Délmagyar logó

2017. 04. 26. szerda - Ervin 8°C | 22°C Még több cikk.

Tusványos: nemzetpolitikai tanácskozás, külhoni regisztráció, magyar értéktár

A külhoni magyar pártvezetők hagyományos nemzetpolitikai fórumával folytatódott pénteken a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor rendezvénysorozata a székelyföldi Tusnádfürdőn, délután pedig a könnyített honosításról és a nemzeti értékekről rendeztek pódiumbeszélgetést.
A határon túli magyar közösségek vezetői szerint a magyar állampolgárságot felvettek körében Szlovákiában és Ukrajnában alacsony, Erdélyben, a Vajdaságban és Horvátországban magas részvételre lehet számítani a 2014-es magyarországi választásokon.

Berényi József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának elnöke a kettős állampolgárság szlovákiai tilalmára hivatkozva valószínűsítette az alacsony részvételt, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke szerint Kárpátalján is kevesen fognak élni a szavazati joggal. Szerinte az emberek tartanak a kedvezőtlen következményektől.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke egy egyelőre nem nyilvános felmérésre hivatkozva mondta el, a magyar állampolgárságot szerzett erdélyiek 35 százaléka biztosra mondta, további 40 százaléka valószínűsítette, hogy részt vesz a választásokon.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a vajdasági magyar közösség fele veszi fel a választásokig az állampolgárságot, és közülük "rengetegen fognak élni a lehetőséggel".

A pódiumbeszélgetésen a vezetők felvázolták közösségeik helyzetét, és nemzetpolitikai témákra is kitértek.

Borboly Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) csíkszéki szervezetének az elnöke azt hangsúlyozta, hogy le kell vinni a nemzetpolitikát az emberek szintjére, és mind a magyar-magyar, mind a román-magyar versenyben gesztusokat kell tenniük a feleknek egymás irányába.

Toró T. Tibor úgy vélte, hogy akárcsak az elmúlt évszázadokban, jelenleg is a főhatalomhoz való viszony osztja meg a magyar nemzetpolitikát.

A választójogról rendezett kerekasztal-beszélgetése Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vezetője elmondta: augusztus 1-jétől indul az állampolgárságot szerző külhoni magyarok választási regisztrációja levélben és november 1-jétől online.

Az irodavezető kifejtette: eddig 233 ezer tájékoztató levelet és nyomtatványt küldtek ki az állampolgárságot már megszerzőknek. Mindenki regisztrálhat, aki 17. életévét betöltötte, de szavazati jogával csak 18 éves kora után élhet. A regisztráltak levélben adják majd le szavazatukat.

Hidvéghi Balázs (Fidesz) országgyűlési képviselő kiemelte: félmillióhoz közelít az állampolgársági kérelmek száma, amiből mintegy 300 ezer Erdélyből, illetve a romániai magyar lakta területekről érkezett. Az állampolgárság lehetősége a magyar nemzet közjogi egyesítését valósítja meg - hangsúlyozta, és reményét fejezte ki, hogy a külhoniak közül minél többen vesznek részt majd a voksoláson.

A nemzeti értékekről tartott pódiumbeszélgetésen Gyaraky Zoltán, a Hungarikum Bizottság titkára azt mondta: a hungarikumtörvény alapján megalakuló Magyar Értéktár nyitott a külhoni magyar közösségek értékei előtt, ezek megőrzését is segíti.

Beszámolt arról, hogy április óta - amióta a kormány elfogadta a hungarikumtörvény végrehajtására vonatkozó részletszabályokat - 16 nemzeti érték került a magyarság csúcsteljesítményeit nyilvántartó Hungarikumok Gyűjteményébe.

Hozzátette: bárhol bárki kezdeményezheti a nemzeti értékek felvételét az értéktárba. A határon túli értékek nyilvántartásba vételéről a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottsága határoz.

A polgári kezdeményezésekről és a kisebbségi jogokról szóló pódiumbeszélgetésen elhangzott: az európai kisebbségeknek erőt kell felmutatniuk polgári kezdeményezéseikkel, és a szükséges egymilliónál jóval több aláírást kell összegyűjteniük ezek támogatására.

A kérdést felvető Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának elnökségi tagja fontosnak tartotta, hogy ne oltsák ki egymást a magyar polgári kezdeményezések. A felvidéki politikus bírálta a budapesti kormányt, amely szerinte úgy tekint a kérdésre, hogy "izzadjatok ki valamit, aztán mi támogatunk". Csáky Pál kijelentette, mindig azok a kisebbségek voltak sikeresek, amelyek mögé beállt az anyaország.

Márky Zoltán, az Országgyűlés Külügyi Igazgatóságának főosztályvezetője arról beszélt, hogy a polgári kezdeményezésekbe a kormányok "nem folynak bele", de a magyar kormány jóindulattal kezeli ezeket.

A három erdélyi ihletésű polgári kezdeményezés közül kettőnek a képviselői voltak jelen. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke azt hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottságnál júniusban iktatott polgári kezdeményezésüket nem tekintik kisebbségi tárgyúnak. "Mi nem vagyunk kisebbség. Többséget alkotunk szülőföldünkön, és népként határozzuk meg magunkat" - érvelt Izsák Balázs amellett, hogy miért a kohéziós politika és a régiók oldaláról közelítettek a Székelyföld autonómiáját felvető kérdéshez.

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke elmondta, hosszú jogkövetelő folyamatra kell készülni, mert az egymillió aláírással támogatott polgári kezdeményezés sem garantálja, hogy az unió jogszabályt fogad el a kisebbségek védelméről. Példaként a ciántechnológiás aranybányászatot tiltó, Áder János és Tőkés László által kezdeményezett, elsöprő többséggel megszavazott európai parlamenti határozatot említette, amely alapján a bizottság azóta sem alkotott jogszabályt.

Olvasóink írták

  • 1. Secem 2013. július 26. 22:37
    „Fidesz-buli és kampányturné.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egy ember meghalt a miniszterelnöki konvojt érintő romániai balesetben

Az Orbán Viktort szállító kocsi nem érintett a balesetben. A rendőrség szerint a magyar konvoj… Tovább olvasom