Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Új szabályokat hozhatnak ma a nemzetbiztonsági ellenőrzésről

Júniustól emelkedik a fogyatékossággal élők és a vakok támogatása - döntött a parlament hétfőn.
19:34 - Júniustól emelkedik a fogyatékossággal élők és a vakok támogatása a parlament hétfői döntése eredményeként. A Ház bírságot szabott ki a PM két képviselőjére és fenntartotta a könnyű testi sértés miatt feljelentett fideszes Daher Pierre mentelmi jogát. Határoztak a trafiktörvényhez érkező módosító javaslatokról is.

Kormányközi szerződéseket hagyott jóvá az Országgyűlés

A képviselők két kormányközi szerződés kihirdetéséhez is hozzájárultak. Előbb az osztrák és a magyar kabinet közötti, a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló megállapodást fogadták el ellenszavazat nélkül, a Jobbik tartózkodásával, majd egyhangúlag jóváhagyták a magyar és az ukrán kormánynak a kombinált, vagyis részben vasútra terelt árufuvarozás támogatásáról szóló egyezményét is, amelytől a közúti balesetek számának csökkenését várják.

Érvényben hagyták a mentelmi bizottság ülésezésével kapcsolatos állásfoglalást

Érvényben hagyta az Országgyűlés kormánypárti többsége az alkotmányügyi bizottság április végén hozott általános érvényű állásfoglalását, amely kimondta: a Ház zavartalan működése érdekében indokolt lehet, hogy a paritásos mentelmi bizottság akkor is ülésezzen, amikor átmenetileg nem áll fenn a testületben a kormánypárti és ellenzéki képviselők egyenlő létszámaránya. Az állásfoglalás szerint ez nem érinti a bizottság ülésein hozott döntések érvényességét.

Az állásfoglalás elutasítását az MSZP kérte, mert szerintük érvénytelen a fideszes Zsiga Marcell elleni vagyonnyilatkozati eljárást elutasító, februárban született mentelmi bizottsági döntés. A testületben akkor az LMP-frakció megszűnése miatt nem volt egyenlő a kormánypárti és ellenzéki bizottsági tagok száma.

Nem függesztették fel Daher Pierre mentelmi jogát

A parlament fenntartotta Daher Pierre mentelmi jogát. A kazincbarcikai kórház igazgatójaként is dolgozó fideszes politikust az intézmény védelmére alakult csoport egyik tagja jelentette fel könnyű testi sértés miatt. A feljelentés szerint a politikus kórházi irodájának ajtajában egy szóváltás után megragadta a nő karját és kilökte a folyosóra. Ennek nyomán a nő kezén véraláfutásos sérülések keletkeztek.

Rubovszky György, a mentelmi bizottság KDNP-s elnöke az esetet úgy írta le: a nő behatolt Daher Pierre irodájába, és "ott verte a cirkuszt annak érdekében, nehogy bezárják a kórházat". A kereszténydemokrata politikus megjegyezte, kételkedik abban, hogy az igazgató főorvosnak ez volna a szándéka. Beszámolója szerint Daher Pierre, miután hiába kérte a nőt, hogy távozzon, megfogta a két karját és "kivezette" az irodából.

Rubovszky György arra is kitért, hogy a nő ezután hazament, "órákig várt, és mivel nem sikerült bekékülő sebeket produkálnia", látlelet nélkül tett feljelentést.

A Ház a mentelmi bizottság javaslatának megfelelően fenntartotta Daher Pierre mentelmi jogát. A kormánypártiak a tartózkodó Ángyán József kivételével mind így szavaztak. A mentelmi jog felfüggesztésére a Jobbik-frakció és a függetlenek nagy része, valamint öt szocialista képviselő voksolt. Nemmel a kormánypártiak mellett kilenc MSZP-s, két jobbikos és egy független képviselő szavazott. Hatan tartózkodtak.

Plenáris ülés az Országházban - május 13. Fotó: MTI (galéria)

18:04 - Támogatta a parlament az árusítható termékek körének bővítését

Az Országgyűlés egyetértett azzal, hogy a júliusban megnyitó dohányboltokban fagylaltot és jégkrémet is árulhassanak.

A parlament hétfőn még nem a trafiktörvény újabb módosításáról, hanem a Lázár János államtitkár javaslatához érkező módosító indítványokról döntött. Zárószavazás jövő héten lehet.

A termékkör bővítését a költségvetési bizottság kezdeményezte, a Ház pedig kormánypárti szavazatokkal jóváhagyta.

A tavaly szeptemberben elfogadott trafiktörvény alapján a dohányboltokban a dohánytermékeken kívül mást nem lehetett volna kapni, a parlament azonban már decemberben engedélyezte, hogy lottót és sorsjegyeket is áruljanak. A jogszabály idén februárban elfogadott újabb módosítása után pedig szeszes és energiaitalt, kávét, ásványvizet, üdítőket és újságot is kínálhatnak a trafikok.

A módosítások között határoztak arról, hogy a koncessziós díjból származó bevétel teljes egészében az állami tulajdonú Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. működését szolgálja majd.

Az első fordulóban 1417 trafikkoncesszió nem kelt el, többnyire a kétezernél kevesebb lakosú településeken, ezekre megjelent az új kiírás. Ahol a második kiírás is eredménytelen, három éven belül kell új pályázatot kiírni a most elfogadott szabályok szerint.

Nem érkezett viszont olyan módosító javaslat, amely tovább növelné a Miniszterelnökséget vezető Lázár János által javasolt tízszázalékos garantált árrést. A fideszes politikus korábban azt közölte, Orbán Viktor kormányfőnek határozott álláspontja, hogy tíz helyett tizenkét százalékos árrést kellene biztosítani a dohány-kiskereskedőknek, és kérte, hogy a Fidesz-frakció fontolja meg ezt.

17:50 - Júniustól emelkedik a fogyatékossággal élők és a vakok támogatása

Júniustól emelkedik a fogyatékossággal élők támogatása és a vakok személyi járadéka - döntött a parlament hétfőn.

Az ellátások a jövőben nem a 2009 óta változatlan összegű nyugdíjminimumhoz igazodnak, hanem az évenkénti nyugdíjemeléssel egyszerre és azonos mértékben növekednek.

A jogszabályt 234 igen szavazattal, 24 nem ellenében, 73 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés. A kormánypártok igennel voksoltak, az ellenzéki frakciók tartózkodtak, a nem szavazatok nagy részét függetlenek adták le.

A vakok személyi járadéka havi nyolcszáz forinttal emelkedik, 16 ezer 160 forint lesz, míg a fogyatékossággal élők támogatása 19 500, illetve 24 ezer forint (az eddiginél 975, illetve 1200 forinttal több).

Mivel az Országos Fogyatékosságügyi Tanács működését a jövőben kormányrendelet szabályozza, a jelenlegi tanácstagok megbízatását a jogszabály szeptember 30-ai hatállyal megszünteti.

A módosítás hatályon kívül helyezi az akadálymentesítésre vonatkozó, már lejárt határidőket. A jogszabály új határidőket nem rögzít, a jövőben az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításának ütemezése az Országos Fogyatékosságügyi Program része lesz.

17:42 - A roma világsátorról, a nemzetiségek támogatásáról és a hazai buszgyártásról is szó volt a kérdések sorában, az Országgyűlés hétfői ülésén.

Jobbik: miért kíván a kormány régiókat halálra ítélni?

Egyed Zsolt (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyi képviselőtestület döntése után Ózdra költözhet a cigány kulturális világsátor, miután több város elutasító döntést hozott róla. Cinikusnak nevezte, hogy Kulturgyár néven alapítanának intézményt a városban, és feltette a kérdést: "miért kíván a kormány némi EU-s alamizsnáért régiókat halálra ítélni, végérvényesen felborítva az etnikai arányokat?" Kijelentette: nem cigányközpontot szeretnének a megyében, hanem közbiztonságot, munkahelyet és megélhetést.

Kovács Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a Ház szellemiségéhez méltatlannak nevezte a kérdést. Azt mondta: 2011. május 20-án állapodott meg a kormány az Országos Roma Önkormányzattal, amelyben számos tennivalót rögzítettek, ezek között szerepel a kulturális, oktatási és módszertani központ létrehozása. Közölte: a tudásközpont nemzetköz szakemberek gyűjtőhelye lehet.

KDNP: fontos a nemzetiségek kulturális autonómiája

Stágel Bence (KDNP) a Magyarországon élő nemzetiségek kulturális identitásának megőrzéséről szólva azt mondta: az ország elősegíti a nemzetiségek kulturális autonómiáját. Feltette a kérdést: milyen támogatásban részesülnek a civilek a Nemzeti Együttműködési Alap pályázatain?

Hölvényi György egyházügyi államtitkár közölte: a működési pályázatokat ilyen korán még sosem tették közzé, az eredményeket már április közepén nyilvánossá tették. Hangsúlyozta, hogy a nemzeti összetartozás erősítése a deklarált célok között szerepel, és azt is: a szervezetek 198 millió forintnyi támogatást igényeltek.

Lenhardt Balázs: miért nem a hazai buszgyártást támogatja a kormány?

Lenhardt Balázs (független) szerint elkerülhetetlen a hazai közösségi közlekedésben használt buszok cseréje. Mint mondta, a kormány csaknem 160 Mercedes buszt vásárolt, ahelyett, hogy a hazai gyártást támogatnák, annak ellenére, hogy a Magyarországon gyártott buszok olcsóbbak lennének, és a hazai költségvetést és gazdaságot támogatnák.

Czomba Sándor államtitkár a nemzeti autóbuszprogramról szólva elmondta: vizsgálatuk során az összes hazai gyártó kapacitását felmérték, majd olyan megoldás mellett kötelezték el magukat, amely a Rába központi szerepével aktivizálja a hazai gyártást, együttműködésben a Volvóval. Hozzátette: ennek eredményeként akár a beszállítók is bekerülhetnek a nemzetközi vérkeringésbe.

A kérdések után a személyes érintettség okán kért szót Hende Csaba honvédelmi miniszter, aki Nemény András (MSZP) interpellációjára reagált. Azt mondta: a szocialista politikus egy szombathelyi trafikpályázattal hozta összefüggésbe a nevét, holott a nyertes pályázó annak a 2006 és 2010 közötti alpolgármesternek a húga, aki az MSZP-vel koalícióban vezette a várost. "Ebből pedig az következik, hogy Szombathelyen ezek szerint az MSZP szekértolóinak legközelebbi rokonai kaptak trafikkoncessziókat" - mondta. Hozzátette: semmilyen trafikpályázat elbírálásában nem vett részt és arra semmilyen hatást nem gyakorolt, és megteszi a szükséges jogi lépéseket azokkal szemben, akik mást állítanak.

Gőgös Zoltán (MSZP) szintén személyes érintettség okán kérve szót, megköszönte, hogy ügyét a parlamentben is szóba hozták. Hozzátette: kerítésen kívül készített fényképeket, ami tudománya szerint nem tilos. Közölte azt is: soha, senkit nem zaklatott, de nem fogja eltűrni, hogy Borsodban "mutyi alapján" játsszák át a földeket. Az azonnali kérdések sorában Ódor Ferenc (Fidesz) hívta fel a figyelmet arra, hogy a szocialista politikus a közelmúltban "megsértve a magántulajdont" behatolt egy gazdálkodó területére, ott fényképeket készített, majd amikor észrevették, akkor megpróbált elmenekülni.

Plenáris ülés az Országházban - május 13. Fotó: MTI (galéria)

17:22 - A 2006-os zavargások, a marosvásárhelyi orvosi egyetem, a trafikpályázatok és a földbirtokok is szóba kerültek az azonnali kérdések során hétfőn a parlamentben. A kérdések között a trafikpályázatokról és a honvédség járműveiről is szó esett.

Jobbik: idegen erők Budapest utcáin?

Mirkóczki Ádám (Jobbik) a WikiLeaks által nyilvánosságra hozott levelekre hivatkozva az egyik amerikai hírszerző hivatal adatairól kérdezte a kormányt. Ismertette: 2006 őszén 120 izraeli katonával a fedélzetén landolt egy repülőgép Ferihegyen, amelynek érkezéséről a sajtó beszámolt, de a távozásukról nem. 2006 október 23-án pedig utcai zavargások voltak Budapesten és "nagyon sok felvetés adódik mindebből".

Kontrát Károly belügyi államtitkár úgy válaszolt: a Belügyminisztérium (BM) információi szerint nem merült fel olyan adat, amely alátámasztaná, hogy külföldi fegyveres erők bármilyen formában részt vettek volna 2006 őszén rendőri akcióban.

KDNP: mi az uniós kettős mérce?

Pálffy István (KDNP) a marosvásárhelyi orvosi egyetemmel kapcsolatban szólalt fel, ahol nem hagyja a szenátus, hogy magyar nyelven oktassanak. Szerinte Romániában nem tudják megtartani a tanügyi törtvényt és egy iskola szenátusa felrúghatja a törvényi kereteket. A kormánypárti politikus azt kérdezte: miért nem tiltakozik ez ellen az Európai Unió, miért nem indítanak kötelezettségszegési eljárást és miért nem küldenek a helyszínre jelentéstevőt. "Csak nem azért, mert az IMF és az EU követelményeinek megfelelően ott csökkentették a nyugdíjakat, a közalkalmazotti béreket, a létszámot, privatizálhatták a kikötőket és nem nyúltak hozzá a multinacionális szent tehenekhez?"

Navracsics Tibor közigazgatási miniszter válaszában elismerte, hogy a marosvásárhelyi egyetem egy éve a román belpolitika kiemelt ügye. Szerinte ezt bizonyítja, hogy az előző kormány bukásában is szerepet játszott az akkor beindított magyar képzés. Emlékeztetett rá, hogy Victor Ponta román miniszterelnök megválasztása után több miniszterével Marosvásárhelyre utazott, ahol kijelentette: semmi szükség nincsen magyar tanítási nyelvű képzésre. Elismerte azt is: Magyarország eddig hiába kérte az európai intézmények segítségét ebben a kérdésben, mert az unió álláspontja szerint ez a kérdés nem közösségi kompetencia, hanem a tagállamok felelőssége, ezért a közösségi intézmények nem léphetnek fel az ügyben.

MSZP: mi lesz a trafikpályázatok veszteseivel?

Ipkovich György (MSZP) a trafikpályázatokról kérdezett. Ismertette: a 40 szombathelyi trafikból kettőt nyert el már korábban is trafikot működtető pályázó és a nyertesek között szegedi és szolnoki pályázók is vannak. A szocialista politikus azt kérdezte a kormánytól, hogy mire számíthatnak a kormánytól azok a trafikosok, akik nem nyertek a pályázatokon?

Fónagy János válaszában hangsúlyozta: a koncessziós eljárás nem fejeződött be, ahogyan az MSZP kezdeményezésére indult főügyészi felülvizsgálat sem, így folyamatban lévő eljárásokról az államtitkár nem nyilatkozik. Hangsúlyozta ugyanakkor: a trafikpályázatok kiírása és bírálata során a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően járt el a kormány.

Jobbik: mi lesz a fiatal gazdákkal?

Suhajda Krisztián (Jobbik) a maximálisan művelhető földterület nagyságát kritizálta, mert szerinte a túl nagy birtokokkal jelentősen csökkennek a fiatal gazdák és családi gazdálkodások lehetőségei, ehelyett a nagyvállalatok kerülnek előnyös helyzetbe.

Budai Gyula államtitkár válaszában leszögezte: a parlament még nem döntött erről a kérdésről, hiszen a földhasználati törvény módosító indítványainak megtárgyalása még folyamatban van.

Kérdések

MSZP: miért nem a hátrányos helyzetűeknek adták a trafikokat?

Pál Tibor (MSZP) a trafikpályázatokkal kapcsolatban egy soproni esetet említve azt mondta: a legnagyobb forgalmat bonyolító helyen a helyi fideszes alpolgármester és a helyi kórház igazgatójának fia nyerte el az árusítás jogát. Feltette a kérdést: hátrányos helyzetű-e az a pályázó, akinek szülei ilyen beosztásokat töltenek be?

Fónagy János fejlesztési államtitkár emlékeztetett a kiírásra, amely szerint előnyben részesülnek bizonyos feltételek teljesítői, ám a pozitív diszkrimináció nem garantálja, hogy ezek a pályázók nyernek, a hátrányos helyzetűek csupán többletpontokhoz jutnak az elbírálás során. Mint mondta, mindig a legelőnyösebb pályázat készítője kapta a koncessziót.

Jobbik: ki a felelős a honvédségi helikopterek elhanyagolásáért?

Németh Zsolt (Jobbik) a honvédségi harci járművek elöregedésével kapcsolatban egy tizennyolc éve, Németországból szármató helikopterállomány elhanyagolására hívta fel a figyelmet, amelynek következtében a járművek ronccsá váltak. Mint mondta, a honvédségnek így alig maradt harcképes helikoptere, és feltette a kérdést: ki a felelős mindezért.

Hende Csaba honvédelmi miniszter közölte: a járművek állagromlásához a források szűkössége vezetett, nem gondatlanság. Valóban be kell pótolni a megelőző ciklusok mulasztásait a képesség fejlesztése érdekében - hangsúlyozta, és hozzátette: beszerzést indítanának, amelynek tartalmát valamennyi frakcióval egyeztetnék, a döntést pedig a következő kormányra bíznák. Jelezte: május 22-ére négypárti egyeztetést hívott össze a kérdésben.

MSZP: nincs elegendő vizsgáztató a szakiskolákban

Sós Tamás (MSZP) a szakiskolások vizsgáztatásával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet: egy rendelet módosításának hiánya miatt törvényellenesen bonyolítják le a vizsgákat, mivel nincs elegendő vizsgabiztos. Előfordult, hogy a vizsgabizottság elnöke nem jelent meg a vizsgán - közölte.

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár elmondta, átmenetileg a nyugdíjkorhatár felettiek is felkerülhetnek a vizsgáztatói névjegyzékbe, így nem marad el vizsga a biztosok hiánya miatt.

Plenáris ülés az Országházban - május 13. Fotó: MTI (galéria)

17:00 - A trafikpályázatokról, a devizahitelesekről, a hungarikumokról és a gimnáziumi férőhelyekről is szó esett a parlament hétfői ülésén az azonnali kérdések között.

Jobbik: mikor támogatja a kormány a zöldberuházásokat?

Az interpellációk során utolsóként felszólaló Kepli Lajos (Jobbik) arra emlékeztetett, hogy a szén-dioxid-kvóta eladásából származó bevétel felét az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodására, energia-beruházásokra kell fordítani. Mint mondta, a költségvetés a célra 5,2 milliárd forintot jelöl meg, ennek ellenére még egyetlen pályázatot sem írt ki a kormányzat.

Mikor teszi hozzáférhetővé a kormány a forrásokat és hogyan fog működni a zöld gazdaság finanszírozása? - tette fel kérdéseit.

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára közölte: a kormány folyamatosan törekszik az energiahatékonyság növelésére. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy bár az előző ciklusban sikeres volt a kvótaárverezés - ezeket lakossági energia-beruházások támogatására lehetett fordítani -, addig a jelenleg már nem kivételes, hanem folyamatos, általános gyakorlat az árverezés.

Az értékesítésből folyamatosan érkeznek a bevételek, a pályázatok kiírásához azonban további bevételek szükségesek - hangsúlyozta.

A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház azonban 196 igen, 40 nem szavazat mellett elfogadta.

Pénzbírságot szabtak ki a PM két képviselőjére

Összesen 235 ezer forint pénzbírságot szabott ki a parlament Karácsony Gergelyre és Szilágyi Péterre, a Párbeszéd Magyarországért (PM) színeiben politizáló független képviselőkre.

Kövér László házelnök erről szóló javaslatát kormánypárti voksokkal fogadta el az Országgyűlés hétfőn.

Karácsony Gergelynek 50 ezer, Szilágyi Péternek 185 ezer forint bírságot kell fizetnie, amiért két hete egy Loptok, csaltok hazudtok! feliratú táblát vittek az ülésterembe és állítottak fel a kormánypárti padsorokkal szembe a trafikpályázatok és az információszabadságról szóló törvény módosítása elleni tiltakozásul. A házelnök szerint súlyosan megsértették az Országgyűlés rendjét.

MSZP: a kormányoldal saját érdekében használja politikai hatalmát

Az azonnali kérdések sorát nyitó Harangozó Tamás (MSZP) azt mondta, az "országos trafikmutyi" élő bizonyítéka annak, hogy a kormányoldal politikai hatalmát saját maga, családtagjai és "elvtársaik zsebének megtömésére" használja.

"Állami monopóliumokkal mutyizni, titkos találkozókon politikai alapon döntéseket hozni és minderről ország-világ előtt hazudni, az még megfelel-e a Fideszen belüli morális mércéknek"? - tette fel a kérdést.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes úgy válaszolt, nem a Fidesz volt az a párt, amelyiknek miniszterelnöke, Medgyessy Péter, azt mondta a médiaegyensúlyt követelő tüntetőknek, ha a Fidesz saját tévét akar magának, akkor vegyen egyet. Nem a Fidesz miniszterelnöke volt az a Gyurcsány Ferenc, aki miután villáját éjszakai áramáron világíttatta, azt mondta, hogy ha szezonvégi kiárusításnál olcsó fürdőnadrágot talál, azt meg fogja venni - folytatta.

Az MSZP a mai napig nem zárta ki soraiból azokat a miniszterelnököket, akik mindezeket elkövették - közölte végül.

Parlamenti vitanapot akar a Jobbik

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy egyes számítások szerint 170 ezerről már a negyedmillió felé közelít azok száma, akiknek 90 napos vagy annál hosszabb elmaradt tartozása van. A Jobbik parlamenti vitanapot kezdeményez a devizához kapcsolódó hitelek kapcsán kialakult helyzetről - közölte.

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára azt felelte, a legfrissebb számok szerint 330 ezer hiteladósnak nyújtott különböző módon segítséget a kormány. A kormánynak ahol lehetősége volt, ott megtette a szükséges lépéseket - jelentette ki.

A Fidesz a hungarikum mozgalomról

Horváth Zsolt (Fidesz) azt akarta megtudni, mit tesz a Vidékfejlesztési Minisztérium a hungarikum mozgalom népszerűsítéséért a Kárpát-medencében.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter válaszként azt mondta, mindenki számára kiemelten fontos a magyarság csúcsteljesítményét jelentő hungarikumok ügye. A hungarikumokról szóló törvényt mérföldkőnek nevező miniszter azt mondta, a Hungarikum Bizottságnak feltett szándéka, hogy a hazai és a külföldi közvéleménnyel egyaránt megismertessék ezeket a termékeket - közölte.

MSZP: miért kívánják csökkenteni a gimnáziumi férőhelyek számát?

Hiller István (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyar Tudományos Akadémia néhány nappal ezelőtti közgyűlésén Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, "tegyük Magyarországot a tudás földjévé". Ezzel szinte egy időben látott napvilágot az oktatási hivatal honlapján a feladat-ellátási, intézményhálózati és köznevelés-fejlesztési terv, amelyik viszont egy egészen más jövőt alapoz meg, mert kiderült, hogy csökkenteni akarják a gimnáziumi férőhelyeket - ismertette.

Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár azt felelte, meglepődött azon, hogy a képviselő valamilyen korrelációt kíván felfedezni a két eset között. Szavai szerint a miniszterelnök a tudásról beszélt, a politikus pedig arról, hogy az általános iskolát befejezők hol folytatják a tanulmányaikat. Középiskolai tanulmányokat szakközépiskolában is lehet folytatni és akinek ehhez van nagyobb tehetsége, annak inkább ott kell boldogulnia. A felsőoktatás viszont mindenki előtt nyitva áll - közölte.

Fidesz: mit tesz az agrártárca a gazdák védelmében?

Ódor Ferenc (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a szocialista Gőgös Zoltán a közelmúltban "megsértve a magántulajdont" behatolt egy gazdálkodó területére, ott fényképeket készített, majd amikor észrevették, akkor megpróbált elmenekülni. A politikus azt kérdezte, mit tesz az agrártárca annak érdekében, hogy megvédje a gazdákat a zaklatástól.

Budai Gyula államtitkár elfogadhatatlan magatartásnak nevezte, hogy egy országgyűlési képviselő lopva, más birtokán felvételeket készít. Véleménye szerint ez a Rákosi-korszakra jellemző eljárásokat idéz. Gőgös Zoltán magatartása ellentétes képviselői esküjével, a politikus "nem más, mint egy tehén-paparazzi" - közölte az államtitkár.

Plenáris ülés az Országházban - május 13. Fotó: MTI (galéria)

16:09 - A Hajdú-Bét károsultjai, a trafikpályázatok, a parkolási bírságok, a nyugdíjak és a kvótaértékesítés is szerepelt az interpellációk témái között az Országgyűlés hétfői ülésén.

Fidesz: mit tesz a kormány a Hajdú-Bét ügyben?

Kósa Lajos (Fidesz) interpellációjában a Hajdú-Bét károsultjainak nyújtandó kormányzati segítségről érdeklődött.

A Wallis 1999-ben lett az akkor már veszteséges cég tulajdonosa, 2000-től Bajnai Gordon volt a Wallis cégcsoport vezetője - idézte fel Kósa Lajos, aki szerint a Wallis olyan üzletpolitikát folytatott, amelynek hatására 2003-ban a Hajdú-Bét már lényegében nem fizetett a gazdáknak a baromfikért.

Emlékeztetett arra, hogy egy közgyűlésen a Hajdú-Bét tulajdonosai 180 millió forintos kölcsönt és 300 millió forintos hitelt szavaztak meg a Wallisnak, illetve döntöttek a Hajdú-Bét egyes ingatlanainak eladásáról is. Ismertette: ezeken a szerződéseken Bajnai Gordon aláírása szerepel. Így az a mondat, hogy Bajnai Gordon "mit sem tudott a Hajdú-Bét dolgairól, szemenszedett hazugság" - fogalmazott Kósa Lajos. Hangsúlyozta: több száz család ment tönkre, több tucatnyian lettek öngyilkosok a Hajdú-Bét csődje miatt és "mindez a Wallis lelkén szárad".

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter válaszában elmondta: példátlan, ahogyan kifosztották a Hajdú-Bétet és a nekik beszállító gazdákat, vállalkozásokat. Úgy vélte: Bajnai Gordonnak miniszterelnökként "erkölcsi, kormányzati kötelezettsége lett volna" a kárpótlás, de akár a magánvagyonával is gondoskodhatott volna a károkról, amiket okozott. A kormány 200 millió forintos kárenyhítő juttatásban részesíti a károsult gazdákat - mondta.

Kósa Lajos a választ elfogadta.

MSZP: fiktívek voltak a trafikpályázatok

Lukács Zoltán (MSZP) a trafikpályázatokat központilag megszervezett korrupciós akciónak nevezte. Közölte, az MSZP álláspontja szerint fiktív üzleti terveken alapul a nyertes pályázatok többsége, hiszen például nagy részüknek nincs üzlethelysége, így nem tudhatta, hogy mennyibe fog kerülni a leendő trafik üzemeltetése. A legtöbb pontot ráadásul szubjektív szempontok alapján kaphatták a pályázók - tette hozzá Lukács Zoltán, aki azt kérdezte, hogy megfelelőnek tartja-e a kormány a pályázatokat.

Fónagy János államtitkár válaszában kijelentette: a pályázatok elbírálása a vonatkozó törvényeknek megfelelően történt, a kiírás és lebonyolítás a törvényes keretek betartásával és a törvényben kitűzött célok figyelembe vételével zajlott. Hangsúlyozta: az eljárás nyilvános volt, mindenki számára azonos feltételekkel írták ki a pályázatokat, amelyeket később sem módosították.

Lukács Zoltán a választ nem fogadta el, de az Országgyűlés 202 igen, 82 nem szavazattal és 1 tartózkodással megtette azt.

Jobbik: mikor számoltatják el a parkolási maffiát?

Zagyva György Gyula (Jobbik) arról kérdezte a kormányt, hogy mikor akarja végre az "egyes politikusokhoz köthető" parkolási cégeket elszámoltatni. A jobbikos politikus szerint ugyanis elfogadhatatlan, hogy a parkolási díjak több százszorosának megfelelő pótdíjakat róhatnak ki ezek a cégek és a kormány nem tesz semmit ez ellen, ráadásul a problémával sem törődik.

Fónagy János államtitkár válaszában leszögezte: a várakozási díjak beszedésére vonatkozó szabályokat törvény szabályozza. Hangsúlyozta, hogy a kormány nem szed várakozási díjat, így ez az ügy helyi önkormányzati hatáskör. Ismertette: aki 15 perccel túllépi a várakozási időt, az egy órányi várakozás díjának megfelelő bírságot köteles fizetni. Bízik benne, hogy az önkormányzatok betartják a törvény rendelkezéseit - tette hozzá.

Zagyva György Gyula a választ nem fogadta el, de a képviselők 201 igen, 41 nem és 2 tartózkodó szavazattal jóváhagyták.

KDNP: a kormány mit tesz a nyugdíjak értékállósága érdekében?

Varga László (KDNP) arról számolt be, hogy a szocialista kormányok alatt csökkent a nyugdíjak reálértéke, és a Gyurcsány-Bajnai-kormányok hiányosan adták át a nyugdíjkasszát. A jelenlegi kormány ugyanakkor fontos társadalompolitikai célnak tekintette a stabil nyugdíjrendszer fenntartását és az ellátás értékállóságát - mondta. Megtesz-e továbbra is mindent a kormány ezen célok érdekében? - kérdezte.

Soltész Miklós szociális államtitkár a nyugdíjak értékmegőrzéséről szólva beszámolt a 2011-ben életbe lépett törvényi változtatásról, amelynek eredményeként minden év januárjában a költségvetésben szereplő inflációnak megfelelő növelés jár a nyugdíjasoknak, ha pedig az inflációs érték év közben másként alakul, a nyugdíjakat is korrigálják.

A nyugdíjemelés ezen módján sem az unió, sem a baloldal kívánalmára nem hajlandó módosítani a kormány - jelentette ki.

A képviselő a választ elfogadta.

MSZP: sem a munkanélküliek, sem a kismamák nem váltak tömegesen trafiktulajdonossá

Nemény András (MSZP) arról beszélt, hogy a "dohánymutyi" számos vállalkozót hozott nehéz helyzetbe. Mint mondta, sem a kismamák, sem a munkanélküliek nem váltak nagy tömegben trafiktulajdonossá, holott a kormány eredetileg őket kívánta helyzetbe hozni.

Bírálta, hogy nem kaptak az eddigi kereskedők lehetőséget, és választ várt arra: hogyan került fideszes politikusokhoz a pályázók listája.

Fónagy János emlékeztetett arra: az üzleti tervet mindenki által megismerhető, törvényben foglalt feltételek mentén bírálták el. Hangsúlyozta azt is, hogy az eddigi nyertesek között 280-an vannak a megváltozott munkaképességűek, 88 nyertes pedig munkanélküliként jutott koncesszióhoz.

Nemény András ezt követően megjegyezte: Szombathelyen Hende Csaba honvédelmi miniszter, választókerületi elnök barátja, gimnáziumi osztálytársa nyert öt trafikot a felesége révén. A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház azonban 201 igen szavazattal, 86 ellenében megszavazta azt.

Plenáris ülés az Országházban - május 13. Fotó: MTI (galéria)

15:22 - A Fidesz frakció kezdeményezésére összesen nyolc törvényjavaslat tárgyalását vette napirendre a kormánypárti többség, majd a napirend elfogadását követően az interpellációkkal folytatódott az Országgyűlés hétfői ülése. Az interpellációk között a vasúti jegyárakról, és az egyes bűncselekmények büntetéséről volt szó.

Napirend elfogadása

A Fidesz frakció javaslatára a parlament többsége elfogadta, hogy hétfőn legyen az általános vitája az egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásával összefüggő törvénymódosításnak, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló törvényjavaslatnak és a szakképzésről szóló törvényjavaslatnak is. Szintén a nagyobbik kormánypárti frakció kezdeményezésére elfogadta a Ház azt is, hogy kedden tartsák az egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatnak, valamint az egyes törvényeknek a közigazgatási hatósági eljárásokkal és az egyes közhiteles hatósági nyilvántartásokkal összefüggő törvényjavaslatnak.

Szerdán felvették a napirendre a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényjavaslat, az egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat és a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Emellett a képviselők arról is döntöttek, hogy nem tartják meg a szavazást az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokról, a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályainak megállapításáról szóló javaslatról, illetve a fémkereskedelemről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokról.

MSZP: mikor vonja vissza a kormány vasúti jegyárak emelésére vonatkozó rendeletet?

Tóbiás József arról beszélt, hogy május 1-én "az éjszaka leple alatt", az interneten megjelentettek egy közleményt arról, hogy a gyorsvonatok jelentős többségén, intercity járatokon, 7-11 százalékos áremelésre kerül sor május 15-étől. Szerinte ezzel újabb adót kíván bevezetni a kormány, ugyanis ezért a pótjegyért semmilyen plusz szolgáltatás nem jár.

Hozzátette: ez az intézkedés 300-1400 forint közötti kiadásnövekedést jelent az utasoknak alkalmanként, és 258 járaton, összesen 5,5 millióan fizetnek majd többet azért, hogy közlekednek. Kitérve arra, hogy kik mentesülnek az intézkedés alól, azt kérdezte: mikor vonják vissza ezt a rendeletet?

Június 1-től az alacsony komfortfokozatú vasúti vonalakon - 100-120 járatnál - 15 százalékkal csökkennek az jegyárak - jelentette be Fónagy János közlekedési államtitkár válaszában.

Az államtitkár megjegyezte: a május 15-től érvényes, a gyorsvonati pótjegy vásárlására vonatkozó intézkedés a gyors, nagytávolságú, közvetlen eljutást biztosító járatokra terjed ki, amelyek legalább három megyét érintenek, és közlekedési útvonaluk legalább 100 kilométerrel hosszabb. A naponta indított több mint 3 ezer vonatból, a rendszer kiterjesztése után is csak 456 járaton kell gyorsvonati pótjegyet váltani - jelezte, és cáfolta a képviselő számait. Hozzátéve: ezt nem kell megtenniük a bérletes utasoknak, és a 6 éven alattiak, és a 65 éven felettiek a pótjegy-köteles vonatokon havi 1500 forintért bérletet válthatnak. Egyetlen regionális járat sem került az intézkedés által érintett körbe - tette hozzá.

Úgy fogalmazott: Gyurcsány-Bajnai kormányok 140 százalékkal "pofán nyomták" az utazóközönséget. Felidézte az előző kormányok alatt végrehajtott áremelkedéseket, és rámutatott: a jelenlegi kormány az elmúlt 3 évben nem emelte az árakat.

A képviselő - kifogásolva az államtitkár szóhasználatát - a választ nem fogadta el, a parlament viszont 214 igen és 71 nem szavazattal jóváhagyta.

Kövér László, házelnök megjegyezte: nincs oka a képviselőnek az államtitkár szóhasználatát kifogásolni, hiszen az interpellációjában írásban is ilyen szavakat használt. "Ha gondolják, rendeljenek nyugodtan egy nagyfröccsöt a kocsmai hangulat mellé, de még jobb lenne, ha ember módjára viselkednének az Országgyűlésben, meghatna bennünket" - fogalmazott.

Jobbik: bizonyos esetekben kiszabhatóvá kell tenni a halálbüntetést!

Apáti István szerint több tekintetben Magyarország a bűnözők paradicsoma, az emberek jelentős része továbbra is védtelennek érzi magát. Azt mondta, az első hibát ott követte el a kormány, amikor elmulasztotta a halálbüntetés visszaállítását, mert nemzetközi elvárásoknak akart megfelelni. Az ellenzéki politikus a következő problémát az életfogytig tartó szabadságvesztés és a jogos védelem szabályozásában látta.

Miért végeztek félmunkát, belátják-e végre, hogy a súlyos gyilkosságok esetén kiszabhatóvá kell tenni a halálbüntetést, már 18 éves kortól az akár életfogytig tartó szabadságvesztést? Teljes körűen szabályozzák a jogos védelem kérdését? - sorolta kérdéseit.

Répássy Róbert államtitkár azt mondta: július 1-én hatályba lép az új büntetőtörvénykönyv, amely számos területen jelentős szigorításokat eredményez majd. Idézte az alaptörvényt, amelynek második cikke szerint az emberi méltóság sérthetetlen, és minden embernek joga van az élethez. Az új alaptörvény az élet oldalán áll, az életet védi szemben a halálbüntetéssel - rögzítette, hozzátéve: az ugyanakkor tény, Magyarországot számos nemzetközi szerződés köti.

Az új Btk. szerint akár 40 évig tartó szabadságvesztés is megállapítható, ha nem tényleges életfogytig tartó büntetésről van szó. A jogos védelemről azt mondta: mérlegelés nélkül védekezhet a megtámadott bizonyos esetekben, és ezzel az áldozatok oldalára áll a törvény.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 225 igen 35 nem és 1 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

Plenáris ülés az Országházban - május 13. Fotó: MTI (galéria)

14:38 - Az Európa-napról, a trafikügyről, az uniós zárolásról, valamint az Európai Unió elvárásairól szóltak a napirend előtti felszólalások az Országgyűlés hétfői ülésén.

A Párbeszéd Magyarországért (PM) politikusai az ülés előtt "Vigyázat, trafik maffia!" feliratú papírokat tettek 19 kormánypárti képviselő üléstermi helyére. Karácsony Gergely független honatya az újságíróknak az akcióról azt mondta, eddig ennyi képviselőről derült ki, hogy "van személyes érintettsége a trafikbotrányban".

Az ülés kezdete előtt Ertsey Katalin (független), az LMP képviselői csoportjának tagja a Parlament folyosóján aláírásokat gyűjtött a képviselőktől a trafikkoncessziókkal kapcsolatos vizsgáló bizottság felállításához.

KDNP: a frakciószövetség Európa pártján áll

Harrach Péter (KDNP) az Európa-nappal kapcsolatban azt mondta: egyszerre lehet megélni a nemzeti és az európai identitást. A Robert Schumann által képviselt európai gondolatot a frakciószövetség minden tagja képviseli - jelentette ki. A szabad személyiség helyett nem a függőséget választják, az egészséges együttélés alapjának pedig a családot tartják - sorolta az általuk vallott értékeket.

Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitkára rögzítette, a kormány európai elkötelezettsége egyértelmű. Emlékeztetett arra: az ország uniós elnökként erős Európát szorgalmazott. Hangsúlyozta azt is, helyesnek tartja a visszafordulást a kereszténydemokrata alapítók felfogásához. A rugalmas Európa tiszteletben tartja az egyes tagállamok alkotmányos örökségét, erre Magyarország is igényt tart - mondta az államtitkár.

MSZP: teljesítmény és kockázat nélkül jutnak vagyonhoz a nyertesek

Tóth Csaba (MSZP) szerint a dohánykereskedelem átszervezésével az átcsoportosított vagyont néhány család szerzi meg, teljesítmény, tudás és kockázat nélkül. Úgy fogalmazott, kiderült, hogy csak az elkötelezett jobboldali nyerhetett koncessziós jogot, majd felette a kérdést: honnan tudhatták a bírálók, kik a jobboldaliak.

Szubjektív mérlegelésre adott lehetőséget az üzleti terv értékelése, ezért kívánt volna betekinteni a pályázatokba, ám kérését elutasították - mondta. Szerinte mivel a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. teljes egészében állami tulajdonban van, képviselőként betekintést kellett volna kapnia a dokumentumokba.

"Nem a dohánykoncesszió a botrány, önök a botrány" - reagált minderre Fónagy János. A fejlesztési tárca államtitkára azt mondta, az ellenzék teljes érdektelenséget mutat a társadalom valódi problémái iránt, és annak a néhány tucat hálózatnak a profitját tartja szem előtt, amely veszít a koncesszióval.

Szerinte az üzleti tervek gazdaságilag megalapozott képet nyújtottak a megvalósíthatóságról, még akkor is, ha az egyéni pályázó rátermettsége valóban szerephez jut. Az elbírálás az elvárható szakértelem tanúsításával valósul meg, ennek folyamata jelenleg is tart - mondta. Az államtitkár fontosnak tartotta, hogy a haszon minél több magyar család megélhetéséhez járuljon hozzá, és ne multinacionális vállalatokhoz kerüljön.

Fidesz: az ország betartja az uniós előírásokat

Rogán Antal (Fidesz) a kilenc éve tartó túlzottdeficit-eljárásól szólva azt mondta: az ország 2010 óta betartja a vállalt költségvetési előírásokat, és 2012-ben a hetedik legalacsonyabb deficitet érte el.

Magyarországgal szemben mégis további követeléseket támaszt az unió - folytatta, hozzátéve: ennek az az oka, hogy a kormány nem támogatja a Brüsszel által preferált megszorításokat. "Nem engedünk a rezsicsökkentésből" - mondta példaként, majd sorolta: a kormány nem növeli a magánszemélyek megszorításait, nem adóztatja meg a nyugdíjakat és a családtámogatások csökkentésére sem hajlandó.

Kijelentette: Brüsszel problémája, hogy az ország a nagyvállalatokra rótt ki adót, amelyek erőteljes lobbival bírnak az Európai Bizottságban.

Hozzátette: az állam - utolsó lépésként - saját magán spórol, ha ez sem lesz elegendő, az szerinte azt jelenti, hogy kettős mércét alkalmaznak az országgal szemben, amely mögött politikai okok vannak.

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára más országok példáját hozta fel: az illetékes uniós biztos szerint Franciaország számára ésszerűbb két éves haladékot adni a hiány betartására, míg más országok számára azt találja jobbnak, ha ragaszkodnak a 3 százalékos hiányhoz. Magyarország nem kér halasztást az eljárás alól, hiszen megfelel a kritériumoknak - hangsúlyozta.

Az unió egészében növekedett az adósság, míg Magyarországon csökkent - mutatott rá, a múlt pénteki kormánydöntésről szólva pedig egyetértett azzal, hogy az állami spórolás valóban az utolsó lépés lesz egy hosszú úton.

Jobbik: a kormány engedett a diktátumoknak

A jobbikos Volner János azt mondta: a kormány megszorító intézkedéseket jelentett be, engedve a diktátumoknak, amelyeket az unió "büntető jelleggel rótt ki". Hozzátette, a szocialista képviselők eközben mindent megtettek, hogy az unió elítélje a kormányt, és magukat "visszapozícionálják" a hatalomba.

Kitért egyúttal arra, hogy a gazdaság teljesítőképessége csökkent tavaly, és az aktivitási ráta is igen alacsony. Szerinte a kormány felelőssége az is, hogy romlanak a gazdasági kilátások. Kizárólag nagy külföldi vállalatokat támogat a kabinet - bírált.

Cséfalvay Zoltán szerint egész Európában bizonytalanság van a gazdaság élénkítésének irányáról, a kérdés azonban az: hogyan lehet egyszerre stabilizációt és versenyképességet növelő reformokat végrehajtani.

Előbbi Magyarországon megvalósult - hangsúlyozta -, majd elismerően szólt a kormány adóreformjáról, a foglalkoztatás rugalmasabbá tételéről, az államigazgatás átalakításáról, amelyek javítják a versenyképességet.

Plenáris ülés az Országházban - május 13. Fotó: MTI (galéria)

Korábban

Az Országgyűlés mai ülésén új szabályokat hozhat a nemzetbiztonsági ellenőrzésre, továbbá a nemzeti dohányboltoknak fagylalt- és jégkrémárusítást is engedélyezhet. A képviselők az ülésnap végén, várhatóan az esti órákban a használatarányos útdíj bevezetését is tárgyalni kezdhetik, több korábban kezdett vita folytatása mellett.

Az ülés 13 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, amelyeket ezúttal is az interpellációk, majd az azonnali kérdések és kérdések követnek.

A képviselők ezután szavazhatnak a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályainak megállapításáról szóló törvényjavaslatról, amelynek alapján a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá esőknek a kockázati tényezők között egyebek mellett arról kell számot adniuk, hogy milyen magánjellegű kapcsolatot tartanak fenn külföldi állampolgárokkal, fogyasztanak-e alkoholt, s ha igen, milyen mértékben, szenvedtek-e alkoholfüggőségben, alkalmanként vagy rendszeresen fogyasztottak-e kábítószert, van-e házasságon, illetve élettársi közösségen kívüli kapcsolatuk, illetve álltak-e kapcsolatban a demokratikus jogállam alapelveit tagadó mozgalommal. Az Országgyűlés előző héten nem támogatta azt a fideszes módosító indítványt, hogy az állampárti múlt is kockázati tényezőnek számítson a nemzetbiztonsági ellenőrzésen.

A dohányzással összefüggő, a nemzeti dohányboltok minimális kereskedelmi árrését négyről tíz százalékra emelő törvényváltoztatások esetében a módosító javaslatokról határozhat a parlament. Az egyik ilyen értelmében a hamarosan létrejövő dohányboltokban fagylaltot és jégkrémet is árulhatnának, míg egy másik módosítás alapján magánszemélyek helyett kizárólag állami vagy többségi állami tulajdonban lévő társaságok árulhatnának dohánytermékeket azokon a településeken, ahol az új dohánytörvény hatálybalépését követően nem jön létre trafik.

A parlament megváltoztathatja a fogyatékossági támogatások rendszerét is, a korábbi szabályozást felülírva ugyanis annak összegét nem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegéhez igazítanák, hanem konkrét összegben határoznák meg és a nyugdíjemelésekkel arányosan változna mértéke a Ház hétfői döntésétől függően. A kormány eredeti javaslata alapján a fogyatékossági támogatás összege 19 500 forint, illetve 24 000 forint lehet.

Az Országgyűlésnek a határozathozatalok végén a fideszes Daher Pierre mentelmi ügyében is döntenie kell. A kormánypárti politikus mentelmi jogának felfüggesztését a kazincbarcikai járásbíróság kezdeményezte könnyű testi sértés vétségének gyanúja miatt egy kazincbarcikai asszony feljelentése alapján. A kórházigazgató politikus a vád szerint március 21-én szóváltás után megragadta feljelentő karját, és kilökte a nőt a folyosóra. Daher Pierre mentelmi jogának fenntartását kérte.

A szavazások után korábban tárgyalni kezdett javaslatok vitái folytatódnak, így a részletes vitával ismét terítékre kerülhet például az önkormányzati segély egységesítéséről szóló javaslat, valamint az elektronikus anyakönyvezés kialakítása, továbbá az internetes szerencsejáték újraszabályozása.

A napirend mai kiegészítése esetén megtarthatják az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő útarányos díjfizetésről szóló törvényjavaslat általános vitáját. Az előterjesztés részletes vitájára ebben az esetben már kedden sor kerülhet. A kormány indítványából a legfontosabb adat, a fizetendő díj hiányzik, azt ugyanis a törvény felhatalmazása alapján rendelet állapítja majd meg.

Olvasóink írták

  • 2. Power 2013. május 13. 20:16
    „Ez nem nevetséges, ez egyenesen gyomorforgató!”
  • 1. queenmargareth1 2013. május 13. 19:48
    „nevetségesek:(”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bemutatkozott az országos főápoló

Bagosi Gabriella hétfőtől látja el ezt a tisztséget. Tovább olvasom