Szeged - delmagyar.hu

Aki néhány héttel ezelőtt a Körös árterében belemerítette tenyerét a fű között csillogó vízbe bárhol, két-három ivadék biztosan maradt az ujjai között. A hosszan tartó magas vízállásnak köszönhetően a Tiszán is nagyon jól sikerült az ívás, a kikelt ivadékok – és szüleik – jó ideig nagy területen mozoghattak, erősödhettek. Ahogy a folyó apadt, a halak nagy része visszahúzódott a mederbe, de a tocsogókban és a mélyebb kubikgödrökben még rengeteg ivadék maradt. Ezek az ujjnyi vagy kisebb halak laikus számára nem tűnnek értékesnek. Pedig a keltető, előnevelő halgazdaságoknak milliókat fizetnek ki ezekért a tavat fönntartó, telepítő horgászegyesületek. Így számolva most százmilliós érték lapul a gyakran megközelíthetetlen bozótos környezte sáros vizekben. Ezeket nagyon apró szemű hálóval, mellig érő vízhatlan ruhában cuppogva, szúnyogokkal hadakozva lehet leszűrni, aztán a zsákmányt bele kell önteni a Tiszába. Ezért a munkáért nem jár pénz, de nem is ezért csinálják, akik vállalkoznak rá, hanem abban a reményben, hogy a folyó gazdagodik. Az ivadékmentés elsősorban a halászati jogot birtokló Tisza Halászati Szövetkezet kompetenciája, de egyre gyakrabban jellemző, hogy a horgászok is kezdeményeznek ilyen akciókat.

Ivadékmentő munka az ártérben. Fotó: Karnok Csaba

Csongrádnál, a fahíd csépai oldalán, az ártérben vezető aszfaltút melletti széles csatorna gödreiben a hét végén már 4 mázsányi halat gyűjtöttek így össze és engedtek a Tiszába a helybeli egyesület tagjai. Ez körülbelül egymillió forintos érték. A munka szerdán folytatódott. A kishalakat, ahogy a háló összeszűkült, vödrökkel vitték föl a szövetkezet autójához, amelynek platóján tartály állt. Ebből öntötték vissza a Tiszába a fahídnál. Gyapjas Mihálynak, a horgászegyesület elnökének azt mondta Ujhelyi Dezső, a halászati szövetkezet elnöke, hogy az ivadékmentő munkát a csongrádiaknak – és azoknak az egyesületeknek, amelyek csatlakoznak hozzá –, jövőre a nevelőtóból ivadékkal honorálja a szövetkezet.

Amíg a kubikokban másfél méteres a víz, nincsenek veszélyben a kishalak, de a méteres, hatvan centiméteres löttyből már menteni kell. Ezeket a helyeket igyekeznek számon tartani, felderíteni a halászok, de aki ilyet lát kirándulás, pecázás közben, hívja az elnököt a 30/595-3149-es számon. A halászoknak van erre eszközük, de bár elvileg tilos, abból se származik baj, ha valaki sűrű szövésű merítőszákkal, vödörrel maga meríti ki a halakat. Csak ne felejtse el a Tiszába önteni...

A minap egymillió forintot érő halmennyiséget fogtak itt és engedtek a Tiszába. Fotó: Karnok Csaba

Szerdán este a keszegfélék mellett süllők, harcsák, gébek, sőt menyhalak is akadtak a hálóba. Törpeharcsák is, ezeket visszadobták a vízbe a halászmadaraknak. A törpe megeszi az őshonos halak ikráit, tájidegen fajta – ahogyan a bozótost alkotó gyalogakác és amerikai kőris is. Nem ez a legnagyobb baja az ártérnek, hanem az, hogy sok helyen nincs rendes lefolyása a meder felé, sok a gödör. A sárban evickélők mutattak egy földkupacot: itt egy áteresz, más néven duda vezetett az út alatt, a túloldali területről biztosította a víz lefolyását ide. Egyszer eltörött, és ahelyett, hogy kicserélték volna, szépen betemették. Ezt a széles csatornát is régen takarították. Így jó nagy területen pang a víz, amiben egyrészt kint reked az ivadék, másrészt viszont kikel a szúnyog. Aztán milliókat kell költeni permetezésre.

Árak: bugylicsuka, tökmagponty

A Tisza, ha rendesen árad, jelentős értéket állít elő. Láda Gáspártól, a megyei horgászszövetség ügyvezető elnökétől tudjuk: a tavasszal tógazdaságoktól vásárolható, előnevelt, 3–5 centis süllőivadék darabja 14–15 forintért kel el; a csuka 4 centisen 12–13 forintba, az előnevelt harcsa 4–5 centisen 15 forintba, az egy hónapos, úgynevezett „tökmagponty" 2 forintba kerül. A most fogott nemeshalivadékok azonban már nagyobbak voltak, ilyet már nem lehet kapni a gazdaságoktól. Legközelebb ősszel szokás vásárolni, akkor már egynyarasnak nevezik a halat, és kilóra adják. A pontynak így már 800 forintba kerül kilója – ekkor olyan tenyérnyi méretűek a halak –, az ugyanilyen korú, araszos harcsák kilója 1500, a „kaszakősüllőé" 2000, a „bugylicsukáé" pedig 1000–1200 forintba kerül.