !”
  • 7. zoltanszabo 2011. július 11. 17:56
    „Elmennek szabadságra 1 ,5 hónapra-- és azután felveszik a " szabadság megváltása " címén a sok-sok milliát ! ????”
  • 6. szatyi 2011. július 11. 16:41
    „A Vona Gábor és Harangozó Tamás által a miniszterelnöktől kérdezettekről -és az adott válaszokról- miért nincs semmi a tudósításban?”
  • 5. mediaset 2011. július 11. 13:56
    „Mondtam is a fiamnak, inkább gyujtsrá fiam mint """egészségtelen ételeket "" egyél.”
  • 4. 980815 2011. július 11. 13:54
    „Elnézve a képeket, látszik az a lázas munka, amit a politikusok végeznek. Most már nem is sajnálom tőlük azt a nagy fizetést, és egyéb kedvezményeket.”
  • 3. Larsson 2011. július 11. 11:17
    „Fagyi adó nem lesz, az is tiszta cukor?!”
  • 2. Együgyű 2011. július 11. 10:36
    „Ma dönt ezek szerint a Hamburger adóról ,,a tisztelt ház"? Ja, az már egészségesnek minősü? Esetleg a múlti ellen nem érdemes harcolni, mert mi kerülünk ki vesztesen? Esetleg harcot nem is akartunk ellen indítani?
    Igen, már emlékszem chips adóról van szó! Az más? Az egészségtelen?
    Kisebb cégek elleni, sikeres győzelem taktikája folyik?
    Esetleg ezt is mi fizetjük meg, ha csak ízleljük is? Ezen pozitív intézkedés mögött burkolt áremelések vannak?
    Szerintem minden egészségtelen a földön. Igaz ezt nem én állapítottam meg, hanem tudósok! Sok féle képen meg lehet a dolgokat közelíteni! Esetleg ne együnk mértéktelenül mindent? Ejnye, elfeledtem, orvos sem vagyok!
    A KDNP is jellemzően ilyen fontos dolgokkal tud foglalkozni! Tényleg 1895-ben élünk?
    Talán a 21-dik században élünk, és szabad döntésünk van, melyik egyházat válasszuk? Ha választunk!
    Vallás és vélemény szabadság van ugye?
    A többi dologról már nem is gondolkodom. Mert azok is életbevágóak és fontosak!”
  • 1. Írástudatlan 2011. július 11. 10:03
    „Csak megszavazzák a búrkolt élelmiszer adót!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Heves vihar csapott le Debrecenre

Heves széllel, jégesővel és nagy mennyiségű csapadékkal kísért vihar érte el hétfő este Debrecent,… Tovább olvasom