Délmagyar logó

2017. 02. 28. kedd - Elemér 5°C | 18°C Még több cikk.

Simor az inflációs célról

A magyar gazdaság csak lassan élénkül, aminek elsősorban a lassuló globális növekedés, illetve a belső fogyasztás alacsony ütemű bővülése az oka – mondta a jegybankelnök az Országgyűlés költségvetési bizottságának múlt heti ülésén, ahol szóba került az infláció, az erős forint és az euró bevezetési dátuma is.
Simor András kifejtette: a lassan bővülő növekedés ellenére a dezinflációs folyamat várhatóan elhúzódik, és továbbra is jelentős kockázatokkal terhes. Az inflációs várakozások viszonylag magas szinten „ragadtak be", aminek hátterében részben a magas fajlagos bérköltség növekedése áll – tette hozzá.

Kitért arra, hogy a forint erős – pénteken valamelyest megtorpanó – árfolyama nem rontja a gazdaság versenyképességét, az elmúlt időszakban a külkereskedelmi mérleg javult, az export lassulása a visszafogottabb konjunktúra következménye. Simor András az erős forint hatását firtató kérdésekre kifejtette: az árfolyam alakításában a monetáris politikának van ugyan szerepe, de nem kitüntetett, és hosszabb távon nincs hatással az árfolyam alakulására.

– Az MNB egyetért a kormánnyal abban, hogy a helyzet még nem érett az euró bevezetési dátumának meghatározására – mondta a jegybankelnök. Simor András szerint erre a kérdésre 2009-ben érdemes visszatérni, amikor már látható, hogy a 2006-os kiigazítás milyen sikerrel járt a bevezetési kritériumokat illetően.

Simor szerint a lassan bővülő növekedés ellenére a dezinflációs folyamat várhatóan elhúzódik. Fotó: DM/DV
Simor szerint a lassan bővülő növekedés ellenére a dezinflációs
folyamat várhatóan elhúzódik. Fotó: DM/DV

A nemzeti bank véleménye szerint minél hamarabb vezeti be Magyarország az eurót, annál jobb – mondta, de figyelmeztetett rá, hogy a gyors bevezetésnek vannak kockázatai. Kérdésre válaszolva megerősítette: az MNB-nek nincs árfolyamcélja. Rövid távon a jegybank nem akar és nem is tud hatni az árfolyamra, hosszú távon azonban igen – tette hozzá.

Szerinte a sáveltörlés hozzájárult ahhoz, hogy az állampapírhozamok a márciusi megugrást követően csökkentek, és nőtt a jegybanki politika hitelessége. Az egyensúlyt tekintve a kiigazítást sikeresnek nevezte, és úgy vélte, hogy ezzel, valamint az infláció elleni küzdelemmel kerül újra szinkronba a gazdaság az európai ciklussal. Hozzátette: jobb lett volna, ha a kiigazításban erősebb lett volna a kiadási oldal visszafogása, ami a mostaninál enyhébb monetáris politikát tett volna lehetővé. Hangsúlyozta azt is: a magyar gazdaság régiós átlagnál borúsabb kilátása nem a monetáris politika felelőssége.

„A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem adta fel 2009-re a 3 százalékos inflációs célt, noha a leírt inflációs alappálya szerint jövőre 4,2 százalék lehet az éves infláció, 2010-ben pedig 3 százalék, miközben jelentős felfelé mutató kockázatok jelentkeznek – mondta Simor András a költségvetési bizottság ülése után újságíróknak.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Indulnak a nyári élelmiszer-biztonsági razziák

Az élelmiszer-biztonsági ellenőrök rövidesen ismét nagyszabású nyári razziára indulnak az országban.… Tovább olvasom