Délmagyar logó

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -5°C | 3°C

˝Csodát tehetünk a faluban˝

Csongrád-Bokros - Hat éve majdnem sikerült a leválás Csongrádról, akkor a politika közbeszólt, Bokros nem lett önálló. Az elmúlt ciklusban megígérték nekik, hogy nagyobb lesz az önrendelkezésük. A napokban került pont az ügy végére.
 „Jöttmentként" lett lokálpatrióta

Balogh János nem tősgyökeres, 1975-ben került a faluba, de ha Bokrosról beszél, hallani a hangjában az érzelmeket. A Bács-Kiskun megyei Izsák mellett, tanyavilágban született, tanyasi iskolába járt, érti, tudja, milyen fontos a közösség összetartása, a hagyomány ápolása, magyarázta, hogy miért viseli ennyire a szívén Bokros jövőjét. Tudja, hogy legalább annyian haragszanak rá, mint ahányan szeretik, de ezzel nem foglalkozik. Kijelentette: véleményét mindig egyenesen mondja el, azokat az embereket becsüli, akik vele szemben ugyanígy viselkednek. – Magam dolgoztam meg azért, amim van, soha nem éltem közpénzből. Amilyen rendben van az én portám, olyannak akarom látni a falut – mutatott körbe a tanyáján.

– A levéltárban meg lehet nézni, 1991-ben egy falugyűlésen mondtam először, hogy Bokros legyen önálló. Ha ez még nem is következett be, nagy lépést tettünk, elégedett vagyok – összegezte a bokrosi gazdálkodó, Balogh János. A településen megalakult a részönkormányzat, amelybe négy önkormányzati és három külső tagot választottak.

Megírtuk: Balogh mellett külső tag lett Gulyás Ferenc és Ungerbauer Anikó, a helyhatóság részéről Gyovai Gáspár, Havasi Jánosné, Nagypál Sándor és Somogyi Árpád tagja a testületnek. – De igazán elégedett akkor leszek, ha évek múlva a helyiek véleménye alátámasztja, hogy érdemes volt dolgozni.

Szőnyeg alá söpörték

A falut 1977-ben csatolták a városhoz, negyed évszázad munkája van a mostani eredményben, hallottuk Balogh Jánostól. A témát lapunk a kezdetektől követi. Akkoriban azért gondolta Balogh – a városban néhányan „a bokrosi ellenállás vezetőjének" nevezik –, hogy jobb lesz külön, mert a beígért vízlépcsőből semmi nem lett. Onnantól kezdve nem volt ok, hogy Csongrádhoz tartozzon a falu, vélte. Az állateledelgyár is akkoriban telepedett meg a községen túl, meg is vádolták, hogy éppen ez, a várható adóbevétel motiválta a gazdát, de azt mondja, ez nem igaz. Hat éve úgy volt, hogy sikerül a leválás, az akkori önkormányzati miniszter nem írta alá és nem továbbította a kérelmet a köztársasági elnökhöz. Azért, indokolta, mert többek között nem látta biztosnak az iskola sorsát. Ez nem volt igaz Balogh szerint, az egyház megígérte, hogy átveszi az intézményt, de a politika erősebb volt. Az ügy 2011 augusztusában a csongrádi testület egyik ülésén a napirendi pontok között szerepelt, de „a várható törvényi változások miatt" levették terítékről. A bokrosi gazda később nyilvánosan is szót emelt az önrendelkezés érdekében, összeszólalkozott az akkori polgármesterrel, Kőrösi Tiborral, aki szerint Balogh ténykedése egy „Mónika-show" volt. Hogy ettől eltekintve aztán miért söpörték szőnyeg alá, arról mindenkinek megvan a saját véleménye.

˝Csodát tehetünk a faluban˝. Fotó: Králik Emese (galéria)

Maguktól döntenek

A bokrosiak ezentúl évente 3 millió forintról belátásuk szerint dönthetnek, megvétózhatják a falu intézményvezetőinek kinevezését, vagy ingatlanok eladását. Az elmúlt ciklusban négy év alatt 250 ezer forint támogatást kaptak a bokrosi civilszervezetek, most öt év alatt ez 15 millió lesz, tette mérlegre a számokat Balogh János. Egy 90 százalékos támogatottságú uniós pályázat önerejeként használva százmilliós fejlesztésbe kezdhetnek. – Ha ehhez még hozzátesszük a mi kis szorgalmas munkánkat, csodát tehetünk a faluban – állítja. Nagyon kellene egy hűtőház, az 15 embernek adna munkát, most pedig a helyi termelők tonnaszámra Szegvárra, Szentesre, Kecskemétre viszik az árut csomagolni. Először majd fásítani szeretne, rendbe hozni a művelődési házat, a sportpályát, a parkot, közösségi rendezvényeket akar szervezni.

Váratlan fordulat

Arról, hogy végül ki legyen a részönkormányzat elnöke, érdekes vita alakult ki a csongrádi testületi ülésen. Ott volt Balogh is, elmondta: nagyon megbánta, amiért pár hete egy falugyűlésen talán az örömtől felvillanyozva elragadtatta magát. Mert hirtelen azt jelentette ki: csak akkor vállalja el a külső tagságot, ha a városrész önkormányzati képviselője, Gyovai Gáspár lesz a részönkormányzat elnöke. Nem lett volna szabad feltételt szabni Csongrád felé, közölte a város testülete előtt, ezt restelli, de a véleményét továbbra is fenntartja. Erre viszont azt mondta Nagypál Sándor: legyen inkább Somogyi Árpád az elnök. Eddig nem voltak ilyen ambíciói, de úgy látja, ez most olyan, mint egy megrekedt szülés, úgyhogy az ügy érdekében egy évre elvállalja az elnökséget, felelte erre a Bokroson háziorvosként dolgozó városatya.

Biztos jobb lesz Bokrosnak, mondta érdeklődésünkre a posta előtt egy idős asszony. Egy másik, aki csak annyit árult el, Katalin a keresztneve, kifejtette: a részönkormányzatiság ötlete nagyon jó, de majd az idő eldönti, beválik-e. A kocsma környékén idejüket töltő férfiak szerint viszont fölösleges. Ketten is attól tartanak: a hét grémiumi tagnak csak a hatalom kell.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vállalják a sírok gondozását

Tavaly 9 köztemetés volt a városban, egy-egy eset valamivel több mint 100 ezer forintba kerül, így összesen 1,1 milliót áldozott rá az önkormányzat. Tovább olvasom