Délmagyar logó

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

Egymilliárd forint még kellene a csongrádi gátszakaszra

Több mint egymilliárd forintra lenne szükség Csongrádon ahhoz, hogy befejeződhessen a Tisza-parti város árvízvédelmi rendszerének fölújítása. A jelentős összeg a gátfelújítás befejezéséhez, illetve a tavaly megcsúszott folyómeder kitámasztásához kell.
Több mint egymilliárd forintra lenne szükség Csongrádon ahhoz, hogy befejeződhessen a Tisza-parti város árvízvédelmi rendszerének fölújítása. A jelentős összeg harmada a gátfelújítás befejezéséhez, mintegy 800 millió forint pedig a tavaly megcsúszott folyómeder kitámasztásához kell. A milliárdot várhatóan uniós forrásokból próbálják előteremteni.

Tegnap volt egy éve, hogy a Csongrádnál találkozó folyók roppant nyomása alatt megrepedt a gát a bal parti Nagyrétben. Most viszont bizonytalan, milyen pénzből fejeződhet be a 2003-ban megkezdődött csongrádi gátrekonstrukció. A városi védvonalat több szakaszban újították fel, legutóbb 2005 decemberében jelentették be, hogy 803 millió forint állami forrásból közel két kilométeren kap betonköntöst az elöregedett téglatámfal. A munkálatok befejezését 2006-ra ígérték, de a tavalyi rekordárvíz annyira felborította terveket, hogy még most sem készült el a Jókai utca vonaláig érő új partfal. A betonburkolat már a helyén van, a töltéskoronára húzott téglafal befejezését pedig az új határidőig, június végéig kell teljesíteniük a kivitelezőknek. A hiányzó, a révig tartó mintegy hétszáz méteres rész felújítása közel 400 millió forintba kerülne. A jelenlegi információk szerint ezt a munkát is uniós forrásokból fedezné az állam.

Másfél éve azt mondta a szaktárca Csongrádon vendégeskedő államtitkára, hogy a minisztérium elkötelezett abban, hogy két éven belül a fennmaradó, mintegy fél kilométeres szakasz is elkészüljön. A pénzcsapok elzárását előre jelezte Persányi Miklós miniszter novemberi vizitjén tett szűkszavú nyilatkozata, mikor is nem tette egyértelművé, mire számíthat Csongrád a gátrekonstrukciós program folytatása kapcsán.

Információink szerint az utóbbi hónapokban körvonalazódott, hogy a szaktárca a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretein belül szeretné letudni a forrásbiztosítást. A vízügyi minisztérium honlapja szerint árvízvédelemre 2013-ig mintegy 150 milliárd forint juthat a teljes keretből. Tehát KEOP pályázatokon – feltehetően önerő nélkül – lehetne elnyerni a védmű korszerűsítésre szánt 400 milliót, illetve azt a 800 milliós összeget is, amiből két kilométer hosszan a meder kőpaplanos stabilizálását is meg lehetne oldani a település alatt.

Mivel tavaly a mederrézsű is megcsúszott Csongrádnál, és mivel a város az úgynevezett támadott oldalon van, a hullámtér pedig szűk, e két beruházás együttes megvalósítása csökkenthetné igazán az árvízi kockázatot.

– 2008 előtt semmiképpen sem lehetne hozzálátni a munkálatokhoz – nyilatkozta lapunknak Bedő Tamás. A polgármester szerint a gátrekonstrukció záró szakaszának időzítése akkor is áttolódna a következő évre, ha az állam már idén elkülönítené az igényelt összeget. Az uniós pályáztatással csupán annyit változik a helyzet, hogy ősz helyett az év végén kell megversenyeztetni a kivitelezőket, 2008 második felében pedig lezárulhat a védvonal korszerűsítése.

A gát erős, a hullámtér erdős

A Tisza tavalyi, minden eddigi rekordot megdöntő áradása után az Atikövizig Csongrád megyei területén mindenhol megtörtént a töltéserősítés. A Vásárhelyi-terv (VTT) továbbfejlesztése keretében a szerb határtól az újszegedi híd lábáig megépült a megmagasított és megerősített gát. Azokon a helyeken pedig – töltéseknél és zsilipeknél, összesen tizenegy helyen –, ahol a 2006-os árvíz problémákat okozott, kijavították a hibákat.

Jelen pillanatban a rakpart rekonstrukciója még kérdéses – a Szeged főutcája nevű tervezetben ennek felújítása is szerepel –, de Andó Mihály szerint, bár a gátfal tavaly megmutatta hibáit, jelenlegi állapotában is véd. Ami Szeged szempontjából talán a legnagyobb problémát okozza, azok az átjárhatatlan hullámterek. – A dús aljnövényzet meghosszabbítja a víz levonulását.

Szabó László szegedi önkormányzati képviselő azonban úgy gondolja, a kormány nem tesz meg mindent az árvízveszély csökkentéséért. „Az elmúlt évtizedek legnagyobb kelet-magyarországi, vidékfejlesztési programjának részeként 2007-ig hat árapasztó tározó épül meg a Felső- és Közép-Tisza mentén, amelyek a térség biztonságát szolgálják árvíz idején"– áll a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapján. – Ezek közül egy sem épült még meg, pedig nagyban csökkentenék a Tisza alsó szakaszára érkező víztömeg mennyiségét – mondta a fideszes politikus.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kocsmarazzia Csongrádon

Négy csongrádi szórakozóhelyen razziázott egyidejűleg a helyi rendőrség szombat éjjel. A minden… Tovább olvasom