Délmagyar logó

2017. 02. 28. kedd - Elemér 5°C | 17°C Még több cikk.

Szabó Máté: elsietett jogalkotással nem lehet megoldani a válságot

Az ombudsman kiemelte: a felfokozott tempójú jogalkotást "nem lehet jól csinálni".
Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa szerint elsietett jogalkotással nem lehet megoldani a válságot, és ha rosszul alkalmazzák a jogot, az elmélyíti a válságot.

Az ombudsman az Európai Bizottság budapesti képviselete által a magyarországi és az európai szegénységről rendezett pénteki budapesti kerekasztal-beszélgetésén kiemelte: a felfokozott tempójú jogalkotást "nem lehet jól csinálni".

Szabó Máté két példát említett arra, amikor az állam igyekszik a nehéz helyzetben lévő embereknek segíteni, de nem feltétlenül megfelelő módon. A közmunka gyakorlata visszásságok sorozatát hozta létre, a hajléktalanok helyzetének kezelésére pedig átfogó megoldás kell, nemcsak a lakhatást, hanem a megfelelő munka- és oktatási lehetőségeket is biztosítani kell - mondta.

Az ombudsman emlékeztetett: a kelet-közép-európai posztkommunista országokban jólétet, társadalmi konszolidációt vártak az EU-csatlakozástól, de ez tévedésnek bizonyult. Korábban azt hitték, hogy az EU demokráciában, működő hatékony piacgazdaságban és jólétben egyesíti majd a kontinenst, ehhez képest jelenleg a válságban egyesíti - mondta. Hozzátette: bebizonyosodott, hogy "az EU nem csodaszer", mint ahogyan gondolták.

Andor László szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős uniós biztos hangsúlyozta: szociális problémákkal kapcsolatban jelentős különbségek figyelhetők meg az EU-tagállamok között, ennek oka, hogy az országok eltérő politikákat, modelleket alkalmaznak a helyzet kezelésére.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a válság miatt nagyjából öt éve egyre nőnek a különbségek az országok között. Ezt bizonyítja, hogy a különböző mutatók - például a munkanélküliségi ráta - 2007 előtt nagyjából együtt mozogtak a tagállamokban, azóta viszont jelentősek a különbségek - tette hozzá.

Mint mondta, a társadalmakon belül is nőttek a különbségek: válság idején sok a munkanélküli, de kevés a pénz, amellyel segíteni lehetne nekik, így általában a szegények szegényebbek, a gazdagok pedig még gazdagabbak lesznek. Az országok között ugyanakkor eltérések figyelhetők meg ebben a tekintetben is.

Úgy látja, a tagállamok közötti eltérések oka, hogy különböző politikákat alkalmaznak. Míg egyes országok - például Nagy-Britannia - "szétterítették" a válságkezelés költségeit a társadalomban, mások - így Észtország és Litvánia - az alacsonyabb jövedelműekre nagyobb terheket raktak - magyarázta.

Megjegyezte: a szociális problémákat jelenleg az északi tagállamokban tudják a leghatékonyabban megoldani.

Andor László elmondta: a szociális gondok kezelése alapvetően a tagállamok feladata, de az EU is igyekszik választ adni a növekvő egyenlőtlenségekre. Az unió több politikát is bevezetett, amely befolyásolhatja a társadalmi helyzetet, így a versenyképességi EU 2020 stratégiában a foglalkoztatást növelő és a szegénységet csökkentő célszámokat határoztak meg - mutatott rá. Hozzáfűzte: a 2013-as országspecifikus ajánlásokban is nagyobb hangsúlyt helyeztek a szegénység és a társadalmi kirekesztettség megszüntetésére.

A biztos arra is kitért, hogy az EU szeretné, ha a fiatalok munkanélküliségének csökkentésére több erőforrás, figyelem jutna, mert ha nem így lesz, annak véleménye szerint súlyos következményei lehetnek.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megbírságoltak két céget, mert nem szolgáltattak adatot a KSH-nak

Az egyik adatszolgáltató egyáltalán nem, a másik csupán részben tett eleget adatszolgáltatási… Tovább olvasom