Délmagyar logó

2016. 12. 11. vasárnap - Árpád -2°C | 7°C

Paksi erőmű - Rogán: Mesterházy ˝ne gyurcsányosodjon˝!

Az LMP a bővítési megállapodás nyilvánosságát követeli. A DK rendkívüli parlamenti vitanapot kezdeményez.
Rogán: Mesterházy "ne gyurcsányosodjon"!

A Fidesz parlamenti frakcióvezetője arra kérte az MSZP elnökét a paksi erőműblokkok építésével kapcsolatban, hogy "ne gyurcsányosodjon", ne tegye azt, hogy a politikai céljai érdekében ma egészen mást csinál, mint amit 2009-ben vagy 2010-ben tett.

Rogán Antal szerdai budapesti sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy 2009-ben az MSZP képviselői, köztük Mesterházy Attila is megszavazta a parlamentben a paksi erőmű felújításának előkészítésére felhatalmazást adó országgyűlési határozatot. Emlékeztetett emellett Bajnai Gordon akkori miniszterelnök 2010-es nyilatkozatára is, amely szerint Paks megújítása továbbvisz az energiabiztonság megerősítéséhez.

Az MSZP-vel és szövetségeseivel szemben a Fidesz nem változtatott álláspontján, hiszen 2009-ben ők is igennel szavaztak a határozatra - mondta a frakcióvezető.

Rogán Antal azt is hangsúlyozta, hogy a paksi erőmű által előállított olcsó villamos energia lehetővé teszi a rezsicsökkentés folytatását.

Tájékoztatása szerint a Magyarország és Oroszország között kedden aláírt államközi szerződést az Országgyűlés február 3. és 10. között tárgyalja, majd dönt róla.

Népszavazási kérdéseket nyújt be az Együtt-PM

Népszavazást tartana az Együtt-PM a paksi atomerőmű tervezett bővítéséről - jelentette be Jávor Benedek független képviselő, a Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnöke szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

A politikus közölte: négy népszavazási kérdést nyújtanak be az  Országos Választási Bizottságnak (OVB), valamint  rendkívüli  parlamenti ülésnapot is kezdeményeznek az ügyben.

A kormánynak nem volt felhatalmazása annak a megállapodásnak a megkötésére, amelyik évtizedekre eladósítja és tartós energetikai függésbe helyezi Magyarországot Oroszországgal szemben – indokolta lépéseiket.

Jávor Benedek hangsúlyozta, hogy a kormányzat által hivatkozott 2009-es országgyűlési határozat csak a bővítés előkészítését hagyta jóvá, nem pedig egy tender nélküli, „fű alatt, stikában" megkötött megállapodást.

Kiemelte, hogy a szerződés körülbelül háromezer milliárd forintos „adóssághegyet helyez a magyar költségvetés nyakába", úgy, hogy éppen a jelenlegi kormány rögzítette az alaptörvényben az államadósság plafonját.

Kedden a paksi bővítés mellett a Déli Áramlat megépítéséről is megállapodás született. Eszerint Magyarország minden szerződéses kötelezettségét teljesíteni akarja Oroszországgal szemben, még azokat is, amelyeket az EU az európai joggal ellentétesnek tart – hívta fel a figyelmet Jávor Benedek.

Az Együtt-PM-hez tartozó képviselők kezdeményezik, hogy az Országgyűlés rendkívüli ülésen hallgassa meg a kormányt arról, hogy pontosan milyen megállapodást kötött Moszkvában – jelentette be.

Jávor Benedek elmondta, hogy eközben az Együtt-PM nevében népszavazási kérdéseket nyújt be az Országos Választási Bizottságnak.

A kérdések többek között arra irányulnak, egyetértenek-e a polgárok azzal, hogy ne épüljön orosz hitelből új atomerőművi blokk, Magyarország ne vegyen fel hitelt a beruházáshoz, a kivitelezőt nyílt közbeszerzésen válasszák ki, illetve ne szülessen végleges döntés a bővítésről 2020-ig.

Senki sem tudja, hogy pontosan mit írtak alá Moszkvában, ezért azt sem lehet pontosan tudni, milyen jogi lépéseket igényelne a szerződés felbontása vagy megváltoztatása – válaszolta egy kérdésre Jávor Benedek.

A nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről született megállapodás kedden Magyarország és Oroszország között, amelynek keretében egyezséget írtak alá két új paksi erőművi blokk építéséről. A két új erőműblokkot az orosz Roszatom állami konszern építi, a 10-12 milliárd eurós, tender nélküli beruházáshoz Oroszország államközi hitelt biztosít, amelynek futamideje 30 év.

Az LMP a bővítési megállapodás nyilvánosságát követeli

A Paksi Atomerőmű bővítéséről szóló, Moszkvában kedden aláírt megállapodás teljes szövegének nyilvánosságra hozatalát kéri az LMP közérdekű adatigénylés keretében.

Szél Bernadett, a párt társelnöke szerdai budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: ha ezt nem kapják meg, perrel kényszerítik ki a megegyezés közzétételét, szerinte ugyanis "az unokáink életét is befolyásoló döntés" veszélyezteti az ország szuverenitását.

Orbán Viktor bevállalta, hogy a Fideszt és az országot Moszkvából fogják irányítani - jelentette ki Szél Bernadett.

Az országgyűlési képviselő ismét arra szólította fel az ellenzéki pártokat, támogassák a paksi bővítésről szóló politikai vitanap megtartását. Emlékeztetett: pártja azóta kezdeményezi ezt, hogy a kétharmados kormánytöbbség az Országgyűlésben úgy "manipulálta" a jogszabályokat, hogy megkönnyítsék az utat egy új atomerőmű építése előtt.

Mint mondta, ezzel kapcsolatban a bővítési projektcég vezetőjét is felkereste, aki azt közölte vele: a tárgyalások még nincsenek előrehaladott állapotban.

Kifogásolta a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, Lázár János által kedden közölteket, miszerint már jövőre megkezdődhet az építkezés. Szerinte ez szinte lehetetlen, ha a szükséges engedélyeket beszerzik és a szomszédos országokkal lefolytatják az előírt egyeztetéseket.

Csiba Katalin, az LMP országos választmányának tagja a tájékoztatón arról beszélt, hogy "Orbán Viktor kedden elkezdte a belépést a Szovjetunióba". Szerinte ugyanis Vlagyimir Putyin orosz elnök nem titkolt szándéka a keleti birodalomépítés.

A politikus azt is sérelmezte, hogy az ország "egyik napról a másikra egy háromezer milliárd forintos hitelt vett a nyakába".

Felhívta a figyelmet arra, hogy a Roszatom Törökországban is épít erőművet, az arról szóló megállapodások ugyanakkor teljes egészében letölthetők az internetről. Bulgáriában is az orosz cég kezdett erőműépítésbe, elmondása szerint azonban az ország nem bírta a költségeket, a Roszatom így hatalmas pénzekre pereli Bulgáriát.

Moszkvában kedden Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter és Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke írta alá a nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről született megállapodást, ennek keretében atomerőművi energiablokkok megépítéséről is megállapodtak. Az aláírás Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő jelenlétében történt.

Rendkívüli parlamenti vitanapot kezdeményez a DK

Rendkívüli parlamenti vitanapot kezdeményez hétfőre a Paksi atomerőmű tervezett bővítéséről a Demokratikus Koalíció - jelentette be az ellenzéki párt ügyvezető alelnöke szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

Molnár Csaba úgy fogalmazott: a kabinet egy átláthatatlan folyamat keretében, nem piaci alapon kiválasztott szereplőknek akarja átjátszani a magyar energiapiacot száz évre.

Az ellenzéki párt ügyvezető alelnöke szerint Orbán Viktor hazudik, amikor azt állítja, hogy a parlament által 2009-ben elfogadott határozat alapján meg lehetett kötni a megállapodást. Molnár Csaba hangsúlyozta, hogy a szóban forgó határozati javaslatot ő maga jegyezte mint a Gyurcsány-kormány közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztere.

A szövegben egyetlen egy szó sincs arról, amiről a miniszterelnök beszél – jelentette ki.

Molnár Csaba hangsúlyozta, hogy a határozat csak arra ad engedélyt, hogy megkezdjék az előkészítő tevékenységet. A szövegből idézve kiemelte, hogy az előkészítésbe a környezeti hatások, a fogyasztói igények, illetve a rendszerszintű szabályozási, tartalék- és hálózatfejlesztési igények felmérése, valamint a környező energiapiacok várható helyzetének vizsgálata tartozik bele, de a szerződés megkötése nem.

Arra is kitért, hogy a kormány közbeszerzés kiírása nélkül állapodott meg a több mint háromezer milliárd forintos beruházásról. Szakértőkre hivatkozva azt mondta: a bővítés eredményeképpen az áram végfelhasználói ára a jelenlegi duplájára vagy két és félszeresére fog nőni.

Molnár Csaba felhívta a figyelmet, hogy az új típusú atomerőművek üzemidejét hatvan évre tervezik, amit további negyvennel lehet meghosszabbítani.

„Orbán száz évre akarja meghatározni mindenféle felhatalmazás nélkül Magyarország energiapiacát. (…) Orbán száz évre eladta Putyinnak és az oroszoknak a magyar energiapiacot. (…) Orbán visszahívta az oroszokat Magyarországra" – jelentette ki.

A DK szerint megengedhetetlen, „igazi árulás", amit a miniszterelnök tesz. A párt azt kéri, hogy hozzák nyilvánosságra a megállapodás teljes szövegét – mondta Molnár Csaba, hozzátéve: ha a szerződésnek van titkos záradéka, akkor azt is tegyék megismerhetővé.

Gyurcsány Ferenc a nap folyamán megbeszélést kezdeményez Oroszország budapesti nagykövetével, akitől információkat szeretne kapni a megállapodás részleteiről – tette hozzá.

Mesterházy szerint Orbán puccsot hajtott végre

Mesterházy Attila szerint Orbán Viktor "puccsot hajtott végre" saját népe ellen a paksi erőmű bővítéséről szóló, Oroszországgal kötött megállapodással. Az MSZP kezdeményezi az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását.

Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerdán Budapesten sajtótájékoztatón kijelentette: felelős politikus nem dönt egy személyben atomerőműről a magyar emberek, a civil szervezetek bevonása nélkül. Hozzátette: a tavaszi választás után felálló új kormány a szerződést felülvizsgálja, mert az erőmű bővítéséről csak átlátható módon, széles társadalmi konszenzus alapján lehet döntést hozni. A szakmai álláspont kialakítása után népszavazáson kérnek annak végrehajtásához felhatalmazást - tette hozzá, megjegyezve, a beruházást csak versenyeztetés után ítélik oda.

Elmondta, egyeztetve a többi baloldali ellenzéki párttal, kezdeményezik az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását és a miniszterelnök beszámoltatását a szerződés megkötésének indokairól, körülményeiről. Támogatják azt a kezdeményezést, hogy legyen nyilvános a szerződés, továbbá minden döntést előkészítő dokumentum.

A sajtótájékoztató elején lejátszottak egy felvételt, amelyen Orbán Viktor arról beszélt, hogy Magyarországon puccs van, a magyar kormány puccsot hajt végre a népe ellen, mert hosszú távra titkosított szerződést köt Oroszországgal az energia kérdésében. Mesterházy Attila szerint a felvétel 2008. február 28-án készült Losoncon. Az ellenzéki politikus több más nyilatkozatot is idézett 2007-ből az akkori ellenzéki pártvezetőtől, így azt, amikor a Demokratának azt mondta, nem akarunk a Gazprom legvidámabb barakkja lenni, továbbá azt, amikor Lakitelken arról beszélt, hogy Európában elszaporodtak Putyin pincsijei. Az MSZP elnök felidézte Illés Zoltánnak, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyi államtitkárának 2008-as szavait is, miszerint a paksi erőmű élettartamának meghosszabbításáról népszavazást kellene tartani, és azon véleményének adott hangot, hogy egy ilyen állami beruházásból "jó sokat lehet lopni".

Mesterházy Attila szerint "Orbán Viktor puccsot hajtott végre a népe ellen, ezzel tulajdonképpen hazaárulást követett el. Mi leszünk nem a Gazprom, hanem a Roszatom legvidámabb barakkja, és Orbán Viktor pedig az Európai Unióban Putyin elnök pincsije" - fogalmazott. Megjegyezte, nem lennének meglepődve, ha a következő időszakban az is kiderülne, hogy "valahol a Közgép alvállalkozóként egészen biztosan meg fog jelenni".

Az ellenzéki politikus szerint nem Oroszországgal van baj, hiszen az oroszokkal ők is tárgyaltak és a jövőben is kell tárgyalni velük. A probléma az - folytatta - , hogy Orbán Viktor egyedül, társadalmi és országgyűlési felhatalmazás nélkül száz évre eldönti Magyarország energiapolitikáját. Hozzátette: a miniszterelnök hazudott, amikor azt állította, hogy az Országgyűlés 2009-ben a paksi erőmű bővítéséről döntött, az igazság ugyanis az, hogy a parlament az előkészítő tevékenység megkezdéséhez adott elvi hozzájárulást. Vagyis ha Orbán Viktornak nem volt felhatalmazása annak megkötésére, akkor a szerződés nem létezik - érvelt.

A pártelnök szerint a kormányfő hazudott a választóknak akkor is, amikor azt ígérte, hogy csökkenti az államadósságot, hiszen ennek a minimum háromezermilliárd forintos hitelfelvételnek a terheit az unokáink fogják fizetni.

Mesterházy Attila kijelentette, hogy a miniszterelnök akkor is hazudott, amikor egy parlamenti kérdésére válaszolva azt ígérte neki, hogy nemzetközi tendert írnak ki az ügyben. Ezzel szemben a miniszterelnök egy 1966-os szovjet-magyar államközi szerződésre hivatkozva a verseny kizárásával kötött titkos alkut Oroszországgal.

"Ezek szerint nemcsak abból a korból veszi a jogi hivatkozást, hanem azt az állampárti stílust is alkalmazza, mint ami akkor jellemző volt" - mondta.

Szerinte akkor is hazudik Orbán Viktor, amikor olcsóbb áramot ígér az új atomerőműből, mivel az energiapiaci szakértők szerint az áram ára a mai tőzsdei ár duplája lesz. Hatalmas problémának nevezte, hogy a bővítés ellehetetleníti a zöldberuházásokat.

Kérdésre válaszolva Mesterházy Attila azt mondta, ha Orbán Viktor ellenzéki vezetőként a szerződés nyilvánosságát szorgalmazta, akkor álláspontját tartsa most is, nem kérnek tőle mást most, mint amit ő kért korábban. Kitért arra, hogy az MSZP az erőmű élettartamának meghosszabbítását mindig támogatta, de a bővítésről szakmai, társadalmi vitát tart szükségesnek.

Moszkvában kedden Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter és Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke írta alá a nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről született megállapodást, ennek keretében két paksi erőműblokk megépítéséről is megállapodtak. Az aláíráson jelen volt Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő.

Mérnöki kamara: a villamosenergia-ellátásban nélkülözhetetlen az atomenergia

A magyarországi villamosenergia-ellátás forrásai között nélkülözhetetlen az atomenergia - közölte Magyar Mérnöki Kamara (MMK) szerdán, hozzátéve, hogy üdvözlik a paksi nukleáris erőmű-kapacitás fenntartásáról szóló megállapodást.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint nagy lehetőség és nagy kihívás a hazai mérnöktársadalom számára a részvétel a megvalósításban. A nukleáris energetikai együttműködésről kötött orosz-magyar kormányközi megállapodás megszünteti a bizonytalanságot a paksi erőmű termelőkapacitásának hosszú távú fenntartását illetően.

Az energetikával foglalkozó hazai szakmai közösségek számára egyértelmű, hogy - összhangban a korábbi parlamenti határozatokkal és a Nemzeti Energiastratégiával - a nukleáris energiatermelésre hosszú távon szükség van - hangsúlyozza közleményében a kamara.

A magyar villamosenergia-rendszer működése nem nélkülözheti a megbízható, versenyképes költségekkel működő alaperőműveket. Ezek szén, földgáz és nukleáris eredetű energiahordozókkal működhetnek. Az MMK szerint a különféle kockázatokat és környezeti hatásokat számba véve kitüntetett helye lesz a jövőben is a nukleáris fűtőelemeknek.

Ellátás-biztonsági szempontból a nukleáris energetika gyökeresen eltér a nemzetközi gázkereskedelemtől és a szénkereskedelemtől. A különbözőségek javítják az ellátásbiztonságot. A hazai, fosszilis energiahordozókon alapuló erőműpark egy része elöregedett, hatásfoka nem felel meg a kor színvonalának, cseréje, kiváltása lesz szükséges a következő időszakban - áll a közleményben.

Az erőműblokkok építése nagy tőkeköltségekkel, viszonylag hosszú előkészítési, engedélyeztetési és építési idővel jár. A fejlesztés 60 éves üzemidőt céloz meg. Ezért a finanszírozás a kockázatkerülő, rövid idejű és biztos megtérülésre számító kereskedelmi banki környezetben nehezen, vagy csak igen drágán oldható meg. Ezen segít a kormányközi megállapodás, a felelős politikai tényezők stratégiai kötelezettségvállalása - közölte az MMK.

"A hazai részvételi arány maximálása mindannyiunk érdeke, amire azonban a szakembereknek és cégeknek fel kell készülniük. A nukleáris biztonság a legmagasabb, hiteles szakmai színvonalat és minőséget igényli minden résztvevőtől. A megállapodás tudatában a cégek és szakemberek megkezdhetik, illetve meg kell kezdeniük felkészülésüket arra, hogy megfeleljenek a magas követelményeknek" - fogalmaz a közlemény.

Az MMK jogosítási, tanúsítási és továbbképzési rendszereivel támogatja a magyar gazdaságot a nukleáris programban való eredményes részvételben - emelte ki a kamara.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nézőpont: a Fidesz elérte a 46%-ot az aktív szavazók körében

Változatlan erőviszonyokat mért a pártok támogatásának vizsgálata során a Nézőpont Intézet. Tovább olvasom