Délmagyar logó

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 8°C

Zöldaggályok a csongrádi vízlépcsőről

Csongrád - Február 14-én mutatja be a megrendelő Csongrád megyei önkormányzat a csongrádi duzzasztóműről készült megvalósíthatósági tanulmányt. A konferenciára a zöldeket is várják. Egyes természetvédők szerint egy vízlépcsővel végérvényesen láncra vernék a Tiszát.
A későbbi társadalmi összefogás reményében február 14-én konferenciát rendeznek Csongrádon a közelbe tervezett duzzasztóműről. A tiszai vízlépcső, aminek megvalósíthatóságáról a Csongrád megyei önkormányzat készíttetett tanulmánytervet, évtizedek óta vitatémát jelent a vízügyesek, a politika és a környezetvédők között. Sokáig a zsigeri ellenállás gátolta, hogy érdemi eszmecsere folyjon a témában, és kevés szó esett arról, igazából milyen veszélyekkel fenyeget a folyóduzzasztás, és milyen hozadéka lenne egy ilyen gigantikus beruházásnak.

A csöndet 2005 őszén Vincze László és Becsey Zsolt törte meg. Csongrád országgyűlési és a térség uniós parlamenti képviselője tető alá hozott egy konferenciát, ahol mindenki elmondhatta véleményét vízlépcsőügyben. Akkor a vízügyi, a területfejlesztési és a folyami hajózásban jártas szakemberek egyaránt a duzzasztó mellett érveltek, a zöldek támogatása viszont váratott magára. Sőt a szegedi Csemete egyesület még fórumot is indított honlapján, ahol azt feszegették, a szervezők igazán nem is voltak kíváncsiak az álláspontjukra. Paulovits Péter, a civilszervezet korábbi társelnöke akkor úgy fogalmazott: „Ez a vízlépcső a Tiszán szimbolikus jelentőségű. Ha hagyjuk megépülni, az élő folyó túléléséért folytatott küzdelmet adjuk fel, a technokrácia teljes térnyerését engedjük meg, az igazát ismerjük el."

Egyes természetvédők szerint egy duzzasztóval végérvényesen láncra vernék a Tiszát. Fotó: Tésik Attila
Egyes természetvédők szerint egy duzzasztóval végérvényesen láncra vernék a Tiszát.
Fotó: Tésik Attila

Kérdés, hogy a természetvédők ellenvéleménye feloldható-e? Paulovits Péter – aki már megvált tisztségétől az egyesületben – pénteken azt mondta lapunknak, biztosan nem, egy duzzasztóval végérvényesen láncra vernék a szőke folyót.

Sok aggályunk van – nyilatkozta Ilosvay György, a Csemete ügyvezető elnöke, aki lapunktól értesült a konferenciáról. – Nagy a politikai nyomás a beruházás körül, ugyanakkor számunkra az is kérdéses, hogy energetikai vagy vízügyi fejlesztés a célja. Lehet közelíteni az álláspontokat, de ahhoz látnunk kell a terveket. Egyelőre maradunk vitapartnerek, és ígérjük, ott leszünk Csongrádon, mert a konferencián is nyomatékosítani szeretnénk, hogy az élővilágot helyreállítani nagyon nehéz. Egy ilyen beavatkozást alaposan meg kell fontolni – tette hozzá Ilosvay György.

Postázzák a meghívókat

Pénteken még nem tudott pontos listát adni a megyei önkormányzat a konferencia meghívottjairól, de azt mondták, ezen a héten már postázzák a meghívókat. Lapunk információja szerint Csongrád, Szentes és Szolnok, valamint több Tisza menti megye önkormányzatát szintén meghívják a rendezvényre, ahová a szaktárca és a nemzeti parkok képviselőit is várják. Mellettük civileket, szakmai szervezeteket és természetvédőket is várnak a konferenciára, ami sajtónyilvános lesz.

Olvasóink írták

28 hozzászólás
12
  • 28. Power 2009. február 08. 18:06
    „Amíg a trágyát és a szennyvizet a folyóinkba engedjük, addig mindnyájan hibásak vagyunk, azok is akik a folyóba vezették, azok is akik hagyják. Minden nagyobb város a Tiszába vezeti saját "ürülékét". Ezt a vizet akarjuk tározóba szorítani?
    Az öntöző rendszert már évtizedek óta ki kellett volna építeni a mezőgazdaság számára, már nem itt tartanánk.
    Az folyó eliszaposodása miatt a víz élővilága elpusztul, vagy elmenekül (viza, kecsege, stb.).”
  • 27. klj_54 2009. február 08. 09:21
    „Jelenlegi fizikai ismereteim szerint energetikailag értelmetlen a vízlépcső!
    Vízügyi ismeretem csak annyi van, mint egy átlagembernek.
    Mi értelme van annak, hogy mi, a hozzá nem értők tépjük a szánkat ez ügyben?

    Esetleg az, hogy ne a politikusok elbaltázott dolgaival foglalkozzunk?
    További kellemes társalgást!”
  • 26. Hoppá 2009. február 05. 13:15
    „Áradások mindig is voltak, és lesznek is, csak azt felejtik el, hogy azok mértékét jelentősen befolyásolja, hogy kiírtották az erdőket, és emiatt hirtelen olvad el a nagymennyiségű hó. Szükség van a vízlépcsőre, a zöldeket tisztelem, de maradjanak a saját portájukon. Akadályozták volna meg az erdők kivágását, de akkor hol voltak? Lehet, hogy eszükbe sem jutott. Olyan sok mindent megakadályoztak már, pl. a villamosenergia termelést szolgáló berendezések telepítését (vonuló madarakat féltve), de az Alföld életét befolyásoló, és évtizedekre meghatározó elentőségű beruházást ne akarjanak megakadályozni.”
  • 25. surjana 2009. február 05. 08:23
    „Nem a törökbecsei duzzasztót kell okolni, hogy a Tiszából részben eltűntek az őshonos halak, megszűnt a "plázsos fíling". Annak idején a volt Jugoszláviában sok mindenre mertek vállalkozni. Többek között megépítették a Duna-Tisza-Duna-csatornát is, amelynek mint később kiderült, nagyon fontos szerepe lett. Mind hajózási, mind mezőgazdasági szempontból, sőt árvízveszély esetén is. A legjobb és legegyszerűbb aggályoskodni. Ez jellemzi a mai magyar politikát. Sajnos mindenki "mindenhez" ért, csak az illetékes szakembereket nem hallgatják meg.”
  • 24. baja2005 2009. február 04. 14:11
    „Nem kellene ezeket a zöldeket mondjuk egy kicsit kidobni a Kalahári sivatagba? Ha abból újra termő vidéket varázsolnak, adjunk a szavukra! Ha nem, akkor csend!!”
  • 23. apuka 2009. február 03. 18:02
    „A tiszalöki bűnös duzzasztóról jutott eszembe. Száraz években, ami 1983 óta volt jócskán, a Körösökön lefolyó víz jó részét a Keleti-főcsatorna adja, ugyanis Romániából szinte nem jön át víz. Ha nem lenne Tiszalök akkor nem csak a Körösök partján, hanem a közepén is lehetne sétálni (esetleg főzni-bulizni). De a Gyulán átfolyó Élővízzel sem lenne sok gond.”
  • 22. apuka 2009. február 03. 17:52
    „20: A aprtfürdő eltűnéséhez semmi köze a törökbecsei (s nem óbecsei) műnek. A balpartot (újszeged) a beépített terelő mű miatt mossa a Tisza. Ugyanezért rakja le a Belveder előtti szakaszon a hordalékot. Azon lehet vitázni, hogy ez jó vagy sem, de erről törökbecse bizony nem tehet.
    Az ártér az a rész, ami elöntene a víz, ha nem lenne töltés. Pl. Szeged szinte teljes területe ártér. Amire embléma gondol az a hullámtér, ami a töltések és a középvízi meder között van. Sajnos ezt semmilyen formában nem érinti a törökbecsei duzzasztás, mert jóval alacsonyabb a szintje. A hullámtér eldzsungelesedését és a tájidegen növények elterjedését az erdőgazdálkodás nagymértékű leépülése okozta. Ma már hozzá sem szabad érni egyes területekhez. Gondolom kitatlálod ki nem engedi. A "síkvidéki folyokón nem lehet erőművet építeni" a Dunakör h@lyesége. Először is nem erőművet építenek, hanem duzzasztót. Pl. törökbecsén nincs is energia termelés. A vízzel nem csak öntözni, de a töltésen kívül szorult "holt" medreket is le lehet látni vízzel. Ott aztán lehet főzni-bulizni. De azért azt sem merném állítani, hogy az Alföldön soha többet nem kell se öntözni, se hajón árut szállítani. Egy duzzasztó nem egy hétre épül.”
  • 21. legal 2009. február 03. 14:34
    „Általában nem szoktam mások véleménye mellett, vagy ellene kiállni, ám most azt teszem. Teljes egészében osztom 20. embléma hozzászóló véleményét. Az alföldi, síkvidéki jellegű folyón duzzasztót építeni nem ésszerű. A Tisza méretét és hozamát tekintve energetikailag nem jelentős. Mi volna a másik érv? Az öntözés? A lenullázott mezőgazdasági viszonyok között?”
  • 20. embléma 2009. február 03. 11:34
    „Egy gondolat ,,Csongrádi vízlépcső" ügyben:

    Idős tiszai halászok, hajósok és a környékén élők még emlékeznek azokra az időkre amikor a Tisza partja még homokos volt. Száraz lábbal végig lehetett menni a parton Algyőig, a Partfürdő gyönyörű finom homokján százak napoztak-strandoltak, a folyópart ligetes részein családok sziesztáztak, baráti társaságok főztek-buliztak, a parton rengeteg horgász-akkor még fogtak is, stb.-stb. Idilli kép, mint a paradicsomban. Aztán a 70-es évek közepén megépült az Óbecsei duzzasztómű és szépen megszünt a ,,plázsos fíling". A gyönyörű szegedi Partfürdő mára gazos sártenger, a partokon térdig lehet süllyedni, az árterek átgázolhatatlan bokrokkal-fákkal benőtt rengeteget alkotnak, a vízben alig van őshonos hal ( pl.kecsege ), egy jó homokos kikötőhelyért kilométereket kell hajózni újabban már a Maroson is, stb.-stb.
    Folyónk eliszaposodott lépésről-lépésre, mert szinte nem is folyik - csak bukdácsol. Keresztül Tiszalökön, Kiskörén, Óbecsén . . . ( Csongrádon? )

    Biztos nagy szükségünk van rá?”
  • 19. vdsag 2009. február 03. 11:32
    „Én ezeken a zöld siránkozásokon csak jót nevetek és remélem hogy nem tudnak beleköpni a levesbe, mindíg az a dokumentum film jut az eszembe amikor a zöldek rinyáltak, láncolták magukat minden felé, aztán végül normális helyeken csak sikerül végigvinni a tervezett beruházást, (nevezetesen egy hídrol volt szó és az volt a bajuk hogy a pillérek minden élővilágot felborítanak) és lám 2 év alatt sosem látott élővilág alakult ki a pilléreken úgy él a környék természete, mint még sosem... Most meg a nagyokos zöldek odajárnak tanulmányozni... A zöldekek külön köszönet hogy napi 2 milió embert szivatnak merg mert a körgyűrűvel is okoskodnak pesten, az nem számít hogy aki a Fővárosban van meg fuldoklik a szmogban... áááá”
  • 18. apuka 2009. február 02. 23:05
    „Zöld!
    A VTT-t a vízügyesek találták ki, mindenki más csak hasznot igyekszik húzni belőle vagy akadályt akar elé gördíteni. A haverjaid olyan barom ötleteket adtak hozzá, mint a szegedi tocsogó. Egy dolgot kellene végre megérteni a haverjaidnak, hogy a víz csak lefelé folyik, fölfelé nem. Ha ismernéd a VTT-t (amit Te emlegetsz), akkor tudnád, hogy a 4 alapelem közül csak 1 a vésztározók építése (ami nem azonos a víztározóval), a másik alappillér a lefolyási viszonyok javítása, magyarul meg kell tisztítani a hullámteret a lefolyást akadályozó aljnövényzettől - ami az egyik legfontosabb élettér az ott élő állatok számára. Döntsd el Te, ez mennyire környezetbarát dolog. A fizikai akdályokat (pl. Szolnok és Szeged) meg sem próbálják áthelyezni. De ebben, mint a kérdések döntő többségében sem a "vízügy" dönt.”
  • 17. apuka 2009. február 02. 22:48
    „Zöld!
    Hamisítasz mind a Dunakör! Néhány tévedésed: A VTT-ben nem tározók épülnek, hanem vésztározók. Ez azt jelenti, hogy csak a rendkívüli árvizeket engedik ki. Nem lesz bennük víz csak a rendkivüli árvíz alatt, s utána rövid ideig, amíg vissza nem engedik a folyóba. Pl. a szegedi tározó területére csak 10 éves gyakorisággal folyna ki a víz, akkor is, ha nem lenne töltés. Ez nem jelenti azt, hogy 10 évente ki is folyik. Lehet olyan 30 év amíg nem folyik, azután pedig 3 éven keresztül mindig. A havaerjaid meghalván a VTT-t rögtön tocsogót álmodtak a tározóba. Egy rendkívüli árvíz esetén beleköltöznek a jószágok, azután pedig kiszáradt tetemeket találsz. Ezt hívják ökológiai csapdának. Ahhoz, hogy a vizet bárhová el tudjuk vezetni, bizony meg kell emelni. Ezt pedig csak gáttal lehet nagy mennyiségben megoldani. A töltésen kívül rekedt vízfolyások (pl. Kurca) valóban bűzölögnek víz nélkül, de sajnos nem lehet vizet vezetni beléjük, mert nincs gát ami felduzzassza a folyót. A szivattyúzás pedig nem igazán környezetkímélő, s pláne nem olcsó.
    hazugság az is, hogy a vízügy akarja "bűzös csatornává" változtatni a Tiszát. A mentesített területen Te és a családod él. Szolnokon a Tiszaligetet se a vízügy vette el a folyótól.”
  • 16. sagan 2009. február 02. 22:00
    „13. hozzászólás joy 2009.02.02. 21:38
    "Hogy semmi fogalmad sincs a történelmi tényekről, az valszeg fiatalságonak tudható be.
    Szabályozása előtt a Tisza évente -gyakran többször is- az Alföld lelentős részét elöntötte, emberek tízezreinek pusztította el életét, otthonát, munkája gyümölcsét. Rendszeresen."

    Hát neked sem az tuti.
    Még a 1879-es árvíz is,amelyben az egyik döntő tényező,hogy a szabályozások nem tervszerűen,hanem a társulatok kénye-kedve szerint zajlottak le, valamint egy hanyagul megépített, nehezen megközelíthető szakasz szakadt át Petresnél is csak 151 ember életét követelte.És ez sem következett volna be,ha a körtöltést idejében megépítik,de egy tragédiának kellett történni,hogy megvalósítsák.

    Nyilván senki sem akarja,hogy Szegednél elbontsák a partfalat,de nem használt mezőgazdasági vagy nemzeti parki területekre simán ki lehetne ereszteni a víz egy részét.Jobb lenne a természetnek és az embereknek is.
    A csongrádi vízlépcső sem új keletű a hatvanas években már földtani vizsgálatokat is csináltak hozzá.

    A Tisza szabályozás egyik eleme pedig a hajózás biztosítása lett volna,gondolom nem kell bemutatni milyen hatalmas jelenleg a folyón a teher- vagy a személyszállítás.

    A Kiskunság megmentésére meg Duna-Tisza csatornát csinálnának.
    De nem lenne egyszerűbb és olcsóbb a természetes folyamatokat figyelembe vevő gazdálkodási formát kialakítani,ott ahol lehet nem pedig leigázni a maradék kevés természeti környezetünket is?”
  • 15. JungHeinrich 2009. február 02. 21:47
    „...csak egy kis környezet tudatosságra lenne szükség és a folyó életterét is lehetne növelni és hasznot is hozhatna, meg is könnyebbíthetné az életünket,ha inkább együttműködnénk a folyóval....”
  • 14. joy 2009. február 02. 21:44
    „sagan!
    Folytathattad volna:

    "Többek között szóltam én hozzájok:
    "Szegény Tisza, miért is bántjátok?
    Annyi rosszat kiabáltok róla,
    S ő a föld legjámborabb folyója."

    Pár nap mulva fél szendergésemből
    Félrevert harang zugása vert föl.
    Jön az árvíz! jön az árvíz! hangzék,
    S tengert láttam, ahogy kitekinték.

    Mint az őrült, ki letépte láncát,
    Vágtatott a Tisza a rónán át,
    Zúgva, bőgve törte át a gátot,
    El akarta nyelni a világot! "

    Petőfi Sándor
    A Tisza
    Pest, 1847. február”
  • 13. joy 2009. február 02. 21:38
    „"zöld"!
    Ne hamisíts!
    A nemzetiparkok dolgozói nem zöld terroristák, hanem a természet ápolói, akik épp eleget szenvednek az árvozekben tomboló, mérhetetlen mocskot az ápolt, védett területiekre hordó folyóval! Unokabratyóm egyik csoportvezetőjük. Ő és kollégái legkevésbbé sem örülnek a Tisza tombolásainak!

    Hogy semmi fogalmad sincs a történelmi tényekről, az valszeg fiatalságonak tudható be.
    Szabályozása előtt a Tisza évente -gyakran többször is- az Alföld lelentős részét elöntötte, emberek tízezreinek pusztította el életét, otthonát, munkája gyümölcsét. Rendszeresen.”
  • 12. sagan 2009. február 02. 21:33
    „"Oh természet, oh dicső természet!
    Mely nyelv merne versenyezni véled?
    Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz,
    Annál többet, annál szebbet mondasz."

    Petőfi "mélyzöld" Sándor”
  • 11. sagan 2009. február 02. 21:32
    „Ki a Tisza vizét issza, annak szíve vágyik vissza.

    Ma már senki sem issza Szegeden,mert sikerült annyira elszennyezni,hogy még a fürdés is tilos benne.

    A technokrata szemlélet 150 alatt bizonyította,hogy nem tud megoldást adni a problémára.
    Itt az ideje,hogy ne szűkítsük,hanem adjunk nagyobb teret a Tiszának.”
  • 10. zöld 2009. február 02. 21:14
    „Mellesleg a holtágak természetes módon is lefűződnek - sőt, elsősorban íy kletkeztek. Amíg volt természetes mederdinamika, addig folyamatosan képződtek, és töltődtek fel. Ma már a szabályozás miatt nem képződnek, újak nem fűződnek le, a meglévők megtartása pedig egyre nehezebbé válik. Súlyos tévedés azt hinni, hogy a folyószabályozás miatt vannak csak holtágaink. Ami akkor nagy kanyarulat volt, azt levágták, így is lettek, igen. De ezek már csak másodlagosak, és csak folyamatos munkával fenntarthatók.

    Tározó pedig építhető vízlépcső nélkül is, a folyó és élővilága károsítása nélkül is, de arra persze nincs pénz, hiába oldana meg számos problémát a VTT (Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése).”
  • 9. zöld 2009. február 02. 21:01
    „A zöldek (pl. Nemzeti Parkok dolgozói) rendszeresen tészt vesznek az árvizi, belvízi védekezésben. És ha nem akarnák a vízügyesek csatornává silányítani a folyóinkat, lennének tározók, szélesebb hullámtér, akkor az árvízzel is sokkal kevesebb gond lenne. És ha belvízi védekezés címszóval nem vinnék el a gyepekről is a vizet, ahol pedig igazán elférne néhány hónapot, hiszen évezredekig elfért, akkor nyáron nem kellene víz után imádkozni a szántókon sem.
    És igen, sokkal kevésbé természetes most a Tisza, mint egykoron. De ez nem jelenti azt, hogy akkor egyszerűen le lehet mondani a meglévő értékekről. Halott vizet, bűzölgő csatornát akartok? Mert egyszer az lesz belőle. Mindig csak 1 kicsit veszünk el a természettől, mert ugyanmár, mit számít az az 5 hektár gyep, az a néhány védett növény, madár, az a természetes kanyarulat, ártéri erdő? - a végén aztán nem marad semmi. Nem lesznek halak, nem lesznek növények, amik életben tartanák a gyümölcsfákat is beporzó rovarokat, nem lesznek madarak, amik a kártevőket megennék, és így tovább. Ha egy-egy szegecset kihúzol a repülőgépből, sokáig nem lesz semmi baj, és azt hiszed, minden rendben, mit számít pár szegecs? Egyszer aztán széthullik az egész, és a többség majd jól meglepődik. Fenébe a politikával, és még a magasztos természetvédő eszmékkel is, ha valakit idegesítenek a zöldek: a saját túlélésünk a cél.

    Épp Asimov Alapítványát (Alapítvány és Föld) olvasom. Egy rövid részt bemásolok:
    "Egy világ ugyan akkor is elkorcsosulhat, ha élnek rajta emberek, de maga a társadalom olyan kóros, hogy nem fogja föl a környezet megőrzésének fontosságát.
    - Persze az ilyen társadalom pusztulásra van ítélve. - ... - Nem tudom elhinni, hogy az emberek ne értenék meg, milyen fontos, hogy vigyázzanak éppen azoknak a tényezőnek az épségére, amelyek életben tartják őket."
    Márpedig az emberek nagy része nem érti meg azt, amit az író mellékesen, de mint alapvetést írt le, egy abszolút nem "zöld" témájú regényben. A Duna-Tisza köze, a Homokhátság már most sivatagosodó területként van számon tartva, és nem csak természeti értékek, hanem (ezen értékek függvényében, és tőlük függetlenül is) emberek millióinak a megélhetése is múlik az ész-szerű vízkormányzáson, de mégis csak csatornázás, vízelvezetés, vízlépcső, igázzuk le, verjük láncra a természetet... Nehogymár a saját igényeimet visszafogjam, inkább vegyek el mindent az engem életben tartó természettől, mert én ember vagyok, én megérdemlem. Szép új világ, de már nem sokáig...”
28 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sorompót kapott a büdzsé

Csongrád - Nem adott szabad utat a 2009-es költségvetés további előkészítésének a csongrádi képviselő-testület tegnapi ülésén. Tovább olvasom