Délmagyar logó

2017. 10. 24. kedd - Salamon 9°C | 13°C Még több cikk.

Táncrendek és tánctrendek

A mai farsangi bálokon nagyszerűen megfér egymás mellett a rock, a lakodalmas, a keringő és a csárdás.

A farsangi bálok idején válogatott szalonzenekarok húzzák (és persze rock, pop, sőt: lakodalmas "bandák" fújják, pengetik vagy szintetizátoron varázsolják elő) a talpalávalót, mindenféle stílusban. Tvisztet cigánytánc, keringőt, tangót csárdás követhet, s szamba, lambada, rock dallamok vérpezsdítő ritmusaival lesz még változatosabb a karneváli parádé. 

A táncok sokfélesége azonban nem volt mindig ennyire jellemző a   bálokra. Kezdetben a bécsi valcer, a cseh polka és a lengyel mazurka volt a kedvenc. A csárdást - nők részvételével - 1840-ben táncolták először   egy bálon, melyet Liszt Ferenc tiszteletére rendeztek. 

Kétszáz pár a nyitótánchoz 

Az oroszok a XIX. és XX. század fordulóján francia négyest, valcert, polkát és mindenekelőtt mazurkát járnak, tudhatjuk meg Tolsztojtól.
A két világháború között többnyire keringő és a csárdás volt a nyitótánc. Később a bálok sikerének fokmérője az volt, hogy a nyitótáncot - a palotást, esetleg nyugati szokás   szerint francia négyest - hány pár járta: kétszáz párnál kevesebb már bukásnak számított. Nemkülönben fontos volt, hogy a befejező szupécsárdást hányszor újrázták: legalább háromszor kellett, de ha ötször, hatszor, sőt hajnalig ismételgették, a rendezők megnyugodhattak: a bál igazán nagy sikert aratott. 

A báli táncokat valamikor meghatározott sorrendben ígérték oda a   hölgyek szívük választottjának, vagy az estélyen felbukkanó alkalmi   partnerüknek - az ilyeténképpen osztogatott kegyet táncrendnek hívták.

Táncrendek ékessége
   
Az első táncrendek az 1840-es jogászbálon jelentek meg. A borítékba zárt, bőrre nyomott nyolclevelű könyvecske, amelyet a figyelmes rendezők ceruzával is elláttak, tartós divattá vált. Száz évig szebbnél szebb kivitelben a táncrend lett minden báli mulatságok legfőbb ékessége -   természetesen a hölgyek ruhakölteményei mellett. A kis ceruzával ellátott notesz formája, díszítése gyakran utalt a bál jellegére: jogászbálon például törvénykönyv, technikusbálon vonalzó volt látható a lányok táncrendjén. Ebbe az övükbe akasztható báli kellékbe azt jegyezték fel a leányok, hogy az egymás után következő táncokat melyik udvarlójuknak ígérték.  Jaj volt annak, aki nem tartotta be a sorrendet, arról nem is beszélve, hogy emiatt másnap a két lovagnak párbajoznia illett egymással. Az első bálozó lány táncrendjébe feliratkozó fiatalurak  gyike - ideális esetben - már a kisasszony jegyese lehetett a következő esztendőben. 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Amerikában már hódít a Wi-Fi

Azokban az amerikai háztartásokban, ahol több számítógép is található hálózatba kötve, már több… Tovább olvasom