Délmagyar logó

2016. 10. 01. szombat - Malvin 11°C | 24°C

Változások a munkaidőben, a próbaidőben és a szabadság kiadásában is

Elfogadta hétfőn az Országgyűlés azt a munkaügyi törvénycsomagot, amely több ponton megváltoztatja a Munka törvénykönyvét, így a heti munkaidőt, a próbaidőt, valamint a szabadság kiadását.
A törvény véglegesíti azt az eredetileg - a pénzügyi válság miatt - az idei év végéig bevezetett szabályt, amely szerint a rendes munkaidő mértékének átmeneti csökkentése miatt fel nem használt munkaórák hosszabb időre átcsoportosíthatók úgy, hogy később a munkavállalók heti 44 órát is dolgozhatnak heti 40 órára járó bérért.

A jogszabály ugyanakkor rögzíti: a hosszabb munkaidőben való foglalkoztatás legfeljebb egy évig lehetséges, ezen idő túllépése esetén a munkavállaló számára háromszoros bér jár, illetve, hogy a korábbi megállapodás lejárta után csak egy év elteltével lehet ismét hosszabb munkaidőben foglalkoztatni a dolgozót.

Változik a túlmunka kifizetése is. A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék. A munkáltató azonban előírhatja, hogy ellenértékként - pótlék helyett - szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál.

A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet majd kiadni. Kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatja a szabadságot, a munkavállalót azonban - a felek eltérő megállapodása hiányában - ebben az esetben is megilleti évenként egyszer legalább 14 összefüggő naptári nap távollétet biztosító szabadság.

A törvényben foglaltak szerint - a munkáltatói terhek csökkentése érdekében - a gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj igénybevételének idejére járó fizetés nélküli szabadságnak nem az első éve, hanem csak az első hat hónapja jogosít majd szabadságra.

Szabályozzák a szabadság pénzbeli megváltásának két lehetőségét is. Ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor nem kapta meg a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságát, azt pénzben kell megváltani. A gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően, ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása alapján pénzben is meg lehet váltani.

A jogszabály alapján a közszférában alkalmazott megoldáshoz hasonlóan akár 6 hónapos próbaidőt is kiköthet a munkaadó, de csak akkor, ha erre a munkáltatónál hatályos kollektív szerződés felhatalmazást ad. A próbaidő hossza alapesetben 30 nap, ennél hosszabb, de maximum három hónapos próbaidőt a felek megállapodásával lehet kikötni.

A munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló 2008-as európai uniós irányelv átültetése érdekében a törvény kimondja, hogy a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, az irányelvből következő speciális szabályokat mind a teljes, mind a részmunkaidős foglalkoztatás esetében, és a határozott idejű munkaviszonyok esetében is alkalmazni kell. A javaslat felsorolja azokat a kivételeket, amelyeknél a tagállamok eltérhetnek az egyenlő elbánás elvétől. A magyar jogban ez alapvetően a közhasznú tevékenység körében végzett foglalkoztatásnál lehetséges.

A törvény emellett egyszerűsíti a mezőgazdasági idénymunka fogalmát, valamint megkönnyíti a magasan képzett, Európai Gazdasági Térségen kívüli államból érkező külföldiek munkavállalási célú belépését az Európai Unióba, és egységes eljárást ír elő a munkavállalási és tartózkodási engedély együttes kiadására.

Olvasóink írták

  • 10. Zsoltee0716 2011. július 05. 18:33
    „Akkor mi van a fizetéssel, amikor a rendes munkaidőt lecsökkentik?”
  • 9. bigroy 2011. július 05. 15:41
    „Ez a munkaidőtörvényt miért pont olyanok alkották meg akik az előírt munkaidejük nagyon kicsi töredékét töltik ki a parlamentben????
    Akkor épp ideje lenne ha jó példát mutatnának és intenzívebb munkatempót mutatnának be!!!!”
  • 8. louise 2011. július 05. 15:29
    „Ellenőrizhetetlen bejelentett bérek, és be nem jelentettek. A vállalkozó jól jár, az állam nem. Én azt mondom, hogy tisztességesen mindenki tényleges bére után meg kellene fizetni a járadékokat, akkor talán jobban állna az ország. Nem mondom, hogy akik fent vannak, azok nem ugyan azt csinálják. Ezért kellene egy pár fős szakértői csapat, akik vezetnék az ország közgazdasági, és egyéb dolgait, a parlamentet meg le kell váltani, nincs rá szükség csak a pénz viszi. Akik politizálnak, azoknak pedig sokkal nagyobb ellenőrizhetőséget kellene kialakítani, akár havi szinten. Túl sok pénz úszott már el politika miatt.”
  • 7. Beemre 2011. július 05. 15:07
    „Nagy változás nem lesz. Törvénybe iktatták amit eddig anélkül alkalmaztak!”
  • 6. Dema 2011. július 05. 14:49
    „:D:D:D:D:D:D
    Csak ennyi! :D:D”
  • 5. zoltanszabo 2011. július 05. 14:25
    „A munkáltató --jó magosan <moderálva> a MT. et. Lányom közalkalmazott / volt / 7 éven keresztül --évente írták neki a szerződést. Ugyan az a munkahely 7éven át, kiváló dolgozó, kiváló pedegógus--és 8. év most lenne --és útcára került.
    Korábban a törvény szerint : 3 évig, később 5 évig lehetett valaki szerződéses, utánna véglegesíteni kellett. A MT. nem tartják be. Vezetőség tesz rá !”
  • 4. CID 2011. július 05. 12:57
    „14 nap egybefüggő szabadság ? Az, milyen lehet ? :(”
  • 3. Nátrix73 2011. július 05. 11:27
    „A Kényszermunka Törvénykönyve... :(”
  • 2. klj_54 2011. július 05. 10:23
    „Rabszolgasors!”
  • 1. hahaha62 2011. július 05. 09:39
    „Napi 1-2 óra elég ennNNNNNNNNNNNNNNNNNNNNnyi a munkából....szerintem !”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A védő minden esetben ott lehet a gyanúsított kihallgatásán

A jövőben sem lehet meggátolni, hogy kiemelt ügyekben a védő jelen legyen a gyanúsított kihallgatásán, még akkor sem az ügyész ezt 48 órára megtiltotta. Tovább olvasom