Délmagyar logó

2017. 10. 18. szerda - Lukács 10°C | 24°C Még több cikk.

Sólyom szerint van még mit csiszolni a kisebbségi törvényen

Sólyom László azt szeretné, ha a nemzetiségek magyarországi szerepe jobban előtérbe kerülne a jövőben, hisz továbbra is vannak olyan örökzöld témák, amelyek "speciális kezelést" igényelnek. A köztársasági elnök ezt a kisebbségi törvény 15. évfordulója alkalmából rendezett szerdai konferencián mondta a Magyar Tudományos Akadémián.
Az államfő a lezáratlan kérdések közé sorolta a nagy számú roma népesség problémáját. Mint mondta, az önkormányzati rendszeren belül ez a réteg nem találja a helyét, ezért alaposan meg kell vizsgálni, milyen lehetőségeket adnak még a jogszabályi keretek. A parlamenti képviseletért is régóta folyik a harc a kisebbségek között, remélhetőleg a honatyáknak sikerül megoldást találni a problémára - tette hozzá. Sólyom László megemlítette még a nyelvhasználattal kapcsolatos, ma is fennálló problémákat, de összességében óriási lépésnek nevezte a kisebbségek jogait definiáló törvény elfogadását.

Kállai Ernő, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosa és Pálinkás József, az MTA elnöke szerdán kétoldalú együttműködési megállapodást kötött egymással annak érdekében, hogy a jövőben közösen támogassanak minden olyan törekvést, amely a Magyarországon élő kisebbségek jogainak védelmét, anyanyelvük és kultúrájuk terjesztését szolgálja. Egyben kinyilvánították azt is, hogy a témában tervezett tudományos kutatásokban, ezek eredményeinek terjesztésében és hasznosításában együtt kívánnak működni.

Kállai Ernő hagyományteremtő szándékkal Kemény István díjat adományozott szerdán a hazai cigányság iskolateremtő kutatójának emlékére. A plakettet az idén elhunyt tudós özvegye kapta, de a későbbiekben olyan 35 év alatti kutatóknak szeretnék odaítélni az elismerést, akik kimagasló eredményeket értek el a hazai kisebbségkutatásban.

A kisebbségek jogai az alkotmány 68. cikkelyén alapulnak, amely kimondja, hogy "a nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők". Emellett a törvény értelmében "a Magyar Köztársaság védelemben részesíti a kisebbségeket, biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvi oktatást, valamint a kisebbségi nyelven való névhasználat jogát." Az alkotmány kimondja továbbá, hogy az ország törvényei biztosítják a kisebbségek képviseletét, valamint rendelkezik a kisebbségi önkormányzati rendszer kialakításáról. Ezek egyébként egy 2005-ös módosítás óta települési, területi (azaz megyei) valamint országos szinten működhetnek.

Olvasóink írták

  • 1. dodó 2008. december 03. 20:42
    „sólyom: (szándékos kisbetű) "...etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők".

    Ha már államalkotók és hatalmi tényezők (ezt sajnos látjuk és érezzük) nem kellene-e egy egész kicsit
    hozzájárulniuk az állam működéséhez és a bevételeihez? Kivenni a közösből nagyon tudnak, lassan rá kellene őket kényszerítei az ellenkezőjére is!
    Személyes véleményem pedig: (lehet moderálni) sólyom már jókat parolázott és tárgyalt a Sándor palotában a köztörvényes bűnöző kolompárorbánnal és dancsmihállyal ezért azt hiszem nem nagy kérés tőlem, csókolja megkállaiernőt, telekilászlót és hasonszőrű társaikat!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Többet költünk karácsonykor műszaki cikkekre, mint tavaly

A gazdasági válság ellenére a magyarok többsége ugyanannyi, vagy több pénzt költ az ünnepek előtt… Tovább olvasom